Ez év április 18-án felhívással fordultunk a székely önkormányzatokhoz és a székely emberekhez a székely zászló védelmében. A felhívásra okot az a súlyosan diszkriminatív törvénytervezet adott, amely zászlótörvényként vált hírhedtté, és amelynek egyetlen célja a székely zászló szabad használatának korlátozása.

Uzon község önkormányzata - Háromszéken elsőként - elfogadta azt a határozatot, amelyben kifejezésre juttatják igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viselje, és amelynek különleges jogállását egy sarkalatos törvény szabályozza és ahol a magyar nyelv is hivatalos nyelv.

Február tizenkettedikén felhívásban kértük Székelyföld önkormányzatait, hogy egy határozat elfogadásával egységesen nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek autonómia iránti igényét, és tegyék láthatóvá „a nagyvilág számára, amit a prefektusi önkény a népszavazások meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.” Az elkészített tervezet arra is kitér, hogy „ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.”

Románia parlamentje zászlótörvényt készül megalkotni, amelynek egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása.

Az elmúlt idõben különbözõ forrásokból jutott el hozzánk a hír, hogy többen is kezdeményeznének gyûjtést a március tizedekén megtartott autonómia tüntetés miatt a szervezõre kiszabott büntetés kifizetésére. Túl azon, hogy ezeket a kezdeményezéseket a közösségi összetartozás érzése motiválja, és ezért köszönet jár értük, szükséges tisztázni néhány elvi kérdést.

Wilson elnök már 1918-ban megfogalmazta, azóta nemzetközi szinten általánosan elismert jog a népek önrendelkezéshez való joga. Ha az Európai Unió a jog és a demokrácia földje, akkor ennek az elvnek érvényesülnie kell nem csak az Unió jogrendjében, de mindennapi gyakorlatában is.

A Maros megyei csendőrség a Székely Szabadság Napjának szervezőjére az Izsák Balázs által képviselt Siculitas Egyesületre törvényellenesen szabott ki 12.000 lej értékű büntetést.

Magyarország a felperesek mellett, Szlovákia, Görögország és újabban Románia az alperes oldalán kérte belépése jóváhagyását abban a perbe, amelyet a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett és a jogszabályokban elõírt polgári bizottság képviselõi – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, és Dabis Attila, az SZNT külügyi titkára – indítottak az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen, a Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért címû polgári kezdeményezés ügyében. A keresetben a felperesek azt kifogásolják, hogy a bizottság jogalkotási hatáskörén kívülinek tekintette és elutasította a kezdeményezés beiktatását.

Március 10-én, a Székely Szabadság Napján ismét tízezrek tüntettek Székelyföld autonómiájáért. A postaréti megemlékezés és tiltakozás résztvevõi kék-aranysárgába borították a székely vértanúk emlékmûvét bizonyítva ismét, jelezve hogy nem lankad a következetes kiállás alapvetõ közösségi törekvésünk iránt. Köszönet érte mindazoknak, akik – fáradságot és idõt nem kímélve – eljöttek Marosvásárhelyre, és azoknak a marosvásárhelyieknek, akik ismét nagy számban tisztelték meg nemzeti ünnepünket.

2014. január 26.-án közzétett közleményben a politikai pártoktól azt kértem, hogy jelképeiket, pártpolitikai üzeneteiket ne hozzák el Marosvásárhelyre, a Székely Szabadság Napjára. Jó lett volna, ha kivétel nélkül mindenki megérti, hogy a székelység autonómiaküzdelme nem váltható választási tőkévé, annak minden erkölcsi, politikai haszna egyedül a politikailag sokszínű, de az önrendelkezési jog alanyaként egy és oszthatatlan székely népé.