Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.

Tíz évvel ezelőtt, 2013. április 30-án alakult meg a nemzeti régiókért indított európai kezdeményezés polgári bizottsága, melynek tagjai Izsák Balázs, a polgári bizottság képviselője (Románia), Dabis Attila, a polgári bizottság képviselőjének helyettese (Magyarország), Korodi Attila (Románia), Schmalz Andrea (Németország), Publik Antal (Svédország), Jeursen, Franciscus Albert Bernardus (Hollandia), Xucla, Jordi (Spanyolország/Katalónia) Martiarena Miren (Spanyolország/Baszkföld), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék) Őry Péter (Szlovákia/Felvidék) Gillet Pierre (Belgium), Dudda Roland (Ausztria).

A mai napon, 2023. március 27-én iktattuk Marosvásárhely polgármesteri hivatalában a 2024. évi Székely Szabadság Napjának előzetes bejelentését. Látva azt, hogy tizenkét év tapasztalata, együttműködése  a hatóságok részére nem volt elég ahhoz, hogy az állampolgári jogok és a törvények tiszteletben tartásával viszonyuljanak a március 10-i nyilvános rendezvényhez, kénytelenek vagyunk megadni minden román hatóságnak a lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját, ugyanakkor a szervezők számára is legyen kellő idő az esetleges jogorvoslati eljárásra.

A Maros megyei csendőrség marosszentgyörgyi egysége 2023. március 16-án egy büntető jegyzőkönyvet állított ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke részére, amelyet március 23-án kézbesített a posta.

Emlékeztetjük a közvéleményt, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2023. március 10-én ismét megszervezte Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját, amelyen mintegy 1500-2000 személy vett részt. A fent említett jegyzőkönyv ezt a rendezvényt minősíti „betiltottnak”, mindazok ellenére, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem bocsátott ki tiltó határozatot.

2023. március 10-én a Maros megyei csendőrség a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azzal, hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette a Székely Szabadság Napjának, 2022. december 7-én Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában hivatalosan bejelentett rendezvényét.

A Székely Nemzeti Tanács tavaly decemberben kezdeményezte, hogy tegyük március tizedekét, a székely vértanúk emléknapját a székely szabadság napjává. Közel két hónap után az RMDSZ válasza így hangzik: A székely szabadságnak már van napja, és az március 15!

A magyar közvéleményt felkavarta a hír, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének egy kijelentése miatt. Az üggyel kapcsolatban a bukaresti külügyminisztérium egy közleményt is megjelentetett. Egy olyan eseményről van szó, amely szorosan kötődik a Székely Nemzeti Tanács történetéhez és küzdelmeihez. Tekintsük át történeti távlataiban az eseményeket, kiemelve Németh Zsoltnak az incidenst kiváltó kijelentését.