Ma, október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben meghozott határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja. Ezen alkalomból Székelyföld-szerte, de Magyarországon és Felvidéken is mintegy 80 helyszínen gyújtanak őrtüzeket. A kezdeményezők össznemzeti imádságra és őrtüzek gyújtására szólítják fel Kárpát-medence lakosságát, felhívva a nagyvilág figyelmét Székelyföld autonómiájának igényére.

Románia belügyminiszteréhez fordultam egy hónappal ezelőtt egy levélben, amelyben magyarázatot kértem arra, hogy szeptember 19-én feltűnő módon, a megfélemlítés feltehető szándékával a Belügyminisztérium autói követtek minket a Makfalva és Réty közötti úton.

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – ez a Tamási Áron-idézet a jelmondata az idei rendezvénynek.

Mottó:

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Tamási Áron

2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel szembeni kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.

A Baszk Nemzeti Párt meghívására a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 25-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda nevű településen tartotta éves nagy találkozón, amelyre a világjárvány miatti három éves kimaradás után került sor.

Augusztus 31-én tájékoztattuk a közvéleményt, hogy szeptember 19-én és 20-án végig járjuk azt az utat, amelyet 2013. október 25-27-ike között Márton Zoltán, néhai makfalvi polgármester vezetésével megtettek a makfalvi székelyek szekerekkel, mozgósítva az országutaktól távol levő falvak lakóit a Székelyek Nagy Menetelésére.

A szervezők meghívására a Székely Nemzeti Tanács küldötteként Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 11-én Barcelonában részt vett a katalán nemzeti ünnepen megrendezett nagyszabású demonstráción, melyre a 2017-es függetlenségi népszavazás ötödik évfordulóján került sor. A felvonuláson mintegy fél millió katalán, illetve törekvéseikben őket támogató külföldi meghívott emelte fel szavát Katalónia békés önrendelkezési törekvései, a független Katalán köztársaság kivívása érdekében.

A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő. Felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tíz-, húsz- vagy harmincéves évfordulójára emlékezünk.

Mi elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 20 éve történt megalakulását idézzük fel, de tízéves évfordulója lesz a Székelyek Nagy Menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogjuk felidézni és megismételni a Székelyek Nagy Menetelésének egyik fontos eseményét.

Egy lengyel filmrendező, Mariusz Pilis dokumentumfilmet forgatott Trianon következményeiről. A film a békediktátum hatására, a magyar nemzetpolitikára és a határontúli magyarokra összepontosít. A budapesti nemzeti összetartozás emlékhelyének örökmécsese egyformán uralja a film nyitóképet és zárójelenetét. Meg is fejti az emlékhely allegorikus üzenetét: a láng, Magyarország rejtett lángja - ez különben a film címe is - mi vagyunk, határontúli magyar közösségek.