Fordulat állt be a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott uniós polgári kezdeményezés ügyében Paolo Mengozzi főtanácsnok indítványának közzétételével. Az előzményekhez tartozik a székely közképviselet 2011. június 3-án meghozott döntése, amely kimondta: élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével. Később a kezdeményezés nyilvántartásba vételéhez szükséges információkat is meghatározta, és meghatalmazta az Állandó Bizottságot, hogy mellékletet is készítsen, amely indokolja „a kezdeményezés jogosultságát és kapcsolódását az uniós szerződésekhez”.

Együttes ülésre hívjuk össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács küldötteit a marosvásárhelyi Vártemplomba, 2018. október 27-én, szombaton du. 4 órára.

A Székely Nemzeti Tanács centenáriumi nagygyűlésére, Sepsiszentgyörgy főterére hívja a székelyeket, 2018. november 18-ára, 13 órára. Legyen ez az emlékező nagygyűlés a székelység és a vele szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösség olyan egységes megmozdulása, mint öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelése volt. Emlékezzünk együtt száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, és az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra. Tekintsük át együtt az utóbbi tizenöt évet is, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el. 

Folyó év július 21-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (ÁB).

2017. december 22-én Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő benyújtotta a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a Parlament Állandó Bizottságánál 774.számmal iktattak. Ezt a törvénykezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács fogadta el 2004. január 17-én. A döntést közvita előzte meg, amelynek alapja a Dr. Csapó József által kidolgozott tervezet volt, amelyet a székely falvakban és városokban alakuló helyi székely tanácsok munkadokumentumként fogadtak el. Ilyen módon ez a törvényjavaslat a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, amelynek képviseletére a székelységtől megbízást kapott.
2018. december 22-én harmadszor került benyújtásra Székelyföld Autonómiastatútuma. A Törvényhozási Tanácsnak a címben említett számú negatív véleményezése (a továbbiakban: Véleményezés) megalapozta a parlamenti elutasítást, hiszen mind a képviselőház, mind a szenátus szakbizottságai számára az egyetlen elemző dokumentum volt, és egyetlen más testület, hatóság sem fogalmazott meg olyan ellenérvet a javaslattal szemben, amely ne lenne része a fent említett negatív véleményezésnek. Ezért erre úgy lehet tekinteni, mint a román állam hivatalos álláspontjára. A Székely Nemzeti Tanács erkölcsi kötelessége, hogy a román állam elutasító, hivatalos álláspontjával szemben megjelenítse a székely közösség ellenérveit, amelyek összességükben a Véleményezés, azaz a román állam elutasító érvrendszerének a cáfolatát is jelentik.

Örömmel üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémiának a fenti címmel kiadott közleményét, amely lezár egy káros és értelmetlen vitát a székelység nemzeti hovatartozásáról.

Ennek előzménye egy kezdeményezés beterjesztése a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely a Magyarországon élő székelyekkel bővítette volna a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsorolt 13 nemzetiséget (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán).

A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a terrorizmussal vádolt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A hírt megdöbbenéssel fogadta a magyar közvélemény, de az alapfokú ítélet után – amely letöltöttnek tekintette az indokoltan vagy indokolatlanul kiszabott büntetést is – meglepetésként hatott az egész román közvéleményre.

Levél a nagykövetségekre