Az Európai Bizottság 2025. március 25-én, brüsszeli székházában, zárt ülésen hallgatta meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről. A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen. A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője.
Petíció a Székely Szabadság Napján
Románia Kormányának és Parlamentjének
Tájékoztatásképpen: Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek
Ma, 2025. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A Székely Szabadság Napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.
A Székely Szabadság Napján ismét korlátozzák a szólásszabadságot
A tavalyi gyakorlatnak megfelelően az idén sem hívták meg a láttamozó bizottság ülésére a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi szervezőit. A Soós Zoltán polgármester által összehívott bizottság önhatalmúlag, a gyülekezési jog megsértésével olyan elemeit változtatta meg a felvonulásnak, amelyek a szólás szabadságának korlátozását jelenti. Az előzetes bejelentésben „felvonulás” szerepel (románul: marș), míg ezt a láttamozó bizottság „tömegoszlásra” (románul: defluire) változtatta, ami azt jelenti, hogy ismét felszorítanak bennünket a járdára. A döntést egyértelművé tették, hiszen fel is tüntetik, hogy a „tömegoszlás” a járdán fog történni.
„Rendet, igazit, vagy belevész a világ...”
Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára
A székely vértanúk emléknapja, március 10-e 2012-től a Székely Szabadság Napja. Egy eszményt ünneplünk ezen a napon, a szabadság eszményét, amely közösségformáló és közösséget megőrző erő, mert csak az a közösség képes fennmaradni, amelyiknek van várnivalója a jövőtől. A szabadság gondolata forrása a cselekvésnek, és egyetlen kerete a létnek, amely a kisebbségi sorsot elviselhetővé teszi.
A székely nemzeti ellenállásra emlékezünk Marosvásárhelyen
A Székely Nemzeti Tanács 2013-tól kezdve Marosvásárhelyen is megszervezi a madéfalvi megemlékezést. Székelyföld fővárosában a megemlékezésnek az a célja évről évre, hogy kiemelje a madéfalvi veszedelmet a helyi események sorából, és egyben emlékeztessen arra is, hogy 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás két esztendeje volt.
Szavazzunk felelősen, szavazzunk a jövőnkre!
Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.
Autonómia nélkül nincs jövő!
Ma, október 27-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.
Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a szomszédunkban elhúzódó fegyveres konfliktus okoz, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, mély elkötelezettséggel erősítjük meg, hogy autonómia nélkül nincs jövő Székelyföldön! Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét.
Autonómia nélkül nincs jövő!
Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez
Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.
A baszk–székely kapcsolatok megerősítése
A Baszk Nemzeti Párt meghívására, a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 29-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda településen tartotta Alderdi Eguna elnevezésű éves nagy találkozón.
Megvédjük a székely zászlót!
Különösebb meglepetés nélkül, felkészülten fogadtuk a román állam egyik intézményének, Maros megye prefektusi hivatalának támadását a székely zászló ellen.
Az autonómiaküzdelem három eszközéről
A székelyföldi autonómiaküzdelem egyik fontos eseménye a Székely Szabadság Napja. Ez egy olyan pillanat, amikor évről évre az érintett közösség fejezheti ki elkötelezettségét és elszántságát Székelyföld területi autonómiájáért. Ha egyedül csak ennek az eseménynek a történetét tekintenénk át, és a tanulságokat akarnánk levonni a magunk számára, akkor három eszközt kell mérlegelnünk és a fejlesztésükön gondolkodnunk a jövőben. Ezekből az első a mozgósítás. Minél több emberrel kell megértetnünk, hogy az akkor elfogadott kiáltványra adott választól függetlenül a közösségi akaratnyilvánítás a fontos. Ez az elsődleges a sajtóértékelések előtt, a hivatalos válasz előtt és ez utóbbiak nem befolyásolhatnak bennünket az autonómiamozgalom tervezésében.
Székelyföld létezik, a székely nép pedig a nemzetközi jog alanya!
2024. július 20-án ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az Állandó Bizottság tagjai megvitatták a Román Kormány válaszlevelét, amelyet a Székely Szabadság Napján elfogadott petícióra küldött, Adrian-Ioan Vestea miniszter aláírásával. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozattal szavazták meg a viszontválaszt, amely július 23-án a miniszter címére is megérkezett. A viszontválasz nem tér ki a kormány levelének tárgyi tévedéseire, inkább keresi a párbeszéd, mint a konfrontáció hangját.
A román kormány válaszolt a Székely Szabadság Napjának beadványára
2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.
Négy erdélyi magyar képviselőt az Európai Parlamentbe!
Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.
Petíció a Székely Szabadság Napján
Románia Kormányának és Parlamentjének
Tájékoztatásképpen: Klaus Iohannis államfőnek
Ma, 2024. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A Székely Szabadság Napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.
A román csendőrség nem helyettesítheti az állam intézményeit!
A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.
Felkérés Székelyföld polgármestereihez
A közelgő Székely Szabadság Napja arra késztet, hogy felhívással forduljunk szülőföldünk polgármestereihez, 2024. március 10-én tűzzék ki hivatalaik és az igazgatásuk alá tartozó közintézmények épületeinek homlokzatára a székely zászlót. Románia Alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a Székely Szabadság Napján élni kell. Ha az ünnep után a médiában terjednek a székely zászlóval díszített középületek fényképei, az egy tiszta és világos üzenet lesz: eléggé bátrak vagyunk ahhoz, hogy éljünk alkotmányos jogainkkal. Legyen a választási évben ez egy ösztönző a székely-magyar választók felé, érdemes megerősíteni Székelyföld önkormányzatait.
A Székely Nemzeti Múzeum kapja a Gábor Áron-díjat
A 2023-as évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére, az Állandó Bizottság döntése alapján a Székely Nemzeti Múzeum részesül a Gábor Áron-díjban. Alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma a sepsiszentgyörgyi intézmény, és ezt tükrözi a műépítészet eszközeivel, a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület. A díj odaítélése egyben tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és olyan múzeumőrök/igazgatók előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János. Szabédi László, valamint a Székely Nemzeti Tanácsot alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám.
Székely Nemzeti Tanács
