Kit szolgálna a (magyar) prefektus?

Papp Kincses Emese

Romániában "eredeti" demokrácia van az ún. rendszerváltás óta, amint azt bőrünkön megtapasztalhattuk.

Ennek egyik következménye a megyék kétfejűsége. Van nekünk megyei tanácsunk (és nem önkormányzatunk, mert attól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől) és tanácselnökünk, és van prefektúránk és prefektusunk. Lehet azon vitatkozni, hogy KI a megye vezetője, ki a "megye első embere", mely díszítő jelzővel elkötelezett újságírók szokták illetni eme urakat.

A prefektus nem a magyar főispán jogutóda. Francia modellt követve hozták létre ezt az intézményt 1990 után, csakhogy a hatás- és jogkörét igencsak módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a "törvényesség" őre, nálunk számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. Olyan anomália ez, ami kerékkötője az egységes fejlesztésnek, és amit már réges – régen fel kellett volna számolni.

A prefektus a kormány – jelen esetben – a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt., felel a kormányintézkedések végrehajtásáért.

Olvasom, hogy az RMDSZ tüntetéseket helyezett kilátásba, ha nem lesz magyar vezető a prefektúra intézményében. Politikai nonszensz, hogy a parlamentben "ellenzékieskedünk", helyi szinten meg a kormányt akarjuk képviselni!

Nos, uraim, György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta bizony a Székelyföldi polgármesterek egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómia-referendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond a tisztségéről, mert egyet ért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Győzött a kormányhivatalnok!

Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megtiltatni a rovásírás használatát a helységnévtáblákon, magyar ember távolíttatja el a székely zászlót az épületek homlokzatáról, magyar ember fogja megakadályozni az autonómia referendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépésünket!

Miért nem zavarta önöket közel húsz évig (!) az a tény, hogy a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője van? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal,. munkakamara, rendőrfelügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság, stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Hogyan lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a törvényességet felügyelni hivatott intézmény honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható? Nem vették észre eddig, hogy alig vannak magyar (vagy magyarul tudó rendőrök, csendőrök), hogy a bíróságok nemzetiségi összetétele 99 százalék a románok javára? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön?

Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde?

Polgári Élet – 2009. február 5.