A Székely Nemzeti Tanács már megalakulásának pillanatában nagy jelentőséget tulajdonított a székelység jelképeinek, nemzeti jellegzetességeinek, úgy tekintve, hogy a célként megfogalmazott területi autonómia részének kell tekinteni a székely terület himnuszát, zászlaját, címerét, saját nyelvét, kultúráját, hivatalos ünnepeit és határait. A történelmi hagyományokra építve alkotta meg Székelyföld címerét és zászlaját és kezdeményezte, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nyilvánítsa a székely himnuszt Székelyföld himnuszává. 

Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné. 

Attól a szándéktól vezetve, hogy kellő időben felhívjuk a figyelmét a Kárpát-medencei jogvédő szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak és jogászoknak, a tényleges évforduló előtt – reméljük, elsőként – köszöntjük a Kisebbségi Jogvédő Intézetet megalakulásának tizedik évfordulóján.

2013. június 22-én a Székely Nemzeti Tanács március 10-ét a székely vértanúk emléknapját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. 1854-ben ezen a napon végezték ki Marosvásárhelyen Horváth Károlyt, Gálfi Mihályt és Török Jánost, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés időpontja nem volt véletlen: fenyegető üzenet volt a székelységnek, a magyar nemzetnek: így jár az, aki március 15-ét, a magyar szabadság napját felidézve újra fel akarja lobbantani a szabadságharc lángját.

Harmadik éve kell szembenéznie Marosszék Székely Tanácsának azzal a helyzettel, hogy a járványtani korlátozások akadályozzák a Székely Szabadság Napjának hagyományos megünneplését. Az elmúlt évben egy olyan fotókiállítással emlékeztünk Marosvásárhely főterén a Székely Szabadság Napjának történetére, amely átfogta 2013-tól 2019-ig a nagygyűléseket, menetoszlopokat, a kiáltvány átadását a kormányhivatal épülete előtt.

Hagyományosan március 10-én a Székely Szabadság Napján adjuk át a Gábor Áron-díjat az előző évre. Az idei kitüntetések az elmúlt év legnagyobb nemzetközi sikeréhez köthetők, amely méltán viselte a Székely Nemzeti Tanács jelmondatát: Székelyföldért megmozgatjuk Európát! A 2021-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a díjat:

A Székely Nemzeti Tanács a fenti címmel 2011. október 13-án tette közzé álláspontját a tíz évvel ezelőtti romániai népszavazás kapcsán. Álláspontunk, mint ahogy helyzetünk azóta nem változott, ezért – a 2022-ben esedékes népszámlálás előtt megismételjük azt. 

Tegnap, 2021. december 20-án a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzése lezárult. A szervezőkhöz megérkezett a Magyar Választási Bizottság tájékoztatása, hogy jogerőre emelkedett a tanúsítványt is magába foglaló határozat, amely szerint 901 758 aláírásból 826 826 érvényes. Két nappal korábban Portugáliából és Ciprusból is tájékoztattak az érvényes aláírások számáról, és ezzel teljessé vált az a táblázat, amely mind a 27 uniós tagállamból érkező aláírásokat tartalmazza, és amely jelen közlemény része.

Karácsony előtti örömhír és ajándék érkezett a Székely Nemzeti Tanácsnak. A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés érvényes támogatásainak száma egészült ki félszázezer aláírással. A Nemzeti Választási Iroda elvégezte még 57 000 magyarországi online aláírás ellenőrzését, amely első alkalommal technikai okokból nem jutott el hozzájuk. Az ellenőrzés után bocsájtotta ki az 57/2021 számú határozatát, ez év december 13-án, amely megállapítja, hogy Magyarországról 901 758 aláírást gyűjtöttek a szervezők, és ezekből 826 826 érvényes.

Tíz nappal ezelőtt fogadta el a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a székely személyi kártyára vonatkozó határozattervezetét. A dokumentum komoly visszhangot keltett a román és a magyar sajtóban. Folyamatosan érkeznek a közösség tagjaitól a vélemények, javaslatok. Már ilyen rövid idő után is megállapíthatjuk, hogy a székely/székelyföldi személyi kártya a székelység önszerveződésének legfontosabb eszköze lesz.