Székelyudvarhely megyei jogú város Helyi Tanácsa titkárának a 2008. november 30.-ára javasolt véleménynyilvánító népszavazási indítványára adott negatív véleményezéséről

Székelyudvarhely megyei jogú város helyi tanácsának titkára, abban a véleményezésben, amelyet a Hargita megye közigazgatási határait a Székelyföld Autonómia Statútumnak megfelelően módosító népszavazás megszervezésére vonatkozó határozatra adott, kifejezésre juttatja álláspontját, miszerint a határozattervezet sem tartalmi, sem formai szempontból nem felel meg a törvényességi feltételeknek. Negatív véleményezésében nem jelöli meg azokat a jogszabály helyeket, amelyeket állítólag megsért a kezdeményezés, tehát ki kellene találnunk, mire is gondolt.

Álláspontja szerint „azoknak az indokoknak az értelmezése, amelyek a helyi népszavazást lehetővé teszik, vagyis a megye területi határainak a módosítása téves, a népszavazás következményei és kihatása első rápillantásra is országos jellegű népszavazást tenne szükségessé, az alkotmány és a hatályos eljárási jog előírásainak tiszteletben tartásával.”

A népszavazás kezdeményezői, a maguk során a határozattervezet törvényességét és megalapozottságát a 3/2000 számú, a népszavazás megszervezésére és lefolytatására vonatkozó törvény 13. cikkének, (3) szakaszára hivatkozva indokolták, amely kimondja: „A községek, városok, megyék közigazgatási határát módosító törvénytervezeteket, vagy törvény kezdeményezéseket csak azután lehet a Parlament elé terjeszteni, miután az adott közigazgatási egységek lakossága népszavazás révén véleményt nyilvánított. Ebben az esetben a népszavazás megszervezése kötelező.”

Kiemelem, hogy a már benyújtott „Székelyföld Autonómia Statútuma” törvénytervezetet nem tárgyalhatja a törvényhozó mindaddig, amíg az autonóm régiót alkotó megyék (Hargita megyét is beleértve) közigazgatási határait nem módosítják, ennek pedig előfeltétele a helyi népszavazás megtartása. Tehát a törvényes rendelkezéseket a határozattervezet kezdeményezői értelmezték helyesen és nem a negatív véleményező. Az inditványozók álláspontja egybecseng Románia Parlamentje Törvényhozási Tanácsának álláspontjával. Ez utóbbinak 2004.03.11.-én kiadott, a szóban forgó törvénytervezetre vonatkozó véleményezése szerint a törvénykezdeményezés elfogadására csak a létrehozandó autonóm régiót képező megyékben lakó állampolgárok véleménynyilvánító helyi népszavazási után kerülhet sor. Álláspontomat a 215/2001. számú törvény 20. cikkére alapozom, amelyre a határozat kezdeményezői is hivatkoznak. A kifogásolt népszavazás következményeire és kihatására vonatkozóan pontosítani kell, hogy a valóságban a népszavazás a Románia Parlamentje Törvényhozási Tanácsa által megszabott előfeltétel teljesítését jelenti. A sikeres helyi népszavazás nem eredményezi az érintett megyék határainak módosítását és a Székelyföld autonóm régió létrehozását, ezt csak a benyújtott törvénytervezetnek Románia Parlamentje általi elfogadása révén valósulhat meg.

El kell még mondanom, hogy ha a népszavazást megszervezik, akkor a helyi tanács tagjainak anyagi felelőssége nem állapítható meg, a bírósági úton történő érvénytelenítés esetén pedig legfeljebb az igen csekély mértékű perköltség viselése hárulhat azokra a tanácsosokra, akik a megtámadott határozatot megszavazták.

Következésképp, Székelyudvarhely Megyejogú Város Helyi Tanácsa elé terjesztett határozattervezet törvényes, a titkára által megfogalmazott kifogások nem megalapozottak.

Marosvásárhely 2008-11-08

Dr. Kincses Előd