Ma, október 25-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze Székelyföld településein, hogy őrtüzeink lángjánál ismételten kinyilvánítsuk közös akaratunkat: ragaszkodunk szülőföldünkhöz, és követeljük Székelyföld területi autonómiáját.

Az idei esztendőben különös hangsúllyal fordulunk azokhoz, akik a közösség bizalmából önkormányzati tisztséget viselnek. Székelyföld egysége nem csupán történelmi örökségünk és közös jövőnk feltétele, hanem az önrendelkezés megvalósításának alapja is. Megőrzése és képviselete közös felelősségünk, amelyből az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk.

Székelyföld történelmi és kulturális régió. Településeit közigazgatási határok választják el egymástól, öt külön megyébe sorolva őket, de az itt élő közösségeket összeköti a szülőföldhöz való ragaszkodás, a közös történelmi tapasztalat és a jövő alakításának igénye. Ezt az összetartozást nem szüntethetik meg a megyehatárok. Székelyföld egységének kifejezésre kell jutnia intézményes keretek között is.

Ezért a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére 149 székelyföldi önkormányzat közösségi akaratának megjelenítésére és érvényesítésére szólítunk fel. Azt kívánjuk, hogy Székelyföld települései a jövőbeni közigazgatási reformok során egyetlen, történelmi és etnikai sajátosságait figyelembe vevő régióhoz tartozzanak.

Az önkormányzat nem pusztán közigazgatási intézmény. A helyi közösség demokratikus képviselete, amelynek felelőssége van az ott élők érdekeinek védelmében és akaratuk kifejezésében. Az önkormányzati tisztségviselők megbízatása nem merül ki a település mindennapi ügyeinek intézésében: együttműködésükre, szolidaritásukra és közös fellépésükre is szükség van, amikor Székelyföld egészének jövője kerül napirendre.

Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok összefogása nem a települések önállóságának korlátozását jelenti, hanem annak felismerését, hogy közös érdekeinket együtt  eredményesebben képviselhetjük. Székelyföld egysége és a helyi önkormányzatiság nem egymás ellenében, hanem egymást erősítve valósulhat meg.

Az önrendelkezés igénye nem új keletű, és nem is változott az elmúlt évtizedekben. Székelyföld területi autonómiáját békés, demokratikus és jogi eszközökkel követeljük. Olyan intézményes megoldást akarunk, amely a szubszidiaritás elvének megfelelően lehetővé teszi, hogy a közösség a saját ügyeiben, saját felelősségére és saját érdekei szerint dönthessen, miközben biztosítja a régió valamennyi polgárának teljes és tényleges egyenlőségét.

Az őrtüzek lángja ma arra emlékeztet bennünket, hogy a közös akarat önmagában nem elegendő. Cselekvésre, felelősségvállalásra és kitartó együttműködésre van szükség. Minden településnek, minden közösségnek és minden választott képviselőnek megvan a maga feladata. Az önrendelkezés ügye akkor halad előre, ha a közös célért a közösség intézményei is vállalják a rájuk háruló felelősséget.

Székelyföld egységéért, az önkormányzatok együttműködéséért és a székely közösség önrendelkezéséért emeljük fel ma szavunkat az őrtüzek mellett. Kérjük a Jóisten segítségét ahhoz, hogy legyen bennünk bölcsesség a közös cél felismeréséhez, bátorság a felelősség vállalásához és kitartás a békés küzdelem folytatásához.

Önkormányzatok Székelyföld egységéért!
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!

Székelyföld Autonómiájának Napján, Székelyföld településein összegyűlt közösségek nevében:
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Székelyföld, 2026. október 25.

2026. október 25-én, Székelyföld Autonómiájának Napján ismét fellobbannak Székelyföld és Kárpát-medence-szerte az őrtüzek. Ezúton kérjük a keresztény gyülekezeteket, az önkormányzatokat, a civil közösségeket és mindazokat, akik fontosnak tartják Székelyföld jövőjét, hogy készüljenek fel az ünnepi megemlékezésre.
Az elmúlt évek tapasztalata megmutatta, hogy az őrtüzek fellobbanásának legfontosabb szervezői éppen Székelyföld helyi önkormányzatai voltak. Évről évre ők adtak otthont a közös megemlékezéseknek, ők szervezték a közösségeket összefogó eseményeket, és ők gondoskodtak arról, hogy október utolsó vasárnapjának estéjén egész Székelyföldön egyszerre lobbanjanak fel a béke és a szabadság lángjai.

A mellékelt dokumentum hét, egységes szerkezetben elkészített levelet tartalmaz. A levelek az Európai Unió, az Európa Tanács és az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes intézményeinek, illetve fórumainak szólnak.

- Tekintettel arra, hogy Romániában a rendszerváltás óta több alkalommal felmerült az ország közigazgatási-területi átszervezésének szükségessége;
- figyelembe véve, hogy egy ilyen reform alapvetően befolyásolhatja az érintett helyi közösségek közigazgatási, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatait, valamint hosszú távú jövőjét;
- figyelembe véve, hogy a közigazgatási-területi reformmal kapcsolatban Romániában olyan javaslatok is megfogalmazódtak, amelyek az érintett közösségek akaratának, a történelmi és kulturális sajátosságoknak, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozták;
- tekintettel arra, hogy a Székelyföldet alkotó 149 önkormányzat közösségeinek közigazgatási hovatartozására vonatkozó szándéka, egy esetleges közigazgatási reform során a közvetlenül érintett közösség akarata;
- figyelembe véve a jelen határozat mellékletét képező petícióban és annak jogi indoklásában foglaltakat;

a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Elhatározza:

A rendszerváltozást követő két évtizedben, vagyis 36 évvel ezelőttől 16 évvel ezelőttig a nemzetpolitikai kérdések megtárgyalása MÁÉRT-ekre és egyéb fórumokra korlátozódott, melyeken a határon túli szervezetek képviselői ismertették a helyzetüket és aktuális ügyeiket, melyeket az anyaország kormányzata hol több, hol kevesebb empátiával meghallgatott, és a rendelkezésére álló eszközökkel igyekezett segítséget nyújtani azokban. Ezzel szemben az Alaptörvény hatályba lépésével minőségi változás következett be: a határokon belül és kívül élő magyarság egységes politikai nemzetet képez, melynek tagjai magától értetődő természetességgel kiállnak egymásért, támogatják egymást. Ma, itt, Tusványoson ezen egységes politikai nemzet tagjaiként, közösen vitatjuk meg az összmagyarság problémáit. A külhoni magyarok nem "kisebbség", hanem az egységes nemzet tagjai.

A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői megkezdték az Európai Bizottság viszonválaszának elemzését az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő perben.

A dokumentum tanulmányozása során egy különösen fontos kérdés került előtérbe.

A Bizottság védekezésének egyik alapja az, hogy a kezdeményezés 2019-es nyilvántartásba vételéhez egy olyan értelmezést kapcsol, amely szerinte meghatározza, hogy miről szólt valójában a kezdeményezés. Ez az állítás már a megtámadott közleményben is megjelent, amelyben a Bizottság közölte a szervezőkkel, hogy nem kezdeményez jogszabályt, és semmilyen intézkedést nem kíván hozni a nemzeti régiók érdekében. Ezzel szemben a most kiadott viszonválasz keményebben fogalmaz, azt állítva, hogy „a szervezők nem hivatkozhatnak arra, hogy a határozatban nem szerepelt a korlátozás”.

A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői tájékoztatják támogatóikat és a közvéleményt, hogy az Európai Bizottság benyújtotta viszonválaszát az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő perben. Ezzel az eljárás írásbeli szakasza lezárult.

1998 telén, a bibarcfalvi református templom gyülekezeti termében hallgattuk dr. Csapó I. József előadását a székely autonómiáról és az európai önrendelkezési modellekről. Zsúfolásig telt a terem. Az emberek nemcsak Erdővidékről érkeztek, hanem Székelyföld távolabbi vidékeiről is. Volt, aki egy nappal korábban indult útnak, hogy ott lehessen. Akkor már híre ment Erdély-szerte, hogy ha hívják, ő megy faluról falura, közösségről közösségre, és beszél a székelyeknek arról, hogy szabadságvágyuk nem múltba révedő nosztalgia, hanem korszerű európai igény, amelynek helye van a nemzetközi jogban és Európa politikai rendjében. Éppen a hollandiai frízek példáját magyarázta, amikor megszólalt a harang. Dél volt. És amíg szólt a harang, hallgatott mindenki. Az előadó is, a házigazdák is, mi hallgatók is. Akkor arra gondoltam: nemcsak a bibarcfalvi harang szól. Erdély harangjai zúgnak szerte a Kárpát-medencében, Nándorfehérvár emlékére, és itt, Székelyföldön, Gábor Áron emlékére is, a székely szabadságért.

Most, amikor dr. Csapó I. József halálhírére kondulnak meg a harangok, ez az emlék tér vissza újra és újra.

2026. február 9-én kaptunk tájékoztatást az Európai Unió Törvényszékének hivatalvezetőjétől, hogy Magyarország a mi oldalunkon avatkozik be abba a perbe, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottunk 2025 novemberében, és amelyben azt kértük, hogy a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság azon határozatát, amely úgy zárná le a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést, hogy sem jogszabály nem születik, és semmilyen intézkedés nem lesz a nemzeti régiók érdekében. Február 12-én kiadott közleményünkben jeleztük, hogy várjuk Magyarország részletes beadványát.

Az Európai Bizottság által közzétett, „A nyelvpolitikák hatása a többnyelvű régiókban” című tanulmány fontos szakpolitikai visszaigazolása azoknak az érveknek, amelyeket a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés az elmúlt évek során következetesen képviselt.

A tanulmány világosan rámutat arra, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség nem akadálya a fejlődésnek, hanem gazdasági és társadalmi erőforrás lehet az érintett régiók számára. A dokumentum szerint a többnyelvű régiók sajátos adottságai hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősítéséhez, a humán erőforrások fejlesztéséhez, az innovációhoz, valamint a regionális versenyképesség növeléséhez.