Románia Képviselőházának Közigazgatási Bizottsága a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést 2005. szeptember 22. ülésén – vita nélkül – negatívan véleményezte, tehát a Plénumnak elutasításra javasolta.

A sajtóban megejelent hírekkel ellentétben, 2005. július 16-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Polgári Szövetségnek nem volt közös tanácskozása a Székely Nemzeti Tanáccsal! Ilyen tanácskozást adott időpontra senki nem kezdeményezett.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának felkérésére,

Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő, 2005. június 30-án aláírta és 375. sorszámmal iktatta Románia Képviselőházának Állandó Bizottságában a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést.

2009. december 12.-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága.

December tizenkilencedikén, Marosvásárhelyen ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Az ülésen kiosztják az idei év Gábor Áron díjait, és megvitatják a gyergyócsomafalvi ülésén napirendre tűzött házszabály módosításokat.

Az elnökválasztás második fordulója előtt, erdélyi magyar személyiségek kezdeményezésére egy mozgalom indult Tegyük közösen láthatóvá Székelyföldet! címmel. A kezdeményezés elindítói úgy látják, hogy „az elnökválasztás második fordulója olyan döntési helyzet elé állította Székelyföld lakóit, amely megosztja a székelységet, de továbbra sem kínál választ a többször, több módon is megfogalmazott közösségi igényre: legyen e régiónak olyan autonómiája, mely őt történelmi örökségéből adódóan megilleti, és az európai demokráciák sikeres gyakorlatát intézményesíti.”

Érthetetlen, ésszerűtlen és jogtalan az RMDSZ-nek a Gyergyó TV ellen, azzal az ürüggyel tett feljelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnökével készült interjút vasárnap, a választások napján sugározta. A választási törvény értelmében csak a választási folyamat versenyzői által, a maguk javára kifejtett propaganda tekinthető kampánynak. A Székely Nemzeti Tanács nem vett részt a választásokon, egy határozott állampolgári magatartás és ezen keresztül az autonómia melletti elkötelezettsége akkor sem ütközik törvénybe, ha az a választások napján megfogalmazott üzenetben jut el a közösséghez.

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. 2004-ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székely-magyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyföld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait mai napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői.

Az utóbbi hetek politikai fejleményei megerősítik, hogy helyesen döntött a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, amikor azt javasolta székely honfitársainknak, hogy az államelnök-választáson vegyenek részt minél nagyobb számban, és érvénytelenítsék szavazólapjukat.

2009. szeptember 19.-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Kiértékelte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, megvitatta az RMDSZ és EMNT, Csíkszeredában elfogadott és utólag módosított memorandumát, és egy erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról határozott.