A 149 székelyföldi önkormányzathoz tartozó közösségek petíciójára vonatkozó határozat

- Tekintettel arra, hogy Romániában a rendszerváltás óta több alkalommal felmerült az ország közigazgatási-területi átszervezésének szükségessége;
- figyelembe véve, hogy egy ilyen reform alapvetően befolyásolhatja az érintett helyi közösségek közigazgatási, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatait, valamint hosszú távú jövőjét;
- figyelembe véve, hogy a közigazgatási-területi reformmal kapcsolatban Romániában olyan javaslatok is megfogalmazódtak, amelyek az érintett közösségek akaratának, a történelmi és kulturális sajátosságoknak, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozták;
- tekintettel arra, hogy a Székelyföldet alkotó 149 önkormányzat közösségeinek közigazgatási hovatartozására vonatkozó szándéka, egy esetleges közigazgatási reform során a közvetlenül érintett közösség akarata;
- figyelembe véve a jelen határozat mellékletét képező petícióban és annak jogi indoklásában foglaltakat;

a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Elhatározza:

Támogatja és kezdeményezi, hogy a jelen határozat mellékletét képező petíciót a Székelyföldön található 149 önkormányzathoz tartozó közösségek választott vezetői vagy/és tagjai aláírásukkal támogassák, és a petícióban kifejezzék azt az akaratukat, hogy a 149 önkormányzat egyetlen közigazgatási régióhoz tartozzon.
A petícióban a közösségek azt kérik Románia Parlamentjétől és Románia Kormányától, hogy vegyék figyelembe ezt az akaratot, és egy jövőbeni közigazgatási reform során a 149 önkormányzatot egyetlen közigazgatási régióba sorolják, amely kizárólag e 149 önkormányzatból álljon.
Közzéteszi a petíció szövegét és annak szerves részét képező jogi indoklást, és a teljes dokumentációt eljuttatja a Székelyföld területén található 149 önkormányzathoz, kérve, hogy azt a helyi közösségek számára tegyék hozzáférhetővé, és segítsék elő a petícióhoz való csatlakozás lehetőségét.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága jelen határozattal elfogadja a petíció szövegét és annak jogi indoklását, mint a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének dokumentumait, és azok alapján elindítja a jelen határozatban foglalt kezdeményezés végrehajtását.
Megbízza a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy tegye meg a jelen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és felkéri a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselőit és küldötteit, hogy segítsék a határozat végrehajtását.

Makfalva, 2026. augusztus 28.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága

SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS RÉGIÓT ALKOTÓ 149 ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖSSÉGEINEK PETÍCIÓJA ROMÁNIA KORMÁNYÁHOZ ÉS PARLAMENTJÉHEZ.

Románia Parlamentjéhez és Románia Kormányához a Székelyföld történelmi kulturális régiót alkotó 149 romániai önkormányzat jövőbeni közigazgatási hovatartozásáról

Mi, jelen petíció aláírói, Székelyföld történelmi és kulturális régió (a továbbiakban: Székelyfóld) területén fekvő önkormányzatok polgárai, helyi választott képviselői és közéleti szereplői Románia Parlamentjéhez és Románia Kormányához fordulunk azzal a kéréssel, hogy legyenek tekintettel az aláírók által képviselt, fent említett közösségek egyértelmű akaratára.

Kérjük Románia Parlamentjét és Románia Kormányát, hogy vegyék figyelembe, hogy a jelen petíció mellékletében felsorolt 149 önkormányzat közösségei egyetlen közigazgatási régióhoz kívánnak tartozni, és egy jövőbeni közigazgatási reform során ezeket az önkormányzatokat egyetlen közigazgatási régióba sorolják, amely kizárólag a jelen petíció mellékletében felsorolt önkormányzatokból áll.

Petíciónk nem irányul egyetlen más közösség ellen, és nem kívánja csorbítani egyetlen romániai állampolgár vagy közösség jogait sem. Célja kizárólag annak kifejezése, hogy a Székelyföldet alkotó 149 önkormányzat közösségei a közigazgatási reform során együtt, ugyanahhoz az egyetlen közigazgatási régióhoz kívánnak tartozni.

A jelenleg öt megyéhez – Maros, Hargita, Kovászna, Brassó és Bákó megyéhez – tartozó 149 önkormányzat olyan történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális kapcsolatban álló térséget alkot, amelynek egységét a jelenlegi közigazgatási beosztás nem tükrözi. A felsorolás nem etnikai kizárólagosság alapján készült: a 149 önkormányzat között olyan települések is vannak, ahol a román lakosság alkot többséget. A petíció ezért nem valamely etnikai közösség kizárólagosságára, hanem egy történelmileg és kulturálisan kialakult régió területi egységének megőrzésére irányul.

Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus közigazgatási reform nem valósulhat meg az érintett közösségek akaratának figyelmen kívül hagyásával. A közigazgatási egységek kialakításakor figyelembe kell venni az érintett lakosság akaratát, valamint azokat a történelmi, kulturális, társadalmi, földrajzi és gazdasági kapcsolatokat, amelyek az adott térség településeit összekötik.

Kérésünk összhangban áll azokkal az állandó demokratikus elvekkel is, amelyeket a Románia politikai és alkotmányos rendszerének elemzésére létrehozott elnöki bizottság, (Comisia Prezidențială de Analiză a Regimului Politic și Constituțional din România, a tovűbbiakban Stanomir Bizottság), a 2009. január 14-én a Cotroceni-palotában bemutatott jelentésében megfogalmazott. Azért hivatkozunk erre a dokumentumra, mert egyedüli volt, amely közjogi tapasztalatra alapozva reform javaslatot tett az 1991-es Alkotmányra.

A jelentés a közigazgatási-területi reformmal összefüggésben olyan együttműködési mechanizmusok kialakítását javasolta, amelyek az érintett közigazgatási egységek önkéntes társulásán, valamint a polgárok akaratának kifejeződésén alapulnak. Ez az elv különösen fontos egy olyan közigazgatási reform esetében, amelynek során új területi egységek határait és összetételét kell meghatározni.

Petíciónk részletes jogi indokolását a jelen dokumentum szerves részét képező INDOKLÁS tartalmazza. Az Indoklás bemutatja többek között a román jogban és az európai jogi környezetben megjelenő, a közigazgatási egységek kialakítására, a történelmi és kulturális sajátosságok figyelembevételére, valamint az érintett közösségek akaratára vonatkozó elveket.

Jelen petíció a 2014 és 2016 között lezajlott kezdeményezés folytatása. Akkor Székelyföld 62 önkormányzata a helyi tanács határozatában foglalt kéréssel fordult Románia Parlamentjéhez és Kormányához, kifejezve azt az igényt, hogy Székelyföld települései egyetlen közigazgatási egységben maradjanak. Az akkori határozatok Székelyföld lakosságának több mint felét képviselő önkormányzatok akaratát fejezték ki.

A jelenlegi kezdeményezés ugyanennek a közösségi akaratnak a közvetlen, önkéntes és személyes aláírásokon alapuló kifejezése és megerősítése. A petícióhoz való csatlakozás nyitva áll a jelen petíció mellékletében felsorolt valamennyi önkormányzat lakói és/vagy helyi választott képviselői előtt.

Kérjük Románia Parlamentjét és Románia Kormányát, hogy a jövőbeni közigazgatási reform előkészítése és végrehajtása során a jelen petíciót tekintsék a 149 település közösségeiben kifejeződő akarat dokumentumának, és döntésük meghozatalakor vegyék figyelembe az abban megfogalmazott kérést.

Kérjük továbbá, hogy amennyiben közigazgatási reform keretében új regionális közigazgatási egységek kialakítására kerül sor, a jelen petícióban kifejezett közösségi akarat alapján a 149 önkormányzatot egyetlen, kizárólag eme önkormányzatokból álló közigazgatási régióban sorolják. .

Bízunk abban, hogy Románia jövőbeni közigazgatási reformja a demokrácia, a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság és az érintett közösségek akaratának tiszteletben tartása mellett valósul meg.

A petíció melléklete tartamazza a 149 önkormányzat jegyzékét, valamint községenként/városonként az aláírók névsorát.

A Petíció és annak Indoklása valamint a melléketek együtt képezik a jelen kezdeményezés teljes dokumentumát.

INDOKLÁS

a PETÍCIÓHOZ, amelyben 149 romániai önkormányzat közösségeinek tagjai kifejezik azon akaratukat, hogy egyetlen közigazgatási régióhoz tartozzanak

1. A PETÍCIÓ TÁRGYA ÉS JOGI TERMÉSZETE

A jelen petíció Románia Parlamentjéhez és Románia Kormányához intézett konkrét kérés egy esetleges jövőbeni közigazgatási reform esetére:
a Székelyföld történelmi régiót alkotó, a petíció mellékletében felsorolt 149 önkormányzatot egyetlen közigazgatási régióba sorolják, és ez a régió kizárólag ezekből az önkormányzatokból álljon.
A petíció nem azt állítja, hogy Székelyföld jelenleg közigazgatási egység lenne. Székelyföld történelmi és kulturális régió; a petíció pedig azt kéri, hogy egy jövőbeni közigazgatási reform során e történelmi és területi egység önkormányzatai egyetlen közigazgatási régió keretében maradjanak együtt.
A kérés természetes személyek által benyújtott petíció formájában történik. A román jog szabályozza a polgárok jogát arra, hogy saját nevükben petíciót intézzenek a központi és helyi hatóságokhoz.
A jelen indokolás a petíció szerves részét képezi.

2. SZÉKELYFÖLD MINT TÖRTÉNELMI RÉGIÓ

A közigazgatási egység és a történelmi-kulturális régió fogalmát egymástól meg kell különböztetni.

Egy történelmi régió létezése nem attól függ, hogy az adott terület egy adott időpontban önálló közigazgatási egységet alkot-e. Romániában is számos olyan történelmi, kulturális vagy etnográfiai régió megnevezése használatos a szakirodalomban és a közéletben, amely nem azonos a jelenlegi közigazgatási beosztás valamely egységével.

A „Székelyföld” megnevezés ezért nem egy jelenleg nem létező közigazgatási egységre való hivatkozás, hanem egy történelmileg és kulturálisan kialakult régió megnevezése.
A petíció célja éppen az, hogy a jelenlegi közigazgatási beosztás esetleges reformja során ez a történelmi és kulturális régió a közigazgatási térképen is egyetlen régióként jelenjen meg.

3. A ROMÁN JOG: A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI, ETNIKAI, KULTURÁLIS ÉS HAGYOMÁNYOS KAPCSOLATOK FIGYELEMBEVÉTELE

A román közigazgatási jog kifejezetten elismeri, hogy a közigazgatási-területi egységek kialakításának szempontjai között szerepelnek a lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatai.
Az Adminisztratív Kódexről szóló 57/2019. számú sürgősségi kormányrendelet 101. cikke szerint a megye olyan közigazgatási-területi egységek, amelyek a törvény alapján községekből, városokból és adott esetben municípiumokból állnak, és amelyeket többek között a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai feltételek, valamint a lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatainak figyelembevételével határoznakmeg.

Ez a rendelkezés különösen fontos a jelen petíció szempontjából.

A kulturális és hagyományos kapcsolatok figyelembevétele nem valamely kisebbség számára biztosított különleges szabály, hanem a román közigazgatási jogban általánosan megfogalmazott szempont. A szabály nem valamely meghatározott etnikai közösségre korlátozza ezt a szempontot, hanem a lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatairól beszél.

A jelen petíció ezért nem különleges, csak egyetlen közösségre alkalmazandó kivételt kér, hanem egy általánosan megfogalmazott román jogi szempont alkalmazását kéri Székelyföld esetében.

A közigazgatási-területi egységek határainak meghatározása ugyanakkor a törvényhozó hatáskörébe tartozik. A petíció ezért nem valamely önkormányzati szerv hatáskörének átvételére irányul, hanem azt kéri a törvényhozótól és a kormánytól, hogy egy jövőbeni reform során az érintett közösségek által kifejezett akaratot és a jog által elismert területi, kulturális és hagyományos szempontokat vegye figyelembe.

───

4. A HELYI KÖZÖSSÉGEK MEGHALLGATÁSA – AZ EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CHARTÁJA

Románia 1997-ben ratifikálta az Európai Helyi Önkormányzatok Chartáját az 199/1997. számú törvénnyel.
A Charta 5. cikke a helyi önkormányzati határok védelméről rendelkezik, és kimondja, hogy:
„Changes in local authority boundaries shall not be made without prior consultation of the local communities concerned...”

Vagyis a helyi önkormányzati határok megváltoztatására nem kerülhet sor az érintett helyi közösségek előzetes megkérdezése nélkül.

E rendelkezés nem biztosít vétójogot az érintett közösségeknek, és nem állítja, hogy a közösség döntése önmagában létrehozza az új közigazgatási egységet.

Jelentősége abban áll, hogy az érintett közösség véleményének előzetes figyelembevétele európai önkormányzati alapelv, amelyet Románia nemzetközi kötelezettségként vállalt.

A jelen petíció ebből a szempontból nem utólagos tiltakozás, hanem előzetes közösségi állásfoglalás egy esetleges közigazgatási reform előtt.

───

5. A ROMÁNIAI KÖZIGAZGATÁSI REFORM ÉS A STANOMIR-BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A közigazgatási reform kérdésével a Traian Băsescu államelnök által létrehozott Comisia Prezidențială de Analiză a Regimului Politic și Constituțional din România is foglalkozott. A bizottság jelentését 2009. január 14-én mutatták be a Cotroceni-palotában.
A jelentés címe:
Raportul Comisiei Prezidențiale de Analiză a Regimului Politic și Constituțional din România – Pentru consolidarea statului de drept.
A bizottság elnöke Ioan Stanomir volt. A jelentés a 14. fejezetben foglalkozik az állam politikai és közigazgatási struktúrájával, ezen belül a közigazgatási-területi szervezés racionalizálásával. A jelentés 14.2. pontja alatt külön alpontok tárgyalják a szubszidiaritás alkotmányos rögzítését, az önkormányzati egységek közötti együttműködést, a decentralizációt, a régiók kérdését és a területi reformot.

5.1. A közösségek akaratának szerepe
A jelentés 14.2.2. pontja, „Instituirea de mecanisme de cooperare între unităţile administrativ-teritoriale”, a szubszidiaritás gyakorlati megvalósításának egyik eszközeként az önkormányzati-területi egységek rugalmas együttműködését javasolja.

A jelentés szerint az ilyen együttműködés új, jogi személyiséggel rendelkező entitások létrejöttéhez vezethet. Ezek az entitások különböznének a meglévő közjogi közigazgatási egységektől, mivel önkéntes társulás eredményeként, a polgárok akaratának kifejezéseként jönnének létre.

A jelentés ezt követően kimondja, hogy egy ilyen mechanizmus megfelelő időn át történő működése, valamint egy új területi felosztás kidolgozásával megbízott független szerv munkája megteremtheti annak feltételeit, hogy:
Románia közigazgatási-területi reformja a polgárok akaratát fejezze ki, objektív és magas fokú fenntarthatóságot biztosító kritériumok alapján.
A jelentés tehát a közigazgatási reform demokratikus legitimációjának egyik fontos elemét a polgárok akaratának kifejezésében látja.
A jelen petíció ezzel az alapelvvel összhangban arra irányul, hogy egy esetleges közigazgatási reform előtt az érintett közösségek világosan és dokumentáltan kifejezhessék akaratukat.

5.2. A közigazgatási határok kialakításának szempontjai
A jelentés a közigazgatási-területi reform során figyelembe veendő szempontok között említi többek között a földrajzot, a hagyományt, az igazgatási kapacitást és a politikai kultúra különbségeit.
A bizottság egyúttal hangsúlyozza, hogy minden közigazgatási átszervezés során figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmének szempontjait, különösen azt, hogy az átszervezés ne legyen negatív hatással identitásukra.
A jelentés ezen túlmenően összekapcsolja a közigazgatási határok kérdését a regionális vagy kisebbségi nyelvek földrajzi területének tiszteletben tartásával, valamint hivatkozik az Európai Helyi Önkormányzatok Chartájának az érintett közösségekkel való előzetes konzultációra vonatkozó rendelkezésére.
A Stanomir-jelentés önmagában nem jogszabály, ezért rendelkezései nem tekinthetők Romániára közvetlenül kötelező jogi normának. Jelentősége abban áll, hogy egy román államelnöki megbízatás alapján létrehozott szakértői bizottság hivatalos reformdokumentumában jelenik meg az a felfogás, amely szerint a közigazgatási reformnak a közösségek akaratát, a történelmi és kulturális sajátosságokat, valamint a területi és társadalmi körülményeket is figyelembe kell vennie.

6. AZ EURÓPAI UNIÓ NUTS-RENDSZERE ÉS A TÖRTÉNELMI, KULTURÁLIS KÖRÜLMÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete hozta létre a statisztikai célú területi egységek közös osztályozását, a NUTS-rendszert.
A rendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint, ha egy NUTS-szint kialakításához nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, az egymással határos kisebb közigazgatási egységek összevonásakor figyelembe kell venni többek között a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális és környezeti körülményeket.
A rendelkezés tehát kifejezetten elismeri, hogy a területi egységek összevonásakor a történelmi és kulturális körülmények releváns szempontok.
A rendelet nem Románia belső közigazgatási régióinak létrehozását szabályozza, hanem statisztikai célú területi osztályozást hoz létre. Ezért a jelen petíció nem állítja, hogy a rendelet önmagában kötelezné Romániát Székelyföld közigazgatási régió létrehozására.
A rendelet jelentősége abban áll, hogy az Európai Unió jogrendjében a történelmi és kulturális körülmények kifejezetten releváns szempontként jelennek meg a területi egységek összevonásakor.

7. AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSÉNEK 1985 (2014) SZÁMÚ HATÁROZATA – A KALMÁR-JELENTÉS

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 8-án fogadta el az 1985 (2014) számú határozatot „A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában” címmel. A jelentés előadója Ferenc Kalmár volt.
A határozat 10.3.2. pontja azt kéri a tagállamoktól, hogy gazdasági okoktól függetlenül vegyék figyelembe a történelmi régiók kultúra, nyelv, hagyományok és vallások tekintetében jelentkező hozzáadott értékét az ország, illetve az érintett állami intézmények közigazgatási és/vagy területi struktúrájának, egységeinek meghatározásakor vagy megreformálásakor.
Ennek különös jelentősége van a jelen petíció szempontjából.
A petíció ugyanis éppen egy esetleges közigazgatási reform esetére fogalmazza meg a közösségek kérését. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének állásfoglalása ebben a helyzetben kifejezetten releváns szempontként kezeli a történelmi régiók kulturális, nyelvi és hagyománybeli sajátosságait.
A határozat nem kötelező erejű jogszabály, ezért nem állítható, hogy önmagában jogi kötelezettséget róna Romániára. Normatív és politikai jelentősége azonban számottevő, különösen azért, mert az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a tagállamok közigazgatási és területi reformjaira vonatkozó álláspontját fejezi ki.

8. A ROMÁN JOG, AZ EURÓPAI JOG ÉS AZ EURÓPAI NORMÁK EGYBEHANGZÓ IRÁNYA

A fent bemutatott jogi normák és európai dokumentumok különböző jogforrási szinteken helyezkednek el, és nem azonos jogi erővel rendelkeznek, mégis ugyanabba az irányba mutatnak.

A román jog a közigazgatási-területi egységek kialakításánál figyelembe veendő szempontként ismeri el a lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatait.

Az Európai Helyi Önkormányzatok Chartája előzetes konzultációt ír elő az érintett helyi közösségekkel a helyi önkormányzati határok megváltoztatása előtt; ezt Románia ratifikálta.

Az Európai Unió NUTS-rendelete a történelmi és kulturális körülményeket kifejezetten releváns szempontként nevesíti az egymással határos kisebb közigazgatási egységek összevonásánál.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1985 (2014) számú határozata a történelmi régiók kulturális, nyelvi és hagyománybeli hozzáadott értékének figyelembevételét ajánlja a közigazgatási és területi struktúrák meghatározásakor vagy reformjakor.

A Stanomir-bizottság jelentése pedig a közigazgatási reform demokratikus legitimációjának fontos elemét a polgárok akaratának kifejezésében látja, és a közigazgatási-területi reform során a történelmi, kulturális, társadalmi és területi szempontok figyelembevételét hangsúlyozza.
Ezek alapján a jelen petíció kérése nem egy jogi vákuumban jelenik meg.

9. A 2014–2016 KÖZÖTT LÉTREJÖTT ÖNKORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉS

A jelen petíció előzménye a 2014 és 2016 között megvalósult székelyföldi önkormányzati kezdeményezés.
Akkor a Székelyföldet alkotó önkormányzatok egy része önkormányzati határozatban foglalta hivatalos aktusba azt a kérést, hogy egy romániai közigazgatási reform során a székelyföldi települések egyetlen közigazgatási egységbe kerüljenek.
A kérést az önkormányzatok Románia Parlamentjéhez és Kormányához intézték, és a dokumentációt európai intézményeknek is megküldték.
A kezdeményezés során végül 62 önkormányzat fogadott el ilyen határozatot. Ezek az önkormányzatok Székelyföld lakosságának több mint felét képviselték.
A korábbi kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy a közösségi akaratot nem pusztán politikai nyilatkozat, hanem az érintett önkormányzatok hivatalos aktusa fejezte ki.
A jelenlegi petíció e korábbi folyamat tapasztalataira épít, ugyanakkor más jogi formát választ.

10. A JELENLEGI KEZDEMÉNYEZÉS SAJÁTOSSÁGA

A korábbi kezdeményezés önkormányzati határozatokon alapult.
A jelenlegi kezdeményezés más jogi formát választ.
A petíciót természetes személyek írják alá: a települések polgárai, választott helyi képviselői és más közéleti szereplői. A kezdeményezés valamennyi érintett település közössége előtt nyitva áll.

Ez a forma lehetővé teszi, hogy a közösségi akarat kinyilvánításában ne csak azok a települések vegyenek részt, amelyek helyi tanácsa kész önkormányzati határozatot elfogadni, hanem valamennyi érintett közösség polgárai és választott képviselői.
A kezdeményezés ezért nem valamely önkormányzati testület hatáskörét kívánja gyakorolni, hanem a petícióhoz való jog keretében közvetlenül kívánja kinyilvánítani az érintett közösségek akaratát.

11. A TERÜLETI MEGHATÁROZÁS ALAPELVE

A petíció nem egy tetszőlegesen kijelölt terület létrehozását kéri.
A kérés a Székelyföld történelmi és kulturális régiót alkotó, a mellékletben tételesen felsorolt 149 jelenlegi közigazgatási egységre vonatkozik.

A területi meghatározás alapja ezért kettős:

a történelmi és kulturális régió területi folytonossága;
a jelenlegi közigazgatási önkormányzatok konkrét, tételes felsorolása.

A mellékletben szereplő önkormányzatok együtt alkotják azt a területet, amelyre a petíció kérése vonatkozik.

A petíció nem kíván más történelmi régiókhoz tartozó településeket bevonni, és nem kívánja más közösségek területi vagy közigazgatási érdekeit csorbítani.
A kezdeményezésben szereplő települések között olyanok is vannak, amelyekben a román lakosság alkot többséget. Ez is mutatja, hogy a javasolt régió meghatározása nem kizárólag etnikai szempont alapján történik. A kérés egy történelmi, földrajzi, kulturális és társadalmi régió területi egységének közigazgatási elismerésére irányul.

12. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT LÉTREJÖTT ALAPSZERZŐDÉS 15. CIKKÉNEK (9) BEKEZDÉSE

A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

A Szerződő Felek a 15. cikk (9) bekezdésében vállalták, hogy tartózkodnak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek a Szerződésben felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.

E rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy önmagában meghatározná Románia közigazgatási-területi beosztását, vagy hogy valamely konkrét közigazgatási régió létrehozását írná elő. Jelentősége azonban egy esetleges közigazgatási reform szempontjából abban áll, hogya területi-közigazgatási átalakítás sem lehet olyan eszköz, amelynek célja a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozása a kisebbség által lakott régiók lakossági arányainak megváltoztatása révén.

A jelen petíció nem ilyen intézkedést kezdeményez, hanem éppen ellenkezőleg: azt kéri, hogy egy esetleges közigazgatási reform során az érintett közösségek akaratát vegyék figyelembe, és a Székelyföld történelmi régióját alkotó 149 települést ne osszák különböző közigazgatási régiók között.

A Szerződés 15. cikkének (9) bekezdése ezért olyannemzetközi jogi garanciát jelentő körülmény, amelyet egy, a nemzeti kisebbségek által lakott régió közigazgatási-területi átszervezésének megítélésekor figyelembe kell venni.

13. ÖSSZEGZÉS

A jelen petíció egy esetleges romániai közigazgatási reform során követendő, világosan meghatározott elvet kér számon:

az érintett közösségek akaratának, a történelmi és kulturális sajátosságoknak, valamint a területi és hagyományos kapcsolatoknak a figyelembevételét.

Ezt az elvet különböző jogforrási és intézményi szinteken, egymást erősítő módon támasztják alá:

a román közigazgatási jog, amely a közigazgatási-területi egységek kialakításánál figyelembe veendő szempontként ismeri el többek között a lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatait;

az Európai Helyi Önkormányzatok Chartája, amely az érintett helyi közösségekkel való előzetes konzultáció követelményét tartalmazza a helyi önkormányzati határok megváltoztatása esetére;

az Európai Unió NUTS-rendszerét szabályozó rendelete, amely a történelmi és kulturális körülményeket kifejezetten releváns szempontként nevesíti az egymással határos kisebb közigazgatási egységek összevonásánál;

az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1985 (2014) számú határozata, amely a történelmi régiók kulturális, nyelvi és hagyománybeli sajátosságainak figyelembevételét ajánlja a közigazgatási és területi struktúrák meghatározásakor vagy megreformálásakor;

a Comisia Prezidențială de Analiză a Regimului Politic și Constituțional din România jelentése, amely a közigazgatási reform demokratikus legitimációjának fontos elemét a polgárok akaratának kifejezésében látja, és az önkéntes együttműködés, valamint a történelmi, kulturális és területi sajátosságok figyelembevételét hangsúlyozza;

a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról létrejött szerződés 15. cikkének (9) bekezdése, amely nemzetközi kötelezettségként rögzíti, hogy a Szerződő Felek tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakossági arányainak megváltoztatásával arra irányulnak, hogy korlátozzák az e cikkben biztosított jogaikat és szabadságaikat.

A fentiek nem jelentik azt, hogy bármelyik hivatkozott dokumentum önmagában meghatározná Románia közigazgatási-területi beosztását, vagy közvetlenül előírná egy meghatározott közigazgatási régió létrehozását.

Ezek a rendelkezések és elvek azonban együttesen azt támasztják alá, hogy egy közigazgatási reform során nem hagyható figyelmen kívül az érintett közösségek akarata, a történelmi és kulturális sajátosságok, a területi és hagyományos kapcsolatok, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.

A jelen petíció ezeknek az elveknek a gyakorlati alkalmazását kéri: a Székelyföld történelmi régióját alkotó 149 önkormányzat közösségeinek kifejezett akarata alapján e települések egyetlen közigazgatási régióban maradjanak együtt, és ez a régió kizárólag e 149 önkormányzatból álljon.

Letölthető dokumentumok:

Petíció (PDF)
Melléklet (PDF)