A romániai elnökválasztás páratlan lehetőséget kínál arra, hogy Székelyföld autonómiája iránti közösségi igényünket minden eddigi mértéket meghaladó módon mutassuk fel.
A Székely Nemzeti Tanács védnöksége alatt zajlott szombaton a borzonti EMI-táborban az autonómia napja. Ennek keretében délelõtt 10,00 órakor kezdõdött népes közönség elõtt az az elõadássorozat és vita, amely az autonómiatörekvés 2014 évi állomásait elemezte.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója George Maior a napokban úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett intézmény feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén.
Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött, amelyben Izsák Balázst és Dabis Attilát felszólítja, hogy távolítsák el a polgári kezdeményezésük honlapjáról és „minden más honlapról” az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetlevelüket és az Európai Bizottság ellenkérelmét, „továbbá gondoskodjanak arról, hogy azok ne legyenek hozzáférhetõek a nyilvánosság számára.” Az Európai Bizottság ultimátuma leszögezi: „a dokumentumok eltávolításának azonnali hatállyal meg kell történnie, de legkésõbb e levél kézhezvételét követõ 3 napon belül.”
Öt hónappal ezelõtt felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Látva, hogy sorra érkeznek a székelyföldi önkormányzatoktól azok a határozatok, melyeket a Székely Nemzeti Tanács felhívására fogadtak el, s amelyekben a helyi közösségek legitim képviselõiként hitet tesznek egy autonóm Székelyföld létrejötte mellett, az Európa Tanács keretében mûködõ Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója úgy döntött, megbízta a Kongresszus monitoring bizottságát, hogy július harmadikai ülésén tárgyalja meg ezt kérdést, illetve levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a témában a kormány álláspontját.
Folytatódik a 2010-ben elindított partnerség és együttmûködés a Székely Nemzeti Tanács és az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) magyar delegációja között.
A Székely Nemzeti Tanács saját jelképeinek elfogadásáról döntött 2004. január 17-én. A testület zászlóról, lobogóról és címerrõl szavazott, amelyek a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett célnak, Székelyföld területi autonómiájának, a székely önrendelkezésnek jelképeivé is váltak a következõ években. A székelység nagymúltú jelképeit, hagyományos színeit
Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy idõben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának fõtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetõséget álláspontja kifejtésére.
Üdvözöljük Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök azon szándékát, hogy minél hamarabb a parlament elé kívánja terjesztetni Székelyföld autonómia statútumát.
Kovászna megye prefektusa körlevélben szólítja fel Háromszék önkormányzatait, hogy ne fogadjanak el az uzonihoz hasonló, „memorandumnak nevezett petíciót, amelyben az etnikai alapú területi szeparatizmust mozdítják elő”. Marius Popica „jogi” érvei között szerepel az is, hogy „egy ilyen tartalmú határozat törvénytelen, jogi alap nélküli, mert az alkotmány és a hatályos törvények által adott hatásköröket meghaladva hozzák meg azokat”. A prefektus ugyanakkor felszólítja a jegyzőket, hogy ne ellenjegyezzék a „mélységesen törvénytelen” határozatokat.


Jelképeink
Székely Hímnusz

Székely Nemzeti Tanács