A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő. Felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tíz-, húsz- vagy harmincéves évfordulójára emlékezünk.

Mi elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 20 éve történt megalakulását idézzük fel, de tízéves évfordulója lesz a Székelyek Nagy Menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogjuk felidézni és megismételni a Székelyek Nagy Menetelésének egyik fontos eseményét.

Egy lengyel filmrendező, Mariusz Pilis dokumentumfilmet forgatott Trianon következményeiről. A film a békediktátum hatására, a magyar nemzetpolitikára és a határontúli magyarokra összepontosít. A budapesti nemzeti összetartozás emlékhelyének örökmécsese egyformán uralja a film nyitóképet és zárójelenetét. Meg is fejti az emlékhely allegorikus üzenetét: a láng, Magyarország rejtett lángja - ez különben a film címe is - mi vagyunk, határontúli magyar közösségek.

Orbán Viktor Dallasban, a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáján sorsfordító évként jelölte meg 2024-et. Erdélyi magyarokként, de a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés részeseiként is érdekeltek vagyunk a konzervatív erők győzelmében és a globalisták, magukat progresszívnek nevező baloldaliak, kommunisták, liberálisok kiszorításában a közéletből.

Beszélgetés Sobor Dávid ügyvéddel, a Gábor Áron-díj legutóbbi kitüntetettjével

Kiélezett jogi küzdelem után sikerült bejegyeztetni Brüsszelben a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését a nemzeti régiókért. Az uniós jogi fórumokon Sobor Dávid budapesti ügyvéd képviselte az SZNT-t, az erdélyi gyökerekkel is rendelkező jogász segítségével nemcsak az ügy eddigi állomásait jártuk be, de megpróbáltunk a jövőjébe is belelátni.

A Székely Nemzeti Tanács meghívást kapott a törökországi Kastamonuban tartott, türk népek találkozójára, a Türk Világ Napjai Kastamonuban – Kastamonu Türk Dünyası Günleri – kultúrfesztiválra. Külön köszönet jár Ahmet Açikgöznek a székelyek régi barátjának, a szervezésben vállalt munkájáért. A tíz tagú küldöttséget Sánta Imre vezette, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke meghatalmazásával, aki találkozott Rahmi Galip Vidinlioğlu polgármesterrel és meghívta, hogy látogasson el Székelyföldre.

Tisztelt Elnök Úr,

Kedves Balázs!

Engedd meg, hogy a csapat, amely mögötted áll a nyilvánosság előtt is köszöntsön téged hetvenedik születésnapodon. Elrendelt küldetést jelölhet, ha valaki székelyként épp a trianoni döntés évfordulóján születik, így a gondviselésnek is szerepe lehet abban, hogy megannyi áskálódás ellenére az általad vezetett közösség megmaradt az egyenes úton. Ez nagyban a Te kitartásodat, és a Téged támogatók elkötelezettségét is jelzi.

Május 27-én ülésezett Marosszék Székely Tanácsa. A gyűlés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek a két, méltatlanul elfeledett székely vértanúról, Benedek Dánielről és Bertalan Lászlóról, akiket 1854. május 27-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten, és akiknek az emlékét nem őrzi az emlékmű. Ezt követően Marosszék Székely Tanácsa megvitatta a székelyföldi személyi kártyára vonatkozó határozattervezetet, amelyet végül egyhangúlag megszavazott. 

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) közgyűlése 2022. május 13-án, Las Palmasban Szilágyi Zsoltot, Az Erdélyi Magyar Néppárt külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének a vezetőjét az elnökség tagjává választotta. A Székely Nemzeti Tanács és általában az erdélyi magyar autonómiatörekvés szempontjából ez egy fontos esemény. A pártszövetség frakciójával az együttműködés 2007-ben kezdődött, attól a pillanattól, amikor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Európa Parlamenti választások után a frakció tagja lett. Így kerülhetett sor 2008. július 2-3-án, Marosvásárhelyen egy precedens nélküli, székelyföldi kihelyezett frakcióülésre, amelynek napirendjén az autonómia szerepelt. Az esemény szervezésében a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének partnere volt Szilágyi Zsolt, és az akkori közös munka alapozta meg a hosszútávú együttműködést az Európai Szabad Szövetséggel. Következetes és bátor kiállásukat a székely autonómiatörekvés mellett a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal ismerte el.

A Székely Nemzeti Tanács már megalakulásának pillanatában nagy jelentőséget tulajdonított a székelység jelképeinek, nemzeti jellegzetességeinek, úgy tekintve, hogy a célként megfogalmazott területi autonómia részének kell tekinteni a székely terület himnuszát, zászlaját, címerét, saját nyelvét, kultúráját, hivatalos ünnepeit és határait. A történelmi hagyományokra építve alkotta meg Székelyföld címerét és zászlaját és kezdeményezte, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nyilvánítsa a székely himnuszt Székelyföld himnuszává. 

Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné.