Preambulum

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére (a határozat teljes szövegét mellékeljük) - a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács, valamint Székelyudvarhely, Bögöz és Gyergyócsomafalva települési székely tanácsa úgy döntött, hogy önállóan szervezi meg a belső népszavazást Székelyföld autonómiája tárgyában. A székelyföldi lakosság mintegy tíz százalékának, közel 55 ezer szavazópolgárnak ezáltal nyílott alkalma válaszolni arra a kérdésre: akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése, ahol él, ehhez tartozzék?

A közösségen belüli népszavazás, mint állampolgári vélemény-nyilvánítás önálló megszervezésére és lebonyolítására azután került sor, hogy Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítéséről a hivatalos, önkormányzatok által kiírandó helyi népszavazást a román hatóságok meghiúsították.

Az SZNT első ízben 2004 áprilisában kezdeményezte hivatalos a helyi népszavazások kiírását székelyföldi megyéknél, majd helyi önkormányzatoknál azért, mert a Románia parlamentje által tartalmi vita nélkül elvetett, Székelyföld Autonómia-Statútumát tartalmazó törvénytervezet visszautasítási indoklásában a Törvényhozási Tanács - egyebek mellett - azzal indokolta a törvénytervezet elutasítását, hogy a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatási törvény 20. szakaszának értelmében a városok, megyék közigazgatási határait csakis törvény által, ezen közigazgatási egységek polgárainak népszavazással való előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.

A helyi tanácsoknak eljuttatott felszólításban a széki tanácsok olyan határozatok meghozatalát kezdeményezték, amelyek révén az illető közigazgatási egységben népszavazást tartanak arról, hogy az illető település lakói akarják-e, hogy Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény által létrejöjjön, és az illető község (város) ehhez tartozzék? A kezdeményezés nyomán tizenegy önkormányzat hozta meg a szükséges határozatot. A kormánybiztosi hivatalok ellenben – elsősorban az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírására hivatkozva, amely szerint Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam – mindenik határozatot közigazgatási bíróságon támadtak meg. Több per a legfelsőbb bíróságig jutott el, a végleges megsemmisítő határozatok közül kettőt az érintett önkormányzatok a Strasbourgi emberjogi bíróságon fellebbeztek meg.

A romániai hatóságok tehát a véleménynyilvánítás alapvető jogától fosztják meg Székelyföld lakóit, ezért az SZNT úgy döntött, hogy a közvetlen demokrácia eszközét használva a közösség tagjait kérdezi meg: akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon? A véleménynyilvánítás megszervezésére és lebonyolítására Bardoc-Miklódvárszék mind a húsz településén, valamint két udvarhelyszéki és egy gyergyószéki településen került sor. Az összesített adatok szerint – amelyeket teljes terjedelemben mellékelünk - Bardoc-Miklósvárszék 17 945 szavazatra jogosult polgárának 67,65 százaléka vett részt a szavazáson, és a 12 140 szavazópolgár elsöprő többsége, 12 082 (a leadott szavazatok 99,52 százaléka) igent mondott Székelyföld autonómia státusára.

Székelyudvarhelyen 18 985 szavazásra jogosult polgár voksolt, vagyis a választásra jogosult személyek (30 230) 62,8%. Az érvényes szavazatok száma 18 931, ebből az IGEN-ek aránya 99,4% (18 818 szavazat), NEM-mel 113-an szavaztak (0,6%). Bögöz 660 szavazópolgárának közel kilencven százaléka, 589 személy élt szavazati jogával, közülük 578-an mondtak igent az autonómiára (98,13 százalék).

Gyergyócsomafalván a 3 700 szavazópolgár közül 2 487 voksolt (67,47 százalék), 2 474 igen szavazat mellett (a leadott szavazatok 99,48 százaléka).

A mozgóurnás módszerrel lebonyolított népszavazás tisztaságának ellenőrzésére több hazai és külföldi civil és politikai szervezetet kértünk fel. Közülük a Magyarok Világszövetsége, valamint a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga küldte el képviselőit, a szavazáson megfigyelőként részt vett Sógor Csaba RMDSZ-szenátor is. (Jelentéseiket mellékeljük.)

A népszavazás a véleménynyilvánítás legfőbb eszköze. A nép ezáltal kifejezheti politikai akaratát. A nép akarata pedig a demokrácia alapja.

Az önrendelkezési jog, amelytől a Székelyföld magyar közösségét, a székely népet nyolcvannyolc éve fosztanak meg, a nép akaratán alapul! Az alapvető jogot az ENSZ Polgári és Politikai Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkében kodifikálta: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politkai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlödésüket.!“ Az egységokmányt, minden állam, így Románia is aláírta. Kötelessége tehát figyelembe venni a székely nép akaratát is.