A tavalyi gyakorlatnak megfelelően az idén sem hívták meg a láttamozó bizottság ülésére a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi szervezőit. A Soós Zoltán polgármester által összehívott bizottság önhatalmúlag, a gyülekezési jog megsértésével olyan elemeit változtatta meg a felvonulásnak, amelyek a szólás szabadságának korlátozását jelenti. Az előzetes bejelentésben „felvonulás” szerepel (románul: marș), míg ezt a láttamozó bizottság „tömegoszlásra” (románul: defluire) változtatta, ami azt jelenti, hogy ismét felszorítanak bennünket a járdára. A döntést egyértelművé tették, hiszen fel is tüntetik, hogy a „tömegoszlás” a járdán fog történni.

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

A székely vértanúk emléknapja, március 10-e 2012-től a Székely Szabadság Napja. Egy eszményt ünneplünk ezen a napon, a szabadság eszményét, amely közösségformáló és közösséget megőrző erő, mert csak az a közösség képes fennmaradni, amelyiknek van várnivalója a jövőtől. A szabadság gondolata forrása a cselekvésnek, és egyetlen kerete a létnek, amely a kisebbségi sorsot elviselhetővé teszi. 

A Székely Nemzeti Tanács 2013-tól kezdve Marosvásárhelyen is megszervezi a madéfalvi megemlékezést. Székelyföld fővárosában a megemlékezésnek az a célja évről évre, hogy kiemelje a madéfalvi veszedelmet a helyi események sorából, és egyben emlékeztessen arra is, hogy 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás két esztendeje volt. 

Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.

Ma, október 27-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a szomszédunkban elhúzódó fegyveres konfliktus okoz, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, mély elkötelezettséggel erősítjük meg, hogy autonómia nélkül nincs jövő Székelyföldön! Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét.

Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez

Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.

A Baszk Nemzeti Párt meghívására, a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 29-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda településen tartotta Alderdi Eguna elnevezésű éves nagy találkozón.

Különösebb meglepetés nélkül, felkészülten fogadtuk a román állam egyik intézményének, Maros megye prefektusi hivatalának támadását a székely zászló ellen.

A székelyföldi autonómiaküzdelem egyik fontos eseménye a Székely Szabadság Napja. Ez egy olyan pillanat, amikor évről évre az érintett közösség fejezheti ki elkötelezettségét és elszántságát Székelyföld területi autonómiájáért. Ha egyedül csak ennek az eseménynek a történetét tekintenénk át, és a tanulságokat akarnánk levonni a magunk számára, akkor három eszközt kell mérlegelnünk és a fejlesztésükön gondolkodnunk a jövőben. Ezekből az első a mozgósítás. Minél több emberrel kell megértetnünk, hogy az akkor elfogadott kiáltványra adott választól függetlenül a közösségi akaratnyilvánítás a fontos. Ez az elsődleges a sajtóértékelések előtt, a hivatalos válasz előtt és ez utóbbiak nem befolyásolhatnak bennünket az autonómiamozgalom tervezésében. 

2024. július 20-án ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az Állandó Bizottság tagjai megvitatták a Román Kormány válaszlevelét, amelyet a Székely Szabadság Napján elfogadott petícióra küldött, Adrian-Ioan Vestea miniszter aláírásával. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozattal szavazták meg a viszontválaszt, amely július 23-án a miniszter címére is megérkezett. A viszontválasz nem tér ki a kormány levelének tárgyi tévedéseire, inkább keresi a párbeszéd, mint a konfrontáció hangját.