Az utóbbi hónapokban a világ, s ezen belül az Európai Unió nagy érdeklődéssel figyelt Ukrajnára és a Skóciára.

Október 26-án Farkaslakán ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A testület részt vett a vasárnapi szentmisén, majd megkoszorúzta Tamási Áron síremlékét (felvételünk).

A marosvásárhelyi autonómia-konferenciáról szóló, a sajtóban megjelent információkkal ellentétben az RMDSZ által kidolgozott autonómiastatútummal kapcsolatban a Székely Nemzeti Tanács megítélése nem változott. Az RMDSZ által kidolgozott, és közvitára bocsátott „alternatív tervezetet” változatlanul károsnak tartjuk, és megerősítjük, amit korábbi 2014. szeptember 14-én kiadott közleményünkben leírtunk:

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülését 2014. november 8.-ára Marosvásárhelyre az Ifjúsági Ház nagytermébe, 15,00 órától. A küldöttek regisztrációja tizennégy órakor kezdődik.

A Berni Egyetem (Svájc) Földrajz Karának szervezésében háromnapos tudományos konferenciára került sor Önrendelkezés Európában ‒ jelenkori kihívások a soknemzetiségű államok kisebbségi életében címmel. A rendezvény főszervezője Filep Béla előadótanár, az egyetem Kulturális Földrajzi Kutatócsoportjának vezetője volt.

Egy esztendõvel a Székelyek Nagy Menetelése után megelégedéssel állapítjuk meg, az esemény a mai napig meghatározó módon kihat a közéletre, új távlatot képes nyitni a párbeszédnek, és nem maradt el a nemzetközi hatása sem. Ennek a következménye a Project on Ethnic Relations (PER) újbóli romániai megjelenése is, ezt föltétlen figyelembe kell venni bár a beindult tárgyalások folytatása során.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestrõl hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestrõl „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztõ, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.

Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkezõ Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelõzõen viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövõképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az elsõ és legfontosabb lépés. Örömmel lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelõs politikusai is felismerték, és ennek megfelelõ Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megõrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplõket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.

1992-ben az akkor még egységes érdekvédelmi szövetségünk elöljárói és választott képviselői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel tettek hitet az erdélyi magyar nemzeti közösség önrendelkezésének ügye mellett.