A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága február 23-i sepsiszentgyörgyi  ülésén erősítette meg a Székely Nemzeti Tanács alapításakor megfogalmazott elvek és célok melletti töretlen elkötelezettségét, egységét. A nyilvánosságban megjelent egyéni véleményekkel ellentétben az Állandó Bizottság – mint a közképviselet egyetlen vezető testülete –  és a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Székely Nemzeti Tanács határozatait hajtja végre. Ilyen stratégiai határozat a Székely Szabadság Napjának megtartása Marosvásárhelyen, amelyről 2013-ban döntött a küldöttgyűlés.

Kérés a marosvásárhelyi magyarokhoz

            Makacsul visszatér sokakban az a hiedelem, hogy Erdély legnagyobb magyar közössége, a marosvásárhelyi magyarság nem érzékeny a nemzeti célokra, és nem mozdul meg, amikor ki kell mennie az utcára. 1990. február 10-én könyvvel és gyertyával a kézben egy néma tüntetésen ez a közösség hívta fel a világ közvéleményének figyelmét az erdélyi magyarság helyzetére. Bár ezzel egy időben több erdélyi településen is voltak hasonló megmozdulások, a kommunista diktatúrának elkötelezett román hatóságok, éppen marosvásárhelyi magyar közösségen akartak elrettentő példát statuálni az erdélyi magyarok számára, megszervezve a március 19-20-i magyarellenes pogromot. Az akkor felvonulók jelentős része már nem él, de gyermekeik, unokáik itt vannak közöttünk, és őrzik a kiállás emlékét, mint egy családi örökséget.

Követeljük, Románia tegye hitelessé uniós elnökségi programját!

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

2018 november 18-án, az 1918-ban alapított Székely Nemzeti Tanács centenáriumán megtelt Sepsiszentgyörgy főtere mindazokkal, akik személyesen is kívántak tenni Székelyföld autonómiájáért.

2018 november 18-án, az 1918-ban alapított Székely Nemzeti Tanács centenáriumán megtelt Sepsiszentgyörgy főtere mindazokkal, akik személyesen is kívántak tenni Székelyföld autonómiájáért.

A Székely Nemzeti Tanács centenáriumi nagygyűlésére, Sepsiszentgyörgy főterére hívja a székelyeket, 2018. november 18-ára, 13 órára. Legyen ez az emlékező nagygyűlés a székelység és a vele szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösség olyan egységes megmozdulása, mint öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelése volt. Emlékezzünk együtt száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, és az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra. Tekintsük át együtt az utóbbi tizenöt évet is, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el. 

A Székely Nemzeti Tanács 15-ik éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért. 2018-ban ugyanakkor a száz évvel ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanácsra is emlékezünk, és azokra a hősies erőfeszítésekre, amelyekkel az akkori székelyek Magyarország területi integritását akarták megőrizni. 2018. november 18-án, Sepsiszentgyörgy főterén azért gyűlünk össze, hogy ismételten felmutassuk a világnak a székelyek akaratát: nem hátrálunk, és nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról!

A Székely Nemzeti Tanács 15 évvel ezelőtt arra kapott meghatalmazást a székely falvak és városok közösségeitől, hogy képviselje igényüket Székelyföld területi autonómiájára, és azt váltsa valóra egy szerves törvény révén.

Mindenkit várnak Sepsiszentgyörgyre november 18-án a székely nagygyűlésre, az autonómia megvalósításának ugyanis nem elégséges, de szükséges feltétele a közösség tagjainak minél nagyobb arányú részvétele a küzdelemben, az, hogy az emberek érezzék át ennek fontosságát – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

FARCÁDI BOTOND

Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.