Határozat a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséről

A Székely Nemzeti Tanács

– figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács 2008. február 23-án elfogadott határozatát, amelyben az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozó kezdeményezés elindításáról döntött;

Határozat a Moyses Márton Kitüntető Cím létrehozására vonatkozóan

- Figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2016. július 15-i határozatát (Vádirat a székelység ellen), valamint a Székely Nemzeti Tanács nyílt levelét a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség főügyészéhez, amelyekben Beke István és Szőcs Zoltán ellen összeállított vádiratról a következő megállapítás olvasható: „A vádirat a koncepciós perek módszereit használja, nem riadva vissza akár a hamisítástól sem, tendenciózus módon politikai célokat követ, hogy a székely közösség egészét, magát az autonómiamozgalmat helyezze vád alá, és bizalmatlanságot, akár gyűlöletet keltsen Románia többségi, román nemzetiségű polgáraiban a magyar közösséggel, a magyar közösség céljaival szemben.”;

- Tekintettel arra, hogy harminc évvel a rendszerváltás után nem ritkulnak, hanem épp ellenkezőleg, sokasodnak az erdélyi magyarság  elleni támadások, közöttük jogfosztó intézkedések, bírósági ítéletek,  magyar nemzetiségű román állampolgárok elleni, törvényesnek álcázott megtorlások, és ennek következtében egyre több romániai magyart sújt ártatlanul a meghurcolás, zaklatás, büntetés vagy éppen a börtönbüntetés is, a Székely Nemzeti Tanács úgy véli, szükséges a kiemelkedő teljesítményeken túl az áldozatok méltányolása is.  A székely közösség ezzel is jelzi, hogy kiáll meghurcolt, ártatlanul megvádolt, esetenként elítélt  polgárai mellett.  

- Fönntartva és megerősítve, hogy Beke István Attila és Szőcs Zoltán ártatlanul kerültek börtönbe, és meghurcolásuk a székely autonómiatörekvés elbátortalanítását, a székelység megfélemlítését célozza;

a Székely Nemzeti Tanács

Centenáriumi nyilatkozat

Száz évvel ezelőtt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, olyan erkölcsi, szellemi, politikai örökséget hagyva az utókorra, amelyet ápolni és továbbadni a ma nemzedékének kötelessége. Az alapítók bízva az önrendelkezési jog wilsoni elveiben, Magyarország területi integritását kívánták megóvni, és ezáltal azt az intézményi keretet, amely a székely társadalmat hosszú századokon át megtartotta.

Állásfoglalás a 2016-ik évi, romániai parlamenti választásokra vonatkozóan

A Székely Nemzeti Tanácsot 2003-ban életre hívó dokumentum, a „Közösségi akarattal Székelyföld autonómiájáért, - Miért vagyunk, mire vállalkozunk” című röpirat egyértelműen leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács nem párt és nem önkormányzati testület, hanem Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek a közképviselete.

Székelyföld Autonómiastatútumának kiegészítésre vonatkozó javaslat

- Tekintettel arra, hogy kiemelt fontosságú, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozóan egyetlen, mindenki által elfogadott törvénytervezet létezzen.
 - Figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanács által 2004 január 17.én elfogadott törvénytervezet nem tartalmaz az igazságszolgáltatásra vonatkozó elõírást, ellenben az RMDSZ tervezete igen. 

Az egységes jövőkép szavatolhatja a székely autonómia mozgalom egységét

Figyelembe véve, hogy az egy évtizede kibontakozott székely autonómiamozgalom ma egységesnek tekinthetõ, és ennek az egységnek az alapja az a jövõkép, amelyet a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma ír le, és amely mögött több mint kettõszázezer székely ember népszavazáson kifejezett akarata áll; 
Tekintettel arra, hogy a tervezet világos és kimerítõ választ ad arra a kérdésre, mit jelentene Székelyföld területi autonómiája, ismerteti azokat az intézményeket, amelyeknek a létrehozása és mûködése szavatolná Székelyföld önkormányzását, leírva részletesen a hatáskörüket, mûködésüket és elhelyezi azokat a román alkotmány és közigazgatási jog kereteiben; 

Legyen Székelyföld önálló közigazgatási régió

- Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatát, amely 2009. szeptember 5.-én kimondta: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell;

A Székely Nemzeti Tanács elnökének megválasztására vonatkozó határozat

1. A Székely Nemzeti Tanács elnökét a Székely Nemzeti Tanács választja négy éves időszakra, többes jelöleléssel, titkos szavazással, a jelenlevők abszolut többségével, a székely székek jelöltjei közül.
2. Elnökjelöltet a széki tanácsok állíthatnak. Minden egyes széknek joga van az elnökválasztó gyűlést megelőzően egy jelöltet állítani. A széki jelölteket a széki székely tanácsok határozatképes, szabályosan meghirdetett ülésein jelölik ki.
3. Ha az elnökválasztó gyűlésen megtartott szavazás után egyik jelölt sem nyeri el a szavazatok abszolút többségét (a fele plusz egyet), akkor az első két jelölt között második fordulóra kerül sor.
4. A választási gyűlésen a jelöltek tíz percnél nem hosszabb, bemutatkozó beszédet tarthatnak abc sorrendben.

A polgári engedetlenség célja és alapelvei

Az állam, ha kilép az alkotmányos keretekből, és megsértve az alapvető emberi jogokat saját polgáraival szemben ellenségesen lép fel, akkor megszűnik az állampolgárok következetes jogkövetésének erkölcsi követelménye, mi több a polgárok kollektív kötelezettségévé válik a társadalom legfontosabb értékeinek megvédése, akár az állam intézményivel szemben is. Ilyen vészhelyzetben, amely a demokrácia hagyományos eszközeivel, a választásokon alapuló módszerekkel nem hárítható el, a polgári engedetlenség az emberi méltóság védelmének végső békés eszköze.

Európa népei egyenlőek!

(az EU nemzeti régióinak együttműködésére vonatkozó elvi nyilatkozat)

Tekintettel arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács érdekelt minden olyan folyamat megerősítésében és előmozdításában, amely közelebb visz kitűzött céljához Székelyföld területi autonómiájához, függetlenül attól, hogy az adott folyamat a nagyvilágban, az Európai Unióban, Romániában, vagy regionális szinten, Székelyföldön megy végbe,