Jelen tanulmány nem fog kitérni olyan előzményekre, mint az első világháború és a második világháború utáni próbálkozások, amelyek Székelyföld nagyobb önállóságát, netán függetlenségét tervezték. Tárgyalni az 1989-es rendszerváltást követő évek törekvéseit fogjuk. Az áttekintés gerince nem az események kronológiája, hanem az autonómiaküzdelem öt színtere, amelyet 2013 június 22-én tartott SZNT-ülés rögzített mint saját munkájának elvi keretét.
Dr. Diószegi György Antal
A DICSŐSÉGES MAGYAR
HUNYADI-URALKODÓHÁZ
SZÉKELY EREDETE
A KÖZÉPKORI CÍMERJOG
ALAPVETÉSEINEK FÉNYÉBEN!
BUDAVÁRI NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOMUNK ÉKESSÉGE A CÍMLAPON LÁTHATÓ, 1470-BEN MÁTYÁS KIRÁLYUNK ÁLTAL KÉSZÍTTETETT KORONÁS ÁLLAMCÍMER. A KÉK SZÍNŰ SZÍV-PAJZSON A HUNYADI-CSALÁD ŐSI CÍMERMADARA. A CSŐRÉBEN ARANYGYŰRŰT TARTÓ HOLLÓ A NAP ÉS HOLD SZÉKELY-CÍMERES ÁBRÁZOLÁSÁVAL EGYÜTT CÍMERJOGI TANÚSÁG-TÉTEL E MAGYAR URALKODÓHÁZ SZÉKELY EREDETÉRŐL.
Dr. Diószegi György Antal
„Ars Sacra”: a történelem evangéliuma, avagy a magyar Hunyadi-uralkodóház székely eredete a templomaink genealógiai tanúságtételt felmutató címerjogi alapvetéseinek és a Hunyadi-filmsorozat jelentősége tükrében!
A székelyek a hagyomány és a legújabb kutatások szerint már Árpád magyarjainak 895 előtti bejövetele előtt a mai Székelyföld területén, illetve annak környezetében éltek, önrendelkezésük pedig az ősiségen alapul. Erre bizonyíték az alapítólevél hiánya is – a később, V. István által alapított Aranyosszék kivételével a magyar királyok egyszerűen tudomásul vették a székelyek ősi szokás- és jogrendjét.
1. A névhasználat joga
Közép-európai nyelvstratégiai fórumon, 2016-ban előadást tartottam Autonómia és identitás címmel. Akkor az autonómiatörekvés történelmi és társadalmi gyökereit próbáltam elhelyezni Magyarország és Erdély történelmében, és vázolni az autonómiaküzdelem mai eszközkészletét. A mai előadás ennek folytatása kíván lenni, hangsúlyozva a nyelv és kultúra szerepét.
Idén lesz hatvan éve annak, hogy felszámolták a Magyar Autonóm Tartományt (MAT). Helyette, ugyanebben az évben alkotmánymódosítással, majd ennek nyomán kormányrendelettel, létrehozták a Maros Magyar Autonóm Tartományt (MMAT). Az 1952-es alkotmány lehetővé tette a tömbben élő magyarok számára a MAT fölállítását. A romániai közigazgatási reformra – ideértve az autonóm tartomány létrehozását is – vonatkozó szakértői anyagot Moszkvában készítették elő, és a Szovjetunióból már románra fordítva küldték Bukarestbe.
A székely ispán (comes Siculorum) az erdélyi székelyek legfőbb katonai, igazságszolgáltatói és közigazgatási elöljárója volt. A király nevezte ki a magyar bárók (sohasem a székelyek) közül. A székely ispán fennhatósága egy ideig kiterjedt a szász területek közül Medgyesre, Besztercére és vidékére, valamint Brassóra és vidékére (a Barcaságra) is, a XV. századra azonban ez a joghatóság megszűnt. A székely ispánok kezén volt néhány Székelyföldön kívül fekvő vár is: kezdetben Görgény (amely többnyire az ispáni központ szerepét játszotta) és Höltövény, a későbbiekben ehhez hozzájött még Törcsvár és Királykő. A székely ispánok a bárók közé tartoztak, a középkori oklevelek méltóságsorában azonban csak ritkán bukkannak fel.
A román alkotmánnyal kapcsolatos tévhitek makacsul visszatérnek a közbeszédbe, a harc ellenük néha reménytelennek tűnik. Ezeket a tévhiteket éltető magyar vélekedések szerint a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen Székelyföld területi autonómiája. Kelemen Hunor például a Kossuth Rádióban a következőket mondta:
I. Dél-Tirol esete
Dél-Tirol, melynek hivatalos neve Autonóm Provincia Bozen, a régvolt Osztrák Császári Birodalom egy része, mely 1919-ben Olaszországhoz került. Jelenleg Dél-Tirol egyike Olaszország több mint 100 provinciájának, és Ausztriával határos. A lakosság félmillió fő (Olaszország lakosságának 0,8%-a), és a területe kereken 7400 km2 (Olaszország területének 2,5%-a). A lakói 2/3 részben (64%) német anyanyelvűek, egynegyedük (25%) olasz, 4% ladin (rétoromán) és 7% egyéb (bevándorló).1
A magyar és nem magyar fanyalgók észrevehetnék, hogy Székelyföld önrendelkezésének megfogalmazása nem egy párját ritkító, egyedülálló óhaj és kívánság. Nem állíthatja senki, hogy az Európai Unióban nincs hasonló szerveződés és működőképes intézmény. Csak példaként említem Dél-Tirolt, Katalóniát, Baszkföldet, a finnországi Aland szigeteket. Nemzetek önrendelkezésére más példákat is lehetne sorolni: Skócia, Welsz, Belgium flamand, vallon és német közösségeinek, a németországi dánok és szorbok, illetve a dániai németeknek az együttélése. Svájc több száz éve kitűnő példája a nemzeti közösségek békés egymás melletti élésének – még ha Svájc nem is tagja az Európai Uniónak.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács