A Nemzet Házában, folyó év május 30-án ülésezett a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) regionális és önkormányzati munkacsoportja. Napirenden volt a Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának bemutatkozása, az európai polgári kezdeményezés autonómia-törekvésekben betöltött szerepe, valamint a 2012. évi választások hatása az autonómia-törekvésekre.
felhívás
A Székely Nemzeti Tanács, nem sokkal a polgári kezdeményezést lehetővé tevő Lisszaboni szerződés aláírása után, 2008 februárjában határozatot fogadott el, amelynek értelmében egy uniós szintű szabályozást kezdeményez az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. A későbbiekben ezt a határozatát megerősítette, és konkrét lépéseket tett a kezdeményezés elindítása érdekében.
Sokakat meglepett, de számunkra természetes volt Románia fellépése a Timok völgyi románok ügyében, hisz joggal várja el minden határon kívüli nemzetrész, hogy anyaországa támasza legyen, segítse törekvéseiben.
A Székely Nemzeti Tanács megelégedéssel állapítja meg, hogy amint
közeledik az idõpont, amelytõl be lehet nyújtani az uniós polgári kezdeményezéseket, úgy nõ annak az esélye, hogy a határon kívül rekedt magyar közösségek szervezetei, összefogva más európai szervezetekkel, illetve nemzeti régiókkal, egy sikeres kezdeményezést tegyenek le az Európai Bizottság asztalára. Az elmúlt hetek eseményei, ideértve a Székely Nemzeti Tanács küldöttségének dél-tiroli tárgyalásait, illetve a FUEN Brüsszelben szervezett kerekasztalát, mind azt sugallják, hogy van lehetõség az együtt-gondolkodásra es egy közös kezdeményezés benyújtására.
A Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép autonómia-törekvésének közképviselete, önálló testület, nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről, ám az empátia és a nemzeti szolidaritás jegyében, az erdélyi magyarság és a nemzet egésze iránti felelősséggel kész az együttműködésre mindazokkal, akik támogatják Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága Nyárádszereda Székely Tanácsának kérésére megvizsgálta a Nyárádszereda fõtere és az ortodox templomépítés ügyének legújabb fejleményeit, és megállapította az alábbi tényeket:
A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumának december másodikán megtartott plenáris ülésének egyetlen napirendi pontja, a magyar választójogi törvény megvitatása. A törvénytervezet a választói jogot kiterjesztené a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgárokra is, de õk csak a pártlistákra adhatnák le a szavazatukat.
Egy demokratikus országban a szubszidiaritás elvét következetesen alkalmazzák, így elképzelhetetlen, hogy egy régió, illetve az azt lakó közösség sorsáról máshol, mások döntsenek. Ezt az elvet Romániában sem hagyhatják figyelmen kívül, amikor az ország területi-közigazgatási átszervezésérõl döntés születik, az új közigazgatási egységek kialakításáról kizárólag az érintettek dönthetnek, a döntés legdemokratikusabb intézménye pedig a népszavazás.
A Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentumának, Székelyföld autonómia statútumának első szakasza kimondja: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.” Ennek a törvényjavaslatba foglalt, és abban kiemelt helyet elfoglaló célkitűzésnek fontos elvi jelentése van. Székelyföld autonómiáját azért kell kivívnunk, hogy ezzel létrejöjjenek a székelység magyar nemzeti önazonossága megőrzésének intézményi biztosítékai.
Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál. Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómia statútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, és elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását.
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács ülését ez év november 19.-ére a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe, tizenkét órára. A küldöttek regisztrációja tizenegy órakor kezdõdik.