A rendszerváltozást követő két évtizedben, vagyis 36 évvel ezelőttől 16 évvel ezelőttig a nemzetpolitikai kérdések megtárgyalása MÁÉRT-ekre és egyéb fórumokra korlátozódott, melyeken a határon túli szervezetek képviselői ismertették a helyzetüket és aktuális ügyeiket, melyeket az anyaország kormányzata hol több, hol kevesebb empátiával meghallgatott, és a rendelkezésére álló eszközökkel igyekezett segítséget nyújtani azokban. Ezzel szemben az Alaptörvény hatályba lépésével minőségi változás következett be: a határokon belül és kívül élő magyarság egységes politikai nemzetet képez, melynek tagjai magától értetődő természetességgel kiállnak egymásért, támogatják egymást. Ma, itt, Tusványoson ezen egységes politikai nemzet tagjaiként, közösen vitatjuk meg az összmagyarság problémáit. A külhoni magyarok nem "kisebbség", hanem az egységes nemzet tagjai.
A magyar nemzetpolitika alapjait a magyar jogrend alapját képező Alaptörvény fekteti le. Hat ilyen alapot kell kiemelnünk:
1. A magyar nemzet határai nem esnek egybe az államhatárokkal.Ez továbbra is az Alaptörvény egyik legfontosabb tétele. A Nemzeti Hitvallás kimondja, hogy "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét." Az Alaptörvény D) cikke rögzíti továbbá, hogy "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."
Az egységes politikai nemzet gondolatát fejezi ki az elszakított nemzetrészekhez tartozók magyarországi parlamenti választásokon gyakorolható szavazati joga is.
E rendelkezések a kormányváltást követően, az új kétharmados parlamenti többség által elhatározott alkotmánymódosítások során sem gyengültek, nem kerültek ki az Alaptörvényből, sőt, a Parlamentben fel sem merült ilyen javaslat.
2. A család a nemzet alapja.Bár az új kormánytöbbség politikailag színes alakulat, melynek tagjai nem egyféleképpen értelmezik a család fogalmát, mindeddig ez a rendelkezés sem sérült. A család, mely férfi és nő házasságán alapul, kiemelt alkotmányos intézmény maradt. 3. Magyarország csak munkaalapú társadalomban tud fennmaradni.Alkotmányos alapját az Alaptörvény XII. cikke (a munka és a vállalkozás szabadsága), valamint a Nemzeti Hitvallás adja. Az elmúlt módosítások ezt nem érintették, és reményeink szerint nem is fogják. Valljuk, hogy az emberi munka értéke a gazdaság működéséhez való hozzájáruláson túl az emberi személyiség kibontakoztatásában is rejlik, úgy, ahogy azt a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója meghatározta:
A munka, a munkakörülmények, a szabad idő
67. A javak előállítására, cseréjére vagy a különféle gazdasági szolgáltatásokra végzett emberi munka előbbrevaló a gazdasági élet egyéb elemeinél, hiszen azok csak eszközök.
A munka ugyanis, akár vállalkozóként, akár bérmunkásként végzi az ember, közvetlenül a személytől ered, aki a természet dolgaira szinte ráüti a maga pecsétjét, és akarata alá hajtja őket. Az ember a maga munkájával általában eltartja önmagát és övéit, kapcsolatot teremt testvéreivel, az emberekkel, és szolgálatukra van, igazi szeretetet gyakorolhat, és Isten munkatársaként tökéletesítheti a teremtést. Sőt az Istennek fölajánlott munkával az ember részese lesz Jézus Krisztus megváltó művének, aki fölmagasztalta a munkát azzal, hogy Názáretben a saját kezével dolgozott. Ebből következik, hogy mindenkinek kötelessége becsületesen dolgozni, s mindenkinek joga van a munkához: a társadalomra tartozik, hogy a maga körülményei között segítse polgárait, hogy elegendő munkaalkalmat találjanak. Végül a munkát úgy kell megfizetni, hogy az ember anyagi, társadalmi, kulturális és lelki szempontból egyaránt méltó életet biztosíthasson önmagának és övéinek, figyelembe véve kinek-kinek munkakörét és teljesítményét, valamint a vállalat helyzetét és a közjót.[144]
A gazdasági tevékenység többnyire emberek együttes erőfeszítéséből jön létre; ezért igazságtalanság és embertelenség, ha úgy szervezik és irányítják, hogy belőle a dolgozók bármelyikének kára származzék. Márpedig még napjainkban is gyakorta előfordul, hogy a dolgozók valamiképpen saját munkájuk rabszolgáivá alacsonyodnak. Ezt az úgynevezett gazdasági törvényszerűségek semmiképpen sem igazolják. Ezért a termelőmunka egész folyamatát a személy szükségleteihez és életviszonyaihoz kell igazítani; elsősorban a családi élethez, különös tekintettel a családanyákra, és mindenkor figyelembe véve a dolgozók nemét és életkorát. A dolgozóknak ezenfelül módot kell adni arra is, hogy saját képességeiket és személyiségüket éppen a munka végzésében bontakoztathassák ki. És noha idejüket és erejüket a felelősség-kívánta mértékben ebbe a munkába fektetik, legyen még elegendő pihenőjük és szabad idejük is családi, művelődési, társadalmi és vallásos életükre. Sőt, maradjon lehetőségük azoknak az erőiknek és képességeiknek szabad kifejlesztésére is, melyeket szakmai munkájuk során esetleg csak kevéssé tudnak kibontakoztatni.
4. Magyarország keresztény állam. Az Alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és védi Magyarország keresztény kultúráját.Bár 2026-ban felmerült egy olyan politikai javaslat, amely ezt a mondatot is érinthette volna, de azt a kormánytöbbség nem vallotta a magáénak, visszavonták, így a keresztény kultúra védelme továbbra is az Alaptörvény része. 5. Magyarország történelmi része a Nyugatnak.Ez inkább a Nemzeti Hitvallásból vezethető le ("Szent István ezer éve a keresztény Európa részévé tette a magyar államot."). Ez a gondolat változatlan maradt, és nem is számítunk jelentős megváltozására.6. Magyarország ezeréves, szuverén állam.
A Nemzeti hitvallás az alábbiak szerint közelíti meg a szuverenitás fogalmát: "Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége." Ezt követően az Alaptörvény R) cikkének (4) bekezdése alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy "Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége."
Rögzíthetjük, hogy ez az alkotmányos alapvetések a kormányváltást követő Alaptörvény-módosításokat is túlélték, jelenleg is hatályban vannak. Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése során felmerült a teljes R) cikk (4) bekezdés hatályon kívül helyezése, ám a szuverenitás alapgondolatának Alaptörvényből való kiiktatását végül a jelenlegi kormánytöbbség sem tartotta indokoltnak, illetve politikailag vállalhatónak.
Úgy állunk tehát, hogy az elmúlt 16 év nemzetpolitikát érintő vívmányai fennmaradtak, azokat az Alaptörvény garantálja számunkra. Bátran szállhatunk tehát síkra a székelység célkitűzéseiért.
II. Melyek a Székely Nemzeti Tanács aktuális célkitűzései, programjai?
1. 2027. március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napjának megtartásáért vívott jogi küzdelem.
2012: első megmozdulás
2013: Székelyek Nagy Menetelése - a magyar nemzet egészét megmozgató esemény, melynek révén a székelység a nemzetpolitika előterébe került, megmutatta az erejét.
2014-től mostanáig: folyamatos hatósági akadályoztatás, perek sokasága, melyeket végül minden alkalommal a Székely Nemzeti Tanács nyer meg a felvonulásokat betiltani kívánó, akadályozó román állammal, illetve marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal szemben. Konstatálhatjuk, hogy egyszerre szomorú és elképesztő, hogy egy alapvető demokratikus jog, a gyülekezési szabadság érvényre juttatásáért ostoba és kimerítő peres eljárásokat kell folytatni, holott minden esetben borítékolható a számunkra kedvező végeredmény. Itt jelezzük, nem fogjuk feladni, 2027-ben is és a későbbiekben is minden március 10-én székely zászlók alatt fogunk a marosvásárhelyi Postaréttől a Városházáig vonulni, és mindaddig követelni fogjuk a területi autonómiát a helyi és az országos hatóságoktól, míg az meg nem valósul.
Kérdésre válaszul elmondtuk, hogy a résztvevők száma minden évben kellően magas ahhoz, hogy demokratikus és jogszerű módon nyomást gyakoroljon a román állami hatóságokra, ellenkező esetben nem törekednének minden évben a rendezvény jogellenes eszközökkel való megakadályozására.
Fodor Gábor volt miniszter hozzászólásában megerősítette, hogy a rendszerváltozás előtti években a kommunista diktatúra rendőrsége által szétvert március 15-i megemlékezések erejét sem a résztvevők szám szerinti tömege adta, hanem az a következetesség, amellyel mindaddig kiálltak az őket megillető jogokért, míg végül az államapparátusnak többé nem maradt ereje megakadályozni azok érvényesülését.
2. EU Bírósága elleni per a nemzeti régiók ügyében.
III. Hogyan viszonyul a Székely Nemzeti Tanács az új magyar kormányhoz?
Ez már nem az expozé része volt, hanem kérdésként merült fel. A választ Izsák Balázs, mint a Székely Nemzeti Tanács elnöke következetesen azonos módon fogalmazza meg bármilyen színezetű politikai alakulat, illetve kormánytöbbség vonatkozásában: az SZNT egyedüli célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása a 2004. január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott statútum szerint. Az SZNT minden magyar politikai erőtől ennek támogatását várja el, és minden magyar politikai erővel kész együttműködni ennek megvalósítása céljából. A mai magyar kormány számára - éppúgy, ahogy elődje számára - a fenti alkotmányos keretek kötelezővé teszik a határon túli magyarságért felelősséget vállaló nemzetpolitika folytatását. Ahogy láthattuk, ennek alaptörvényi bástyái állnak, ezért bízunk abban, hogy az áprilisi választásokat követően felállt új magyar kormány is fenntartja a Székely Nemzeti Tanács tevékenységének támogatását. Megjegyezzük, hogy az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiók ügyében indított perünkben Magyarország még az előző kormány alatt a Székely Nemzeti Tanácsot támogató beavatkozóként csatlakozott hozzánk, és a legjobb tudomásunk szerint ez a perbeli támogatás az új kormány alatt sem változott meg.
Dr. Sobor Dávid
Elhangzott a 2026. július 23-án, a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásán.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács