Örömmel üdvözöljük, hogy az RMDSZ cselekvő módon is felvállalta a magyar nyelv hivatalossá tételének ügyét. Az RMDSZ, habár képviselői, sajnálatos módon nem vettek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés második ülésén, mely megszavazta a magyar nyelv hivatalossá tételét, visszaigazolta a Székely Nemzeti Tanácsnak a valódi erdélyi magyar összefogásra vonatkozó korábbi álláspontját: összefogni csak világosan megjelölt, közös célokért szabad és érdemes. Ilyen közös cél lehet Székelyföld területi autonómiája, annak minden természetes velejárójával, így a magyar nyelv hivatalossá tételével.
Jóllehet, sem Székelyföld autonómiája, sem a magyar nyelv hivatalossá tétele nem ütközik Románia hatályos alkotmányába, hasznos és fontos Románia küszöbön álló alkotmányos reformja során megteremteni Székelyföld területi autonómiájának és vele együtt a magyar nyelv hivatalossá tételének alkotmányos garanciáit.
Ezért javasoljuk, hogy Románia új alkotmányában
- az ország közigazgatási szerkezete egészüljön ki a régiókkal, amelyek mindegyike saját statútuma alapján, jogi személyként működjön,
- Székelyföld legyen sajátos jogállású, autonóm régió, melynek saját nyelve, a magyar nyelv legyen egyenrangú az állam hivatalos nyelvével,
- a parlament felső háza, a szenátus legyen a régiók képviselete.
Az alkotmány mondja ki:
- az őshonos nemzeti közösségek nyelve és kultúrája Románia kulturális kincsének a része, és mint ilyen ezek mindegyike különleges figyelemben és védelemben részesül.
És ennek megfelelően:
- azokon a településeken, ahol valamelyik nemzeti közösség jelentős számban él, annak a nyelve legyen az állam nyelvével azonos jogállású.
A küszöbön álló közigazgatási reform csakis így lehet összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, amelyek a demokrácia alapvető értékei és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett kötelezték el Romániát.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2010. március 25.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács