A sajtóban megejelent hírekkel ellentétben, 2005. július 16-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Polgári Szövetségnek nem volt közös tanácskozása a Székely Nemzeti Tanáccsal! Ilyen tanácskozást adott időpontra senki nem kezdeményezett.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának felkérésére,

Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő, 2005. június 30-án aláírta és 375. sorszámmal iktatta Románia Képviselőházának Állandó Bizottságában a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést.

2009. december 12.-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága.

December tizenkilencedikén, Marosvásárhelyen ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Az ülésen kiosztják az idei év Gábor Áron díjait, és megvitatják a gyergyócsomafalvi ülésén napirendre tűzött házszabály módosításokat.

Az elnökválasztás második fordulója előtt, erdélyi magyar személyiségek kezdeményezésére egy mozgalom indult Tegyük közösen láthatóvá Székelyföldet! címmel. A kezdeményezés elindítói úgy látják, hogy „az elnökválasztás második fordulója olyan döntési helyzet elé állította Székelyföld lakóit, amely megosztja a székelységet, de továbbra sem kínál választ a többször, több módon is megfogalmazott közösségi igényre: legyen e régiónak olyan autonómiája, mely őt történelmi örökségéből adódóan megilleti, és az európai demokráciák sikeres gyakorlatát intézményesíti.”

Érthetetlen, ésszerűtlen és jogtalan az RMDSZ-nek a Gyergyó TV ellen, azzal az ürüggyel tett feljelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnökével készült interjút vasárnap, a választások napján sugározta. A választási törvény értelmében csak a választási folyamat versenyzői által, a maguk javára kifejtett propaganda tekinthető kampánynak. A Székely Nemzeti Tanács nem vett részt a választásokon, egy határozott állampolgári magatartás és ezen keresztül az autonómia melletti elkötelezettsége akkor sem ütközik törvénybe, ha az a választások napján megfogalmazott üzenetben jut el a közösséghez.

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. 2004-ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székely-magyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyföld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait mai napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői.

Az utóbbi hetek politikai fejleményei megerősítik, hogy helyesen döntött a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, amikor azt javasolta székely honfitársainknak, hogy az államelnök-választáson vegyenek részt minél nagyobb számban, és érvénytelenítsék szavazólapjukat.

2009. szeptember 19.-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Kiértékelte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, megvitatta az RMDSZ és EMNT, Csíkszeredában elfogadott és utólag módosított memorandumát, és egy erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról határozott.

Egy héttel az Önkormányzati Nagygyűlés Csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata.

Bár kétségtelen, hogy a több oldalas szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul.