Az Székely Nemzeti Tanács 2004 áprilisában kezdeményezte hivatalos, helyi népszavazások kiírását Székelyföldi autonómiájára vonatkozóan, mivel a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb formája. Ezt megelőzően a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet visszautasításának indoklásában a Törvényhozási Tanács - egyebek mellett - azzal érvelt, hogy a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatásra vonatkozó törvény 20. szakasza értelmében a közigazgatási határokat csakis e közigazgatási egységek polgárainak népszavazással történő előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.
Ily módon a Székely Nemzeti Tanács azzal a négyszeres megerősítéssel fordult a székelyföldi megyék tanácsaihoz, majd a helyi önkormányzatokhoz, hogy írjanak ki véleménynyilvánító népszavazást Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, amelyet a közösségi akarat, a demokrácia értékei, a törvény és a román állam egyik közhatósága biztosított számára.
A helyi tanácsoknak eljuttatott felszólításban a széki tanácsok olyan határozatok meghozatalát kezdeményezték, amelyek értelmében népszavazást tartanak arról, hogy az adott település lakói akarják-e, hogy Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység, szerves törvény által létrejöjjön, és az illető község (város) ehhez tartozzon? A kezdeményezés nyomán tizenegy önkormányzat hozta meg a szükséges határozatot. A kormánybiztosi hivatalok ellenben – elsősorban az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírására hivatkozva, a határozatokat megtámadtak a közigazgatási bíróságon. Több per a legfelsőbb bíróságig jutott, a végleges megsemmisítő határozatok közül kettőt pedig az érintett önkormányzatok Strassburgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságon megfellebbeztek.
A romániai hatóságok a véleménynyilvánítás alapvető jogától fosztották meg Székelyföld lakóit, ezért a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy döntött, hogy közvetlenül a közösség tagjait kérdezi meg: akarják-e, hogy Székelyföld autonóm jogállást kapjon?
A népszavazás 2006.december 16-ától 2008. februárjáig tartott, és ezalatt 254 település 395008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról.
209304 állampolgárt sikerült megszólítani, ebből 207864 mondott igent az automómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%. A részletes adatokat a csatolt táblázat tartalmazza.
Ezek alapján a Székely Nemzeti Tanács a népszavazást sikeresnek értékeli, és megállapítja:
A népszavazás eredménye egyértelműen igazolja: a székely nép, Székelyföld polgárai élni akarnak az önrendelkezés jogával, és ennek alapján határozottan igénylik Székelyföldnek, mint autonóm közigazgatási régiónak törvény általi létrehozását
A székelyföldi autonómiatörekvés történetében lezárult egy korszak, a kezdeményezések és útkeresések korszaka. A közösségi önszerveződés és akaratnyilvánítás kora. Eddig láthatóvá kellett tenni, és fel kellett mutatni a világnak azt az egységes jövőképet, amely mindnyájunkat összeköt, és amelyet azzal a szókapcsolattal jelöltünk meg: Autonóm Székelyföld.
A mai naptól a kinyilvánított közösségi akaratnak kell érvényt szerezni! A sikeres népszavazáson kinyilvánított közakarat pedig nemcsak a Székely Nemzeti Tanács tagjait állítja új feladatok elé, de erkölcsi kötelezettséget ró Székelyföld minden lakójára.
Mai naptól kezdve a közélet szereplői számára megkerülhetetlen kérdéssé vált Székelyföld autonómiája. Viszonyulnia kell hozzá a helyhatósági választások jelöltjeinek, leendő polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, a parlamenti választásokon induló székelyföldi jelölteknek és az Európa Parlamenti választások jelöltjeinek. Mindnyájuk erkölcsi kötelesség vállalni a kinyilvánított akarat érvényesítését, programjukba iktatni és végrehajtani azokat a konkrét lépéseket, amelyek Székelyföld autonómiájának megvalósulását szolgálják.
A székelyföldi önkormányzatoknak egy olyan erős és összefüggő intézményrendszert kell alkotniuk, amely
egyhangúan elkötelezettje Székelyföld autonómiájának
támogatja a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezetét Székelyföld autonómiájára vonatkozóan
vállalja a hivatalos, helyi népszavazások kiírását, és azok meghiúsítása esetén a jogorvoslati eljárást egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
vállalja a székely jelképek következetes használatát
vállalja, hogy a székelyföldi önkormányzatok minden összehangolt lépését, önszerveződésük minden formáját, Székelyföld autonómiájának rendeli alá.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága megbízást kap, dolgozza ki azokat a további konkrét lépéseket, amelyeket a székely társadalom, a hazai hatóságok és a nemzetközi fórumok irányába tenni kell a székely nép kinyilvánított akaratának érvényesítése érdekében, és azokat fél éven belül terjessze a Székely Nemzeti Tanács elé.
Székely Nemzeti Tanács
Sepsiszentgyörgy 2008. február 23.