2015. május 3-án felhívást tettünk közé, amelyben arra kértük Székelyföld határközségeinek és határvárosainak önkormányzatait, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteit, a civilszervezeteket, a helyi önkéntes tűzoltókat és közbirtokosságokat, és az érintett települések minden lakóját, hogy vállaljanak aktív szerepet Székelyföld határainak kivilágításában.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerõsen érvénytelenítette Csíkszereda önkormányzatának határozatát, amelyet tavaly februárban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezett. A hír kapcsán Hargita megye prefektusa ismét elmondta, hogy minden ilyen határozatot bíróságon támadott meg, s az eddig megszületett összes ítélet neki adott igazat.
Kétszeri halasztás után, márciusban végre érdemben tárgyalta a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Monitoring Bizottsága a romániai közigazgatási átszervezés tárgyában megfogalmazott önkormányzati határozatok ügyét. A strasbourgi ülésre elutaztak romániai magyar pártok vezető tisztségviselői is, akik igyekeztek elősegíteni a kedvező fejleményeket.
Együttes ülésre hívjuk össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács küldötteit a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe, 2015. június 3-án, szerdán 15 órára.
2014. február 12.-én felhívással fordultunk a székely önkormányzatokhoz, kérve, hogy határozatok elfogadásával tegyék láthatóvá a nagyvilág számára, a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is. Ezt követően – a mai napig – több mint egy év alatt a 153 önkormányzatból 51 tette meg ezt a lépést.
A Képviselőház által elfogadott, úgynevezett zászlótörvény – amint azt a tervezet nyilvánosságra kerülésekor is jeleztük – elfogadhatatlan a székely közösség számára.
Tekintettel arra, hogy Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségû óriás-régióba beolvassza, Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényünknek pedig már a puszta megfogalmazását „bûnügyi jelenségként” kívánja kezelni, és Székelyföld fõvárosában, Marosvásárhelyen a magyarság minden tiltakozó megmozdulását betiltják vagy korlátozzák, szükség van egy újabb, tömegméretû megmozdulásra. A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló erejû összefogással hozzuk Bukarest és a nagyvilág tudomására, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyjuk. A rendezvény jelmondata változatlanul az Önkormányzati Nagygyûlés állásfoglalása:
Romániában erõs politikai dogma az, hogy az ország példaértékûen megoldotta a nemzeti kisebbségek védelmét. Azonban ha közelebbrõl megvizsgáljuk a valóságot, megállapíthatjuk, hogy ez az állítás távol áll a valóságtól.
Ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, „útjelző táblákkal összetéveszthető”, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Stefanesti, Atosfalva/Hotesti – távolítsák el, mert veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Mindezt a Maros megyei Rendőrség jelezte.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács