Egy közösség akkor marad fenn, ha sikertelenségeit erőforrássá tudja változtatni. Illyés Gyula versében áll: „ami széttörne,/az nyomjon/tömörre össze!/az dobjon/föl, mi lelökne!/”

A felvidéki magyar nemzeti közösség felívelő pálya előtt áll: a szlovákiai parlamenti választásokon elszenvedett sikertelenség a jövő új lendületének forrása lehet!

A képviselőház emberi jogi bizottságában tárgyalták kedden Székelyföld autonómiastatútumát, ráadásul nem várt támogatást is kapott a tervezet, a testület két magyar tagja – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika – mellett a török kisebbség képviselője, Iusein Ibram is megszavazta azt. A három igen szavazat azonban nem volt elég a pozitív végeredményhez, a nyolc jelen levő honatya közül ugyanis négyen ellene voksoltak, Adriana Săftoiu liberális képviselő tartózkodott.

A fejleményekről szerdán sajtótájékoztatón számolt be Kulcsár-Terza József képviselő, a statútum egyik előterjesztője, Benkő Erika pedig közleményben ismertette a történteket.

Kulcsár-Terza József felidézte: 2017-ben már egyszer benyújtotta a tervezetet, akkor a szenátusban és a képviselőházban is elutasították, ennek ellenére nem volt haszontalan a kezdeményezés, hiszen beszéltek róla, a román politikusok tudomásul vették, hogy van ilyen igény Székelyföldön. Tavaly decemberben kollégájával, a szintén RMDSZ-színekben képviselői mandátumot szerzett MPP-s Biró Zsolttal közösen nyújtották be a bővített, kiigazított tervezetet, melyet elsőként az alsóház emberi jogi bizottságában tűztek napirendre. E testületben két magyar képviselő dolgozik, mindketten háromszékiek: Benkő Erika és ő maga.

Elmondása szerint a vita során kiemelte a párbeszéd fontosságát, Mihai Tudose volt szociáldemokrata miniszterelnök kijelentését is felidézve, aki akasztással fenyegette a székely zászlóért vagy autonómiáért kiállókat, és szólt arról a két szakszervezeti vezetőről, akik a tervezet benyújtása után tiltakoztak és követelték az előterjesztők felelősségre vonását. Hangsúlyozta: egy demokráciában természetesnek kellene lennie, hogy mindenről lehessen beszélgetni uszítás és ellenségeskedés nélkül. Szólt az európai működő autonómiamodellekről is, hangsúlyozta, hogy a székelyföldi önrendelkezési törekvések nem alkotmányellenesek, végül utalt a Moldova Köztársaságbeli gagauz autonómiára is.

Benkő Erika felszólalásában kiemelte: a statútum törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak. „Azért van szükség autonómiára, mert fontosnak tartjuk, hogy törvényi keretben rögzített garanciák létezzenek, hogy a magyar érdekképviseletnek ne kelljen mindig védelmeznie a már létező jogokat vagy állandóan újratárgyalnia alapvető közösségi jogokat” – magyarázta a képviselő. Az autonómia három, gyakorlatban könnyen megvalósítható dolgot jelent: a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvként való elfogadását, regionális döntéshozatali szabadságot és széles körű pénzügyi autonómiát.

Végezetül azt is elmondta, tudatában vannak annak, hogy a román többség részéről léteznek félelmek Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, de ezek megalapozatlanok. „Mi nem veszélyt vagy kockázatot jelentünk Románia számára, hanem értéket, és szeretnénk, hogy az elkövetkezőkben ennek megfelelően tekintsenek közösségünkre” – hangsúlyozta.

A magyar képviselők felszólalását vegyes reakciók követték, volt olyan vélemény, mely szerint már most is számos jog megilleti a magyar közösséget, de volt támogató hozzáállás is, például a bizottsági elnök, Iusein Ibram megszavazta a tervezetet. Az emberi jogi bizottságnak amúgy csak véleményeznie kellett a tervezetet, ugyanezt kell megtennie a pénzügyi és a jogi szaktestületnek. A jelentéstevő bizottság a közigazgatási. A képviselőháznak március 25-ig kell letárgyalnia a tervezetet, azt követően a statútum a sze­nátus asztalára kerül.

forrás: Háromszék napilap

Határozatban biztosította támogatásáról a magyar Országgyűlés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az LMP által kezdeményezett, de a kormánypártok, a Jobbik és az MSZP által is támogatott országgyűlési határozatot 158 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. Ugyancsak tegnap Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott Budapesten kérte az SZNT polgári kezdeményezésének támogatását.

Három napos kampánykörúton Dániában járt dr. Dabis Attila a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja február 18-20-a között, ahol a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezést népszerűsítette.

Tegyük hitelessé a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését!

Március tizedikén, 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését. Mutassunk akkora erőt, amely május 7-éig sikeressé teheti a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést.

Március tizedikén, 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését. Mutassunk akkora erőt, amely május 7-éig sikeressé teheti a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést.

A képviselőház emberi jogi bizottságában tárgyalták kedden Székelyföld autonómiastatútumát, ráadásul nem várt támogatást is kapott a tervezet, a testület két magyar tagja – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika – mellett a török kisebbség képviselője, Iusein Ibram is megszavazta azt. A három igen szavazat azonban nem volt elég a pozitív végeredményhez, a nyolc jelen levő honatya közül ugyanis négyen ellene voksoltak, Adriana Săftoiu liberális képviselő tartózkodott.

Gazdasági többletforrások nyújtása mellett a jogi védelem biztosítása a regionális identitás megőrzéséhez – ez a lényege a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók európai védelmének érdekében indított polgári kezdeményezésének. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ma is a gazdaságfejlesztés az asszimiláció egyik eszköze, ezért szükséges az európai uniós szabályozás, aminek segítségével megmaradhat „Székelyföld székelynek, Kalotaszeg, Partium, Felvidék magyarlakta területei magyarnak”.