2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósitja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembevéve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát.

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi nagygyűlésen fogadjunk el egy üzenetet Románia kormányának és parlamentjének címezve, amelyben a székely közösség tegye nyilvánvalóvá, hogy az autonómiastatútum gyorsított eljárással történő elutasítása a székelyföldi autonómiatörekvést nem zárta le. Láttuk, olvastuk a Törvényhozási Tanács ellenérveit, és ezek nem győztek meg minket. Egyetlen ellenérv sem tekinthető sem legitimnek, sem méltányosnak, de észszerűnek sem. Üzenjük meg: felkészülünk a hatodik beterjesztésre, és ennek támogatására minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni romániai és nemzetközi szinten.

A Madéfalva nevével fémjelzett székely nemzeti ellenállás 260. évfordulójára gyűljünk össze az emlékmű körül, ahol a helyi önkormányzat hagyományosan megszervezi a megemlékezést. Gyűljünk össze Marosvásárhelyen is, ahol 2011 óta a Székely Nemzeti Tanács rendezvénye arra emlékeztet, hogy a Siculicidium véres lezárása volt a két évig tartó hősies küzdelemnek Európa legerősebb birodalmával szemben.

Székelyföld autonómiastatútuma ötödik alkalommal került Románia Parlamentjének asztalára. A beterjesztő, Kulcsár-Terza József országgyűlési képviselő kiváló politikai ösztönnel érezte meg, hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben nem az elemzők értékelését kell követnie, hanem az általa képviselt közösség akaratát. A törvénykezdeményezést Zakariás Zoltán országgyűlési képviselő is ellátta kézjegyével.

Egy olyan esztendőben készülünk a madéfalvi veszedelem emlékének felidézésére, amelyben Románia miniszterelnöke a közigazgatási átszervezést riasztó fenyegetésként vetítette előre. 1764. január 7-én a császári katonák Madéfalvára szegezett ágyúi jelentették a veszedelmet, ma egy közigazgatási átszervezés térképe jelenti ugyanezt. 260 évvel ezelőtt az volt a kérdés, sikerül-e megtörni a székelység két éve tartó nemzeti ellenállását, ma pedig az, sikerül-e szétrombolni a székely közösség létezésének maradék közigazgatási kereteit. 

 A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.

A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és  Beke Mihály András első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra  hívta fel a figyelmet.

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács XXIV. ülését, november 18-ára, 12 órától a marosvásárhelyi Vártemplomba.

Ma, október 29-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a háborús infláció okoz Székelyföld népének, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, megerősítjük, hogy nem változott elkötelezettségünk az autonómia iránt. Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld polgárainak a teljes és tényleges egyenlőségét.

Interjú Izsák Balázzsal a székelyföldi autonómiamozgalom újraélesztéséről

Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg újra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az a közképviselet, amely alapszabályzata szerint Székelyföld autonómiájának kivívását tűzte célul. Az elmúlt két évtizednek voltak pezsgőbb, reménykeltőbb időszakai, ám mostanában kevesebbet hallunk az SZNT-ről, az autonómiáról. Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével terveikről, lehetőségeikről beszélgettünk.

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. Ma a világpolitikára a háborús konfliktusok hangulata nyomja rá a bélyegét. A székelység békés úton, jogi eszközökkel akarja elérni Székelyföld területi autonómiáját, és ez példaértékű lehet az egész világnak. A mi számunkra hivatkozási alap nemzetközi fórumok előtt: az ő felelősségük, ha a békés törekvést mellőzik.