Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatóján, a nyilvánosság előtt írta alá Szilágyi Zsolt államelnökjelöltségét támogató ívet. Ezt a lépést megindokolva elmondta, hogy augusztus 17-én felhívást tett közé, amelyben azt kérte, hogy "a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja."
A szándékosan kiszivárogtatott RMDSZ autonómiastatútum elsõ visszhangját Kelemen Hunor jónak ítélte, ezért sietett elismerni, hogy az valóban az RMDSZ tervezete.
A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, és a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért.
A Székely Nemzeti Tanács nem egyszer nyilvánvalóvá tette, hogy az autonómiaküzdelem sikerének a kulcsa magának a székely közösségnek a kezében van. Ez azt jelenti, hogy nem azért lesz autonómia Székelyföldön, mert néhány politikus akarja, hanem azért, mert ez a közösség kinyilvánított akarata. Ezért volt kiemelt jelentõsége a 2006 és 2008 között lebonyolított népszavazásnak vagy a tavaly októberben a Székelyek Nagy Menetelésének.
A romániai elnökválasztás páratlan lehetőséget kínál arra, hogy Székelyföld autonómiája iránti közösségi igényünket minden eddigi mértéket meghaladó módon mutassuk fel.
A Székely Nemzeti Tanács védnöksége alatt zajlott szombaton a borzonti EMI-táborban az autonómia napja. Ennek keretében délelõtt 10,00 órakor kezdõdött népes közönség elõtt az az elõadássorozat és vita, amely az autonómiatörekvés 2014 évi állomásait elemezte.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója George Maior a napokban úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett intézmény feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén.
Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött, amelyben Izsák Balázst és Dabis Attilát felszólítja, hogy távolítsák el a polgári kezdeményezésük honlapjáról és „minden más honlapról” az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetlevelüket és az Európai Bizottság ellenkérelmét, „továbbá gondoskodjanak arról, hogy azok ne legyenek hozzáférhetõek a nyilvánosság számára.” Az Európai Bizottság ultimátuma leszögezi: „a dokumentumok eltávolításának azonnali hatállyal meg kell történnie, de legkésõbb e levél kézhezvételét követõ 3 napon belül.”
Öt hónappal ezelõtt felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács