A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma a közelmúltban reagált arra a kijelentésünkre, miszerint Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia Alkotmányával, sőt annak egységét erősítheti.
Fontosnak tartjuk, hogy a reakcióban megfogalmazott elmarasztaló megállapításokra válaszoljunk, hogy a romániai közvélemény pontosan értse, mi volt az értelmezésünk célja.
Nyilatkozatunk nem provokáció volt, hanem jogi természetű állásfoglalás, amely a demokrácia és a nemzetközi jog elveire alapozott.
Az Alkotmány első cikkelye kimondja, hogy Románia egységes állam – de ez nem azonos a központosítással. Franciaország, Olaszország vagy Finnország is egységes állam, mégis különböző formájú autonómiákat ismernek. Az egység nem egyformaságot, a sokszínűség tisztelete pedig nem különválást jelent.
A Székely Nemzeti Tanács nem illegális szervezet, hanem egy civil mozgalom, demokratikusan alakult közképviselet, amely békésen fejezi ki álláspontját.
Az általunk javasolt autonómia területi, nem etnikai jellegű, és minden ott élő polgárra kiterjed. Nem gyengíti, hanem erősíti a román államot a központ és a régiók közötti együttműködés révén.
A Fórum jogi érvelés helyett „nemzetbiztonsági fenyegetésként” tálalja a vita tárgyát. Ez veszélyes precedenst teremthet, mert bármilyen demokratikus követelést vagy jogi érvelést „provokációnak” lehet minősíteni. Ez a logika a dialógust zárja le, nem pedig az elvi konfliktust.
Általában a Fórum konfrontatív hangnemével sem értünk egyet. Célunk tényleges, tárgyszerű párbeszédet folytatni a román többséggel – szakmai, érvekre épülő stílusban, kölcsönös tisztelettel.
Meggyőződésünk, hogy Románia akkor erős, ha bízik a polgáraiban, és nem fél a párbeszédtől.
Marosvásárhely, Izsák Balázs
2025. november 6. a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács