Egy esztendõvel a Székelyek Nagy Menetelése után megelégedéssel állapítjuk meg, az esemény a mai napig meghatározó módon kihat a közéletre, új távlatot képes nyitni a párbeszédnek, és nem maradt el a nemzetközi hatása sem. Ennek a következménye a Project on Ethnic Relations (PER) újbóli romániai megjelenése is, ezt föltétlen figyelembe kell venni bár a beindult tárgyalások folytatása során.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestrõl hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestrõl „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztõ, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.

Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkezõ Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelõzõen viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövõképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az elsõ és legfontosabb lépés. Örömmel lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelõs politikusai is felismerték, és ennek megfelelõ Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megõrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplõket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.

1992-ben az akkor még egységes érdekvédelmi szövetségünk elöljárói és választott képviselői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel tettek hitet az erdélyi magyar nemzeti közösség önrendelkezésének ügye mellett.

Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatóján, a nyilvánosság előtt írta alá Szilágyi Zsolt államelnökjelöltségét támogató ívet. Ezt a lépést megindokolva elmondta, hogy augusztus 17-én felhívást tett közé, amelyben azt kérte, hogy "a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja."

A szándékosan kiszivárogtatott RMDSZ autonómiastatútum elsõ visszhangját Kelemen Hunor jónak ítélte, ezért sietett elismerni, hogy az valóban az RMDSZ tervezete.

1. ELŐZMÉNYEK

A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, és a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért.