Ma, október 25-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és velük szolidáris közösségek tagjai – , hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld autonómiája iránt.

Most, amikor megerősítjük ezt a nemzetközi jogon alapuló követelésünket, egy fokkal nagyobb a visszhangja szavainknak, mint egy évvel ezelőtt. A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését azóta több mint egy és negyedmillióan támogatták szerte Európában. Teljes mellszélességgel mellénk állt az anyaország és az elcsatolt országrészek lakossága. Folyamatban van az aláírásgyűjtés, ugrásszerűen emelkedett a spanyolországi támogatók száma a katalánoknak, baszkoknak köszönhetően, és növekszik a svédországi magyaroktól és számiktól kapott támogató nyilatkozatok száma.

2021. december 3. 

A Székely Nemzeti Tanács

– figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács 2008. február 23-án elfogadott határozatát, amelyben az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozó kezdeményezés elindításáról döntött;

Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 2009. szeptember 5-én elfogadott határozatát, amely szerint „a Székely Himnuszt, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, szövegét Csanády György írta, Székelyföld himnuszának nyilvánítják”;

2021. december 3. 

A Székely Nemzeti Tanács eddigi tevékenysége nyomán a területi autonómia érdekében több olyan, - alább felsorolt - regionális célkitűzést, jellegzetességet és fogalmat fogadott el/határozott meg vagy írt körül, amelyeket Székelyföld lakosságának többsége elfogadott, fölkészülve ezzel Székelyföld autonómiájára.

Interjú Izsák Balázzsal a székelyföldi autonómiamozgalom újraélesztéséről

Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg újra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az a közképviselet, amely alapszabályzata szerint Székelyföld autonómiájának kivívását tűzte célul. Az elmúlt két évtizednek voltak pezsgőbb, reménykeltőbb időszakai, ám mostanában kevesebbet hallunk az SZNT-ről, az autonómiáról. Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével terveikről, lehetőségeikről beszélgettünk.

Gondolatok a székely autonómia napjára

Október utolsó vasárnapja, a székely autonómia napja minden évben lehetőséget kínál arra, hogy a székely nép kiálljon és a külvilág felé kinyilvánítsa a belső önrendelkezés iránti folytatólagos igényét. Az autonómiatörekvés legfőbb kerékkötője a megkövesedett toposzaihoz ragaszkodó román politikai kultúra, amely elemi fenyegetést igyekszik belelátni a románok és magyarok közötti csoportviszonyokba.

Beszélgetés Sobor Dávid ügyvéddel, a Gábor Áron-díj legutóbbi kitüntetettjével

Kiélezett jogi küzdelem után sikerült bejegyeztetni Brüsszelben a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését a nemzeti régiókért. Az uniós jogi fórumokon Sobor Dávid budapesti ügyvéd képviselte az SZNT-t, az erdélyi gyökerekkel is rendelkező jogász segítségével nemcsak az ügy eddigi állomásait jártuk be, de megpróbáltunk a jövőjébe is belelátni.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB) által múlt év december elején közvitára bocsátott székely/székelyföldi személyi kártya rég nem tapasztalt visszhangot váltott ki a hazai közéletben, médiában. A tervezetről, illetve a kialakult vitáról Izsák Balázst, az SZNT elnökét kérdeztük.

Románia elvesztette azt a pert, melyet az Európai Bizottság (EB) ellen indított, és amelyben a nemzeti régiókról indított európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét kifogásolta.Az Európai Unió luxembourgi Törvényszéke által szerdán kimondott ítéletet az intézmény honlapján ismertették. A Törvényszék elutasította Románia keresetét.

Szűk körben, de ünnepélyes körülmények között adták át kedden délután a Moyses Márton kitüntető címet, a vele járó oklevelet és érmét Szőcs Zoltánnak. Beke István nem tudott eljönni, ezért az őt illető elismerést is társa vette magához a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi irodájában.

Szőcs Zoltán és Izsák Balázs a keddi díjátadáson. Fotó: Albert Levente