2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit. 

Levél a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz

Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

Ez év október 27-én egy közleményben tájékoztattam a közvéleményt arról, hogy szeptember 19-én a román rendőrség autója követett bennünket, amikor Székelyföld egyik útvonalán - a makfalvi székely szekérúton - végighaladtunk, és polgármestereket kerestünk meg, emberekkel tanácskoztunk Székelyföld jövőjéről. Lucian Nicolae Bode belügyminisztert tájékoztattam erről a jogsértésről, és magyarázatot kértem ennek okairól. November 2-án érkezett meg a Román Belügyminisztérium főfelügyelőségének válaszlevele, amely elismeri, hogy az adott útvonalon megfigyeltek és követtek bennünket, azzal indokolva ezt, hogy a "negatív események" megelőzése, a közrend és a közbiztonság fenntartása volt a Hargita megyei rendőrök feladata. A válaszlevél nem tér ki a beadványunknak arra a kérdésére, amely a közrend fenntartására vonatkozó stratégiával kapcsolatos, és amely az autonómiatörekvést "bűnügyi jelenségként" – fenomen infractional – minősíti. A kérdésünk az volt, hogy ez a stratégia érvényes-e még?

Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes uraknak

Tisztelt Elnök Urak!

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a romániai magyar közélet legfiatalabb szereplőjét, az Erdélyi Magyar Szövetséget. Ez az időrendi besorolás szükségessé teszi a kiegészítést is, évtizedek óta fegyvertársak vagyunk, legyen szó a Reform Tömörülésről, a Magyar Polgári Pártról vagy az Erdélyi Magyar Néppártról.

2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.

Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált. 

Ma, október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

Románia belügyminiszteréhez fordultam egy hónappal ezelőtt egy levélben, amelyben magyarázatot kértem arra, hogy szeptember 19-én feltűnő módon, a megfélemlítés feltehető szándékával a Belügyminisztérium autói követtek minket a Makfalva és Réty közötti úton.

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – ez a Tamási Áron-idézet a jelmondata az idei rendezvénynek.

Mottó:

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Tamási Áron

2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel szembeni kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.