Székelyföld autonómiastatútuma: kinek van oka az aggodalomra

2020. január 7., kedd, Közélet

Érthetetlen a két szakszervezeti vezető autonómiastatútum benyújtása miatti aggodalma – véli Kulcsár-Terza József, aki tavaly december 18-án, ezúttal Bíró Zsolttal közösen, másodszor terjesztette a parlament elé a tervezetet.

Kulcsár Terza József. A szerző felvétele

Az RMDSZ színeiben képviselővé választott MPP-s politikus kitart azon álláspontja mellett, hogy a Székelyföldnek követelt autonómia „európai dolog, amit normális országok elfogadnak”. Szerinte inkább neki van oka aggodalomra, amiért két szakszervezeti vezető elítélhet két képviselőt és az autonómia ügyét. Biztos benne, hogy Mircea Dogaru, a rendelkezési állományhoz tartozó katonai személyzet szakszervezeti vezetője, illetve Rodrigo Gabriel Maxim, a romániai vasúti szállítók szakszervezetének elnöke nem egy kávé mellett találta ki mostani nyilatkozatát, valamilyen „árnyékhatalom” ténykedése érhető tetten lépésük mögött, ugyanakkor teljesen abszurd, hogy bűnténynek nevezik két választott honatya politikai lépését.

Kulcsár-Terza cáfolta a szakszervezeti vezetők vádjait is, meglátása szerint semmi alkotmányellenes nincs a beterjesztett autonómiastatútumban, az olasz alaptörvény első cikkelyében is szerepel, hogy Olaszország egységes és oszthatatlan, egy következő pontban pedig ott van, hogy elismeri és támogatja az autonóm régiókat és hasonlóan rendelkezik a finn alaptörvény is. Abszurdnak tartja azt, hogy a bírálók szerint a statútum ellentmond az EU-s és NATO csatlakozás alapokmányainak, hisz számos nemzetközi dokumentum, például az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlása éppen, hogy autonóm területek létrehozását javasolja a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére. „Fegyveres, szecesszionista törekvésről beszélnek, és ez azt jelenti: vagy betegek, vagy nagyon jól megfizetik őket, hogy ezt tegyék, hisz mindig, minden fórumon hangsúlyoztuk, hogy békés eszközökkel akarjuk elérni Székelyföld területi autonómiáját” – fejtette ki a képviselő. Hozzátette, nem tudja mi volt az elítélő nyilatkozat célja, de az bizonyos, hogy nem a jó szándék, sokkal inkább a közvélemény mérgezése, az uszítás, a magyarellenes indulatok gerjesztése.

Kulcsár-Terza József hangsúlyozta, azért is fontosnak tartotta a statútum ismételt beterjesztését, mert fel kell hívni az EU figyelmét arra, hogy mi történik Romániában, tudniuk kell, pontosan mit akar a székelység. Tisztában van vele, hogy a két szakszervezetis célja megfélemlítés volt, de nem állnak le, folytatják a megkezdett munkát az erdélyi magyarság, a székelység jogaiért, mert „az autonómia jár Székelyföldnek”. Jónak bizonyult két évvel ezelőtti döntése is – mikor először terjesztették be a tervezetet –, mert elindulhatott egy folyamat, és fontos az egységes fellépés, melyre most is esély mutatkozik, hisz az RMDSZ felvállalta, képviseli az ügyet a parlamenti viták során.

forrás: Háromszék napilap