Tisztelt Köztársági Elnök úr! 1
Tisztelt Rektor úr, kedves meghívott vendégek!
1989 előtt azt a hivatalos, államilag fenntartott álláspontot kellett mindenkinek elfogadnia, és abba beletörődnie, hogy a mi életünk, egyéni és közösségi jogaink, minden olyan kérdés, amely ezekhez kötődik, Románia belügye. Azok között, akik akkor, a rendszerváltás előtt szocializálódtak, ma is vannak olyanok, akik megkérdezik, mit tehet ugyan értünk a magyar állam? Vagy éppenséggel arra kérik az anyaország vezető politikusait, hogy ne avatkozzanak be a mi életünkbe. Pedig mára már mindenki számára világossá kellett volna válnia, hogy jogaink védelmére ugyanazok a nemzetközi normák vonatkoznak, mint az alapvető emberi jogokra, így ezek nemzetközi együttműködés tárgyát képezik.
A Székely Nemzeti Tanács hétévvel ezelőtt Székelyföld területi autonómiatörekvésének közképviseletére alakult, azzal a céllal, hogy a jog és demokrácia útját követve az Európai Unióban is honos autonómiákhoz hasonlóintézményrendszert teremtsen a székelység számára. A területi autonómia nem más, mint olyan intézményi keret, amely egy közösség számára a jogegyenlőség garanciáit teremti meg, és amely révén az adott közösség megélheti a szabadság élményét, kezébe veheti saját sorsának irányítását.
Románia alkotmányos és közigazgatási reformjának előkészítésére Traian Băsescu államelnök egy szakértői bizottságot nevezett ki, amelynek élén a bukaresti jogi egyetem alkotmányjog tanára Ioan Stanomir professzor áll. Az általuk elkészített jelentés figyelmezteti a román politikai osztályt, hogy a közigazgatás átszervezésének legkényesebb kérdése a kisebbségi kérdés, és kötelező módon figyelembe kell venni azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeknek Románia részes állama. A bizottság megközelítésében az új területi, közigazgatási entitásokat a helyi közösségek akaratának figyelembe vételével kell kialakítani.
Nekünk megfelelne, hogy a közigazgatási reform, a megyerendszer átalakítása, a Stanomir bizottság jelentésébe foglalt elveknek megfelelően történjen, és a székely önkormányzatok szabad társulása révén jöjjön létre Székelyföld, mint önigazgatott régió. Szembe kell néznünk azonban azzal a fenyegető veszéllyel, hogy ez a küszöbön álló folyamat, nem a Stanomir bizottság által vázolt elvek és értékek mentén fog végbemenni, és ahelyett, hogy közelebb kerülnénk a célhoz, Székelyföld területi autonómiájához, távolodni fogunk tőle. Sokan lebegtetik és lebegtették a fenyegető lehetőséget, hogy Székelyföldet több megyével egy román többségű régióba kell kényszeríteni. Ez nemcsak a mi számunkra elfogadhatatlan, de súlyosan sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sérti azt a közösségi akaratot, amely a Székely Nemzeti Tanács által szervezett népszavazáson jutott kifejezésre.
Tisztelt Elnök Úr!
Szeretném felidézni, hogy a bevezetőmondatban vázoltak szellemében a Magyarország és Románia között megkötött együttműködési szerződés rögzíti, hogy jogaink védelme államközi együttműködés tárgyát képezi. Ez a magyar állam számára egy lehetőség, hogy Székelyföld autonómiájának megteremtésében szerepet vállaljon, s ahogyan annak idején Dél-Tirol autonómiájának létrejöttét a Bécs és Róma közötti párbeszéd és együttműködés mozdította előre és hozta tető alá, jöjjön létre Budapest és Bukarest között is az a kölcsönös bizalmat építő folyamat, amely végül elvezet az autonóm Székelyföld megteremtéséhez. Ehhez kérem, ehhez kérjük Magyarország és személyesen az Ön segítségét Elnök úr, kérjük, hogy a magyar-román államközi kapcsolatokban jelenítsék meg a székely autonómiatörekvést, segítsenek bennünket, mert a szülőföldünkön megmaradni hosszú távon csak így tudunk.
Marosvásárhely 2010. október 19.
Izsák Balázs
_____________________________
1 Elhangzott Marosvásárhelyen, Magyarország köztárasági elnökének, dr. Schmitt Pálnak a tiszteltére szervezett Magyarok XXI. konferencián a Sapientia egyetemen.
Jelképeink
Székely Hímnusz
Székely Nemzeti Tanács