A Székely Nemzeti Tanács, megalakulása után öt évvel, híven azon állampolgári közgyűlések határozataihoz, amelyek létrehozták, valamint a 2006-2007. években lezajlott népszavazáson kinyilvánított közösségi akaratnak megfelelően, a közvita után egyhangúlag elfogadott törvénytervezetét, Székelyföld Autonómia Statútumát a 2008 novemberi parlamenti választások után harmadszor is Románia Parlamentje elé terjeszti.

Az Székely Nemzeti Tanács 2004 áprilisában kezdeményezte hivatalos, helyi népszavazások kiírását Székelyföldi autonómiájára vonatkozóan, mivel a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb formája. Ezt megelőzően a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet visszautasításának indoklásában a Törvényhozási Tanács - egyebek mellett - azzal érvelt, hogy a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatásra vonatkozó törvény 20. szakasza értelmében a közigazgatási határokat csakis e közigazgatási egységek polgárainak népszavazással történő előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.

A Székely Nemzetgyűlés megbízta a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy képviselje a székely nép akaratát, székelyföldi szervezettségével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, lássa el Székelyföld képviseletét belföldön és külföldön egyaránt.

Gyergyóditró, 2006. június 18.

Indoklás

A Székely Nemzeti Tanács 2006. június 18-án, vasárnap 12.30 órára, Gyergyóditróba összehívja a Székely Nemzetgyűlést. A Nemzetgyűlés tagjai a székely települések és székek lakói által kijelölt küldöttek.

az SzNT által adományozható díjak és kitüntetésekre vonatkozóan

A SZNT legfőbb törekvése Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása.

A SZÉKELYSÉG ÖNKORMÁNYZATI TÖREKVÉSÉRŐL

A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia törvényerejű Statútum általi szavatolását. 

Az állam, ha kilép az alkotmányos keretekből, és megsértve az alapvető emberi jogokat saját polgáraival szemben ellenségesen lép fel, akkor megszűnik az állampolgárok következetes jogkövetésének erkölcsi követelménye, mi több a polgárok kollektív kötelezettségévé válik a társadalom legfontosabb értékeinek megvédése, akár az állam intézményivel szemben is. Ilyen vészhelyzetben, amely a demokrácia hagyományos eszközeivel, a választásokon alapuló módszerekkel nem hárítható el, a polgári engedetlenség az emberi méltóság védelmének végső békés eszköze.

tomegkep1

4. oldal / 4