2018 november 18-án, az 1918-ban alapított Székely Nemzeti Tanács centenáriumán megtelt Sepsiszentgyörgy főtere mindazokkal, akik személyesen is kívántak tenni Székelyföld autonómiájáért.

A Székely Nemzeti Tanács 15-ik éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért. 2018-ban ugyanakkor a száz évvel ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanácsra is emlékezünk, és azokra a hősies erőfeszítésekre, amelyekkel az akkori székelyek Magyarország területi integritását akarták megőrizni. 2018. november 18-án, Sepsiszentgyörgy főterén azért gyűlünk össze, hogy ismételten felmutassuk a világnak a székelyek akaratát: nem hátrálunk, és nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról!

A Székely Nemzeti Tanács 15 évvel ezelőtt arra kapott meghatalmazást a székely falvak és városok közösségeitől, hogy képviselje igényüket Székelyföld területi autonómiájára, és azt váltsa valóra egy szerves törvény révén.

Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.

A Székely Nemzeti Tanács sikeres pályázata nyomán, a Bethlen Gábor Vagyonkezelő ZRT jóvoltából a Sepsiszéki Székely Tanács 25 nagyméretű székely zászlót osztott ki mozgatható tartószerkezettel, melyhez nem kell építési engedély, többnyire sepsiszéki településekre. A kedvezményezettek ezúttal az egyházak voltak, hogy a templomaink előtt lobogó zászlók hirdessék, ragaszkodunk szülőföldünkhöz, székelységünkhöz, sokat üldözött szimbólumainkhoz, s itt akarunk megmaradni őrizvén nemzeti identitásunkat.

Székelyföld az őt megillető támogatástól esik el

Április 11-én a bukaresti képviselőház elutasította Székelyföld autonómia statútumát. Izsák Balázs a Magyar Fórum megkeresésére elmondta, hogy az életnek az ad értelmet, hogy másokért, mások jogaiért, mások boldogságáért küzdünk. Családért, faluért, városért, népért, hittestvérekért. Aki ebbe belefárad, az többé már nem él.

2018. május 3-án a Európai Unió Bírósága másodfokon tárgyalást tartott az Izsák és Dabis kontra Bizottság ügyben (elsőfokú eljárás ügyszám: T-529/13; másodfokú eljárás ügyszám: C-420/16 P).

Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó, Kulcsár-Terza József tavaly decemberben iktatott egyéni törvénykezdeményezését holnap, május 8-án, 12 órától a szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága, mint jelentéstevő bizottság tárgyalja. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki ezúttal nem tud részt venni az ülésen, levélben küldte el a bizottság elnökének, Cârciumaru Florin szenátor úrnak a Törvényhozói Tanács korábbi véleményezésének részletes cáfolatát.

Április 28-án, szombaton, 17 órától a Kultúrpalota Kistermében tisztújító gyűlést tartott Marosszék Székely Tanácsa. László György leköszönő elnök beszámolóját elfogadta a küldöttülés. Ezt követően a testület elhatározta, hogy kilenc tagú elnöksége lesz Marosszék Székely Tanácsának. A választás eredményeként Marosszék Székely Tanácsának elnöke Dr. Dónáth Árpád, alelnöke László György és Vass Imre, elnökségi tagok: Engi Albert, Selyem Levente, Gáspár Sándor, Csegzi Attila és Lukács Levente. A tanács jegyzője Szűcs Péter.

A testület a továbbiakban elhatározta, hogy Marosszék területén – lehetőleg közterületen – hordozható tartóoszlopon nagyméretű székely zászlókat fog kihelyezni. Ehhez a megoldáshoz nem szükséges építkezési engedély, ilyen módon kizárható a hatósági zaklatás.

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.