Bukarestig világítson a láng!

Bukarestig világítson a láng!

Őrtüzek Háromszéken

2018. október 29. Háromszék

Egy nagy cél létezik, a szabadság megélése egyénileg és közösségben, és a székelység számára ez az autonómia révén lehetséges – üzenték tegnap Sepsiszentgyörgy határában, a Pacé-dombon fellobbant őrtűz fényében a Székely Nemzeti Tanács képviselői a több mint háromszáz, székely és magyar zászlókkal felvonulónak, gyereknek, fiatalnak és idősnek, akik az önrendelkezésbe vetett hitükről téve tanúságot állták körbe a nap utolsó sugarainál már fellobbanó jelzőmáglyát. Az eseményen a Székelyföld autonómiájának napjára írt kiáltvány is elhangzott.

Albert levente felvétele

Az őrtűz évszázadok óta a dombról dombra jelzés eszköze, remélik, most a hegyeken is átviláglik fényük, hogy Bukarestig jelezzék a lángok: a tűz ég, a székelység továbbra sem mond le önrendelkezési követeléséről, és figyeljenek arra, hogy immáron száz éve tett ígéretüket máig nem tartották be – fogalmazott köszöntőjében Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke. A székelység kitartásának, igazáért, akaratáért való kiállásának jelképe az őrtűz – mondta, majd felidézte: lassan felsorolhatatlan a jogsérelmek, a pofonok sora, mely a közösséget éri, ezért a tűz egyben az elégedetlenség hirdetője is.

Van sérelem elég, de ha egy őrtűz mellé ennyien össze tudunk gyűlni, nincs ok panaszra – folytatta a gondolatmenetet Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, rámutatva: „aki egy kicsit ad magára, az cselekszik, és nem csak beszél. Akik itt összegyűltek, mind adnak magukra.” A szabadság azt jelenti, hogy önmagam lehetek – idézte a híres ’56-os melbourne-i olimpia magyar vízilabdacsapata egyik tagjának gondolatát, hozzátéve: közösségre kivetítve ez annyit jelent, hogy a régi hagyományokra alapozva önmagunk szabadságát tudjuk megélni, a rendet továbbvinni – ennyit akar az autonómia által a székelység. A láng jelképe annak, hogy a résztvevőknek egyszerre lobban szívében a vágy, amely elhozza az autonómiát, és nem egy őrtűz, hanem a meggyőződésből fakadó közös hit hozza majd el az önrendelkezést. Ne féljenek terjeszteni azok között, akiket még nem sikerült meggyőzni, az innen kapott lángot, melegséget – hangzott a felhívása. Az igényt pedig időről időre fel kell mutatni, megerősítve magunkat, családunkat, szomszédainkat és az egész közösséget.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének Székelyföld autonómiá­jának napja kapcsán megfogalmazott kiáltványát Tulit Attila, az SZNT alelnöke olvasta fel. A Követeljük szabadságunk közjogi garanciáit! című kiáltvány egyebek mellett jelzi, hogy ezen a napon szerte a nagyvilágban lármafák, máglyák, fáklyák, gyertyák ezrei lobbantak fel, amelyek a székelység autonómia melletti kiállását szimbolizálják. A megfogalmazók jelzik, hogy a többszörösen elutasított területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondanak le, folytatva a demokratikus küzdelmet. A kiáltvány Székelyföld területi autonómiájának a statútumban szereplő meghatározásával zárul.

Kovács István unitárius lelkész Pál apostol tesszalonikaiakhoz írt első levelének gondolatain keresztül szólt a közösséghez, amely újból tanúságot tesz, mint történelme ezer éve során, hogy nem a sötétség, hanem a világosság fiai, akik létükkel, szellemükkel beragyogják e vidéket, gyarapítva Isten dicsőségét. „Míg mások a sötétségben próbálnak ármánykodni, országot, becsületet, nyelvet, hitet, identitást nem lehet elrabolni, a világosság a székelységgel tart. Ezt a hitet erősítik az őrtüzek, hiszen az identitást, a nyelvet, a hitet csak feladni lehet, elvenni nem” – fogalmazott Kovács István.

Mátis Adrienn népdallal, Szabó Mihály tárogatón kuruc dal előadásával emelte az esemény ünnepélyességét, a rendezvényt lelkészi áldás, majd a magyar és a székely himnusz eléneklése zárta.

Nagy D. István