Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál. Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómia statútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, és elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását.

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács ülését ez év november 19.-ére a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe, tizenkét órára. A küldöttek regisztrációja tizenegy órakor kezdõdik.

(Felhívás Székelyföld választópolgáraihoz és az önkormányzati választások jelöltjeihez)

A Székely Nemzeti Tanácsot Izsák Balázs elnök és Bíró Zsolt alelnök képviselte azon a megbeszélésen, amelyen Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke tanácskozott az erdélyi magyar szervezetek vezetőivel. A tanácskozás során áttekintették az erdélyi magyarságot érintő legfontosabb kérdéseket, köztük az autonómia kérdéskörét is. Izsák Balázs tájékoztatta a Magyar Köztársaság elnökét a Székely Nemzeti Tanács munkájáról és törekvéseiről, átnyújtotta a június harmadiki, marosvásárhelyi ülés határozatait és meghívta a Magyar Köztársaság elnökét a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülésére.

Marosszék Székely Tanácsának állásfoglalása a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület és a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság marosvásárhelyi rendezvénye kapcsán

Alább Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele olvasható, amelyet Marossárpatak lakóihoz intéz, miután Kozma Barna, Marossárpatak polgármestere megakadályozta, hogy az SZNT elnöke a Marossárpataki napok alkalmával, folyó év július 16-án, a levélben foglaltakat elõ szóban elmondhassa.

Románia kormányának az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza, hogy ezzel szorítsa ki a közéletből, a helyi döntésekből Székelyföld magyar nemzetiségű, székely hagyományokat őrző lakosságát.

Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen:

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2008. augusztus 29.-én felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki székhelyük homlokzataira a székely zászlót. Marosszéken elsőként Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatán jelent meg, amely után közel egy évig húzódó hatósági zaklatás kezdődött.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) mai ülésén a képviselők a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsősorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek. Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt előttünk, hogy a román politikusok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.”