A Székely Nemzeti Tanács XXIV. ülése Marosvásárhely, Vártemplom, 2023. november 18.

NYILATKOZAT a Magyar Autonóm Tartományról

- Tekintettel arra, hogy a Magyar Autonóm Tartomány határának módosítása és későbbi, a székelyföldi közakaratot semmibe vevő megszüntetése ellen egyetlen intézmény sem tiltakozott az elmúlt évtizedekben, és az így az érintett területi közösség legitim módon kifejezett álláspontja sem vált ismertté;

- Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban számos olyan történelmi értékelés jelent meg, amelyek ellentétesek Székelyföld és a székely közösség érdekeivel és céljaival, és amelyek nem tükrözik a történelmi valóságot;

- Kijelentve, hogy a kommunista diktatúra minden jogsértése elfogadhatatlan;

A Székely Nemzeti Tanács az alábbi álláspontját teszi közzé

Románia 1952-ben, öt évvel a párizsi békeszerződés után alkotmányába foglalta Székelyföld területi autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt az európai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi kifogás.

Idézzük Románia 1952-es alkotmányának a 19. szakaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartománya a kompakt székely-magyar népesség által lakott területből áll, és autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a járásokat foglalja magába: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrégen, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. A Magyar Autonóm Tartomány közigazgatási központja Marosvásárhely városa.

A fent idézett alkotmányos rendelkezésből és a nemzetközi körülményekből az alábbiak állapíthatók meg:

1. Románia kommunista alkotmánya lehetővé tette Székelyföld területi autonómiáját. Bár emögött a korra jellemző hatalompolitikai megfontolás rejlett, a ma perspektívájából lehetetlen nem észrevenni a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte mögötti több évszázados székely önkormányzati hagyomány súlyát, amellyel ‒ az adott nemzetközi körülmények között ‒ még a kommunista hatalomnak is számolnia kellett.

2. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása tehát olyan előzményekre támaszkodik, mint a Terra Siculorum több évszázados önigazgatási hagyománya, amely az első világháborút lezáró békefolyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben Romániával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza révén, amely kimondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. Ezen az alapon került sor a székely kérdés nemzetközi tudatosítására, amely oda vezetett, hogy Székelyföld sajátos területi közigazgatásának a kérdésére a második világháború utáni Romániának is választ kellett adnia.

3. Elutasítva a kommunizmus azon diktatorikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar Autonóm Tartomány intézményein keresztül az akkori román államvezetés Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989 utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a kialakítására is. Az 1968-as közigazgatási reform azonban elvette ezt a történelmi lehetőséget.

4. Egy elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd alapelv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes, olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája.

5. A fentiek figyelembevételével elmondható, hogy az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány 1968-as megszüntetése az 1989 utáni demokratikus önkormányzati kibontakozás akadályává is vált. Akadályává vált annak, hogy Székelyföld lakossága éljen azzal a szerzett jogával, amely teljesen legitim joga régi önkormányzati hagyományai alapján, és amelyet még a Magyar Autonóm Tartományban működtetett kommunista kormányzás sem tudott teljesen semmissé tenné, miközben elismerte annak területi kereteit.

6. A Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az önkormányzatiság szerzett jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely közösség többsége támogat. E szerzett jog a történelmi időben megelőzi és egyben túl is nyúl azon a rövid korszakon, amelyben a Magyar Autonóm Tartomány biztosított a számára közjogi keretet.

7. Mindezek alapján indokolt és szükséges, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható felülvizsgálat tárgya legyen.

a Székely Nemzeti Tanács,

Marosvásárhely,                                                    

2023. november 18.

A Székely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozat

- tekintettel arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács XXIII. küldöttgyűlésén négy új tisztség létrehozásáról határozott, amelyek a következők: a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja, a  Székely Nemzeti Tanács ügyvivője, a székely szimbólumokért felelős megbízott, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja;

- figyelembevéve, hogy a felsorolt tisztségek leírását (hatáskör, mandátum időtartama és egyéb körülmények), a fent említett elvi döntés értelmében egy külön SZNT-határozat fogja tartalmazni;

a Székely Nemzeti Tanács elhatározza

hogy a fenti tisztségeket a következőképpen írja le:

A Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja: romániai parlamenti megbízatása idején megjeleníti a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit Románia törvényhozó testülete előtt, törvénytervezeteket nyújt be (például a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot), interpellációkat intéz a kormány tagjaihoz, a Székely Nemzeti Tanács céljait népszerűsítő rendezvényeket szervez a parlamentben, tájékoztatja a Székely Nemzeti Tanácsot a székelységet érintő törvénykezdeményezésekről, rendszeresen konzultál az SZNT Állandó Bizottságával, illetve az Székely Nemzeti Tanács elnökével, alkalmanként beszámol tevékenységéről az Állandó Bizottság ülésein és a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésein. Megbízatásának ideje egybeesik a Parlament mandátumi idejével.

A  Székely Nemzeti Tanács ügyvivője a Székely Nemzeti Tanács küldöttei előtt, széki elnökök és ÁB-tagok előtt képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét, és eljár a nevében, valamint elvégzi azokat az adminisztratív feladatokat, amelyek szükségesek a Székely Nemzeti Tanács működéséhez, és vezeti a Székely Nemzeti Tanács központi irodáját. Megbízatása négy évre szól.

A székely szimbólumokért felelős megbízott népszerűsíti a székely szimbólumokat, kezdeményezi a székely zászló kitűzését Székelyföld egész területén, székely szimbólumokkal kapcsolatos megemlékezéseket szervez, mindezen területeken képviseli a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Megbízatása négy évre szól.

Az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megbízottja: kapcsolatokat létesít és tart fent az Európai Unió politikusaival, szervezeteivel, regionális mozgalmakkal, az Európai Unión belül működő autonómiák vezetőivel, képviseli a Székely Nemzeti Tanács céljait egyeztetve a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjával. Megbízatása négy évre szól.

A felsorolt négy tisztségnek a mandátuma megszűnhet lemondással, elhalálozással, illetve a mandátum visszavonásával. A mandátumot a Székely Nemzeti Tanács vonhatja vissza a Székely Nemzeti Tanács elnökének, vagy az Állandó Bizottság javaslatára. Ezeknek a tisztségeknek a betöltéséért nem jár javadalmazás, illetve feladatorientáltan, különböző pályázatok alapján szolgáltatási szerződéssel részesülhetnek javadalmazásban vagy tiszteletdíjban, amennyiben erre van fedezet.

Székely Nemzeti Tanács,

Marosvásárhely,

2023. november 18.