Jelen tanulmány nem fog kitérni olyan előzményekre, mint az első világháború és a második világháború utáni próbálkozások, amelyek Székelyföld nagyobb önállóságát, netán függetlenségét tervezték. Tárgyalni az 1989-es rendszerváltást követő évek törekvéseit fogjuk. Az áttekintés gerince nem az események kronológiája, hanem az autonómiaküzdelem öt színtere, amelyet 2013 június 22-én tartott SZNT-ülés rögzített mint saját munkájának elvi keretét.

Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes uraknak

Tisztelt Elnök Urak!

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a romániai magyar közélet legfiatalabb szereplőjét, az Erdélyi Magyar Szövetséget. Ez az időrendi besorolás szükségessé teszi a kiegészítést is, évtizedek óta fegyvertársak vagyunk, legyen szó a Reform Tömörülésről, a Magyar Polgári Pártról vagy az Erdélyi Magyar Néppártról.

2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.

Gondolatok a székely autonómia napjára

Október utolsó vasárnapja, a székely autonómia napja minden évben lehetőséget kínál arra, hogy a székely nép kiálljon és a külvilág felé kinyilvánítsa a belső önrendelkezés iránti folytatólagos igényét. Az autonómiatörekvés legfőbb kerékkötője a megkövesedett toposzaihoz ragaszkodó román politikai kultúra, amely elemi fenyegetést igyekszik belelátni a románok és magyarok közötti csoportviszonyokba.

Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált. 

Ma, október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben meghozott határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja. Ezen alkalomból Székelyföld-szerte, de Magyarországon és Felvidéken is mintegy 80 helyszínen gyújtanak őrtüzeket. A kezdeményezők össznemzeti imádságra és őrtüzek gyújtására szólítják fel Kárpát-medence lakosságát, felhívva a nagyvilág figyelmét Székelyföld autonómiájának igényére.

Románia belügyminiszteréhez fordultam egy hónappal ezelőtt egy levélben, amelyben magyarázatot kértem arra, hogy szeptember 19-én feltűnő módon, a megfélemlítés feltehető szándékával a Belügyminisztérium autói követtek minket a Makfalva és Réty közötti úton.

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – ez a Tamási Áron-idézet a jelmondata az idei rendezvénynek.