Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.

Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez

Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.

A Baszk Nemzeti Párt meghívására, a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 29-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda településen tartotta Alderdi Eguna elnevezésű éves nagy találkozón.

Különösebb meglepetés nélkül, felkészülten fogadtuk a román állam egyik intézményének, Maros megye prefektusi hivatalának támadását a székely zászló ellen.

A székelyföldi autonómiaküzdelem egyik fontos eseménye a Székely Szabadság Napja. Ez egy olyan pillanat, amikor évről évre az érintett közösség fejezheti ki elkötelezettségét és elszántságát Székelyföld területi autonómiájáért. Ha egyedül csak ennek az eseménynek a történetét tekintenénk át, és a tanulságokat akarnánk levonni a magunk számára, akkor három eszközt kell mérlegelnünk és a fejlesztésükön gondolkodnunk a jövőben. Ezekből az első a mozgósítás. Minél több emberrel kell megértetnünk, hogy az akkor elfogadott kiáltványra adott választól függetlenül a közösségi akaratnyilvánítás a fontos. Ez az elsődleges a sajtóértékelések előtt, a hivatalos válasz előtt és ez utóbbiak nem befolyásolhatnak bennünket az autonómiamozgalom tervezésében. 

2024. július 20-án ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az Állandó Bizottság tagjai megvitatták a Román Kormány válaszlevelét, amelyet a Székely Szabadság Napján elfogadott petícióra küldött, Adrian-Ioan Vestea miniszter aláírásával. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozattal szavazták meg a viszontválaszt, amely július 23-án a miniszter címére is megérkezett. A viszontválasz nem tér ki a kormány levelének tárgyi tévedéseire, inkább keresi a párbeszéd, mint a konfrontáció hangját.

2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.

Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.

A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.

A közelgő Székely Szabadság Napja arra késztet, hogy felhívással forduljunk szülőföldünk polgármestereihez, 2024. március 10-én tűzzék ki hivatalaik és az igazgatásuk alá tartozó közintézmények épületeinek homlokzatára a székely zászlót. Románia Alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a Székely Szabadság Napján élni kell. Ha az ünnep után a médiában terjednek a székely zászlóval díszített középületek fényképei, az egy tiszta és világos üzenet lesz: eléggé bátrak vagyunk ahhoz, hogy éljünk alkotmányos jogainkkal. Legyen a választási évben ez egy ösztönző a székely-magyar választók felé, érdemes megerősíteni Székelyföld önkormányzatait.