Tisztelt Képviselő Úr!
A július 10-i strasbourgi felszólalásában a kohéziós politika alapelveiről, a kisebbségek védelméről és a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről mondott véleményt. Fontos témáról szólt, hiszen a kohézió és a sokszínűség kezelése Európa jövőjének egyik kulcskérdése. Engedje meg, hogy levelemben néhány állítását pontosítsam, és kiegészítsem néhány tényadattal.
A kohéziós politika építőkövei a NUTS-régiók. Az ezeket szabályozó 1059/2003/EK rendelet világosan kimondja, hogy a régiók kialakításakor figyelembe kell venni kulturális és történelmi körülményeket is. Ennek ellenére Románia nem alkalmazta ezt az elvet a NUTS-régiók kijelölésének, és ez Székelyföldet hátrányosan érintette. Maros, Hargita és Kovászna megyét három másik, román többségű megyével vonták össze egy mesterséges NUTS II régióba, ez a Közép-Fejlesztési Régió. Ez az összevonás folyamatosan háttérbe szorítja Székelyföld történelmi és kulturális sajátosságait, és a székely tömb kisebbségbe került a regionális szintű döntéshozatalban.
Figyelemreméltó, hogy a Székelyföldnél kisebb lakosságszámú Dél-Tirol önálló NUTS II régió lehetett – mert az olasz törvényhozás megértette, hogy a rendelet szellemisége szerint a kulturális és történelmi sajátosságok nem kerülhetnek másodlagos, alárendelt szerepbe. Ennek következtében az Európai Unió kohéziós politikája nem tudta betölteni a szerződésekben rögzített szerepét Romániában. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék folyamatosan növekedett a Közép-Fejlesztési Régió román többségű megyéiben, míg a székelyföldi megyék többnyire stagnáltak. A szintkülönbség a gazdasági fejlettségben az uniós csatlakozás után kezd növekedni, ami világosan jelzi, hogy az Európai Unió kohéziós politikája a céljaival ellentétes hatást ért el a Közép-Fejlesztési Régióban. Székelyföld mesterséges elszegényítése magával hozott egy drámai népességcsökkenést is.
Felszólalásában úgy fogalmazott: „A kisebbségeket nyilvánvalóan meg kell védeni.” Ezzel teljes mértékben egyetértek. Ám a gyakorlatban Románia több alkalommal tett olyan lépeseket, amelyek ennek az elvnek ellentmondanak.
Felszólalásában Románia kisebbségpolitikáját példaértékűnek nevezte, többek között azért is, mert Romániában van magyar nyelvű oktatás. Ha tanulmányozná a romániai magyar oktatás történetét az elmúlt száz évben, akkor tudná, hogy azt követően, hogy az első világháború után Erdély Romániához került, vele együtt egy jól felépített iskolahálózatban is román állami befolyás érvényesült. Mindazok ellenére, hogy Románia a békeszerződésben garanciát vállalt a kisebbségi sorba kerülő magyarok jogaiért, megkezdte ennek az iskolahálózatnak a felszámolását. Ez a gyakorlat a kommunista hatalomátvétel után folytatódott, és ma annyi magyar iskola van Romániában, amelyet nemzetközi nyomással és politikai szerepvállalással meg tudtunk őrizni.
Tisztelt Képviselő Úr!
Visszatérve a nemzeti régiók ügyére, ki kell jelentenünk, hogy az nem áll szemben az európai egységgel, épp ellenkezőleg: annak mélyebb és igazságosabb megvalósítását szolgálja. A kulturális és történelmi tényezők figyelembevétele nem kiváltságot, hanem az uniós jogszabályok következetes alkalmazását jelenti.
Bízom benne, hogy e kérdésben a jövőben érdemi párbeszéd alakulhat ki – nemcsak az Európai Parlament falain belül, hanem az európai nyilvánosság előtt is, és Románia a jövőben nem fog szembehelyezkedni az egységes európai állásponttal.
Marosvásárhely, Tisztelettel,
2025. augusztus 4. Izsák Balázs
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács