Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyása nélkül nincs a demokrácia eszközével újralétesített Székelyföld!
Tulajdonképpen mit jelent a történelmi régió autonómiája. A Statútum tervezet a következőképpen fogalmaz: „A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.” Értelmezzünk. Könnyű a dolgunk, mert az idézett szöveg megfelel a Regionális Autonómia Európai Chartájában megfogalmazottnak! Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyása nélkül nincs a demokrácia eszközével újralétesített Székelyföld!
Tulajdonképpen mit jelent a történelmi régió autonómiája. A Statútum tervezet a következőképpen fogalmaz: „A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.” Értelmezzünk. Könnyű a dolgunk, mert az idézett szöveg megfelel a Regionális Autonómia Európai Chartájában megfogalmazottnak!
Az őshonos közösségnek joga van a területi autonómiára. A székelységnek is, hiszen őshonos a Székelyföldön, ahol ma is 76 %-os többségben van!
Képes-e a székelység saját felelősségére és saját érdekében, saját sorsáról dönteni? Évezrede bizonyítja, hogy igen! A szubszidiaritás éppen azt jelenti, hogy a központosított államhatalom, a törvény rendelkezéseinek megfelelően a legtöbb hatáskört, rendelkezési jogosítványt átjuttatja a régióban szabad választások révén létrehozott helyi döntéshozó hatalomnak. E választott testületek, a széki tanácsok és Székelyföld önkormányzati Tanácsa helyezkedik el a teljes körű helyi autonómiát gyakorló települési önkormányzatok és az államhatóságok között.
Az állam felügyelete Székelyföldön a következőképpen valósul majd meg:
- az Alkotmánybíróság illetékessége Székelyföld önkormányzatának a régióra érvényes rendeletek alkotmányosságát illetően,
- a Kormány törvényességi felügyelete, a kormánybiztoson keresztül, a Székelyföldön érvényes állami törvények betartása végett,
- a Közigazgatási Bíróság hatásköre a helyi tanácsi határozatok érvényességének elbírálásában,
- a Számvevőszék ellenőrzési joga az állami költségvetésből a szolidaritás elve alapján Székelyföldnek átutalt hitelek felhasználása terén.
Említettekből is kitűnik, hogy Székelyföld illetékességét, tehát a régió polgárainak önkormányzását a régió statútuma, a törvény és a nemzetközi jog határozza meg, mely sajátos illetékességet csakis a törvény vagy a nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni! Ami pedig a legfontosabb: az autonóm régiónak rendelkeznie kell a hatáskörökhöz, jogosítványokhoz kapcsolódó feladatok ellátásához nélkülözhetetlen eszközökkel, tehát a pénzügyi és a gazdasági autonómiával! S mind ehhez hozzátartozik, hogy az autonóm régió hatóságai élhetnek a törvények Székelyföld sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával! Ez azt jelenti, hogy a Parlament által elfogadott törvény rendelkezéseit, az autonóm régió lakóinak igénye szerint, s a jobb hatékonyságért módosítani lehet! Ez is az európai autonómia-charták alapelveihez tartozik!
Székelyföld törvény általi újralétesítésével lehetővé válik Székelyföld önkormányzatainak megválasztása! Erre azért van szükség, mert, amiképpen a Statútum előírja: „A régió autonómiáját az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások révén létrehozott Önkormányzati Tanács, mint a régió döntéshozó közhatósága és az általa kinevezett Önkormányzati Bizottság, mint végrehajtó testület gyakorolja.” E rendelkezés azonban nem sértheti az állampolgárok jogát a helyi népszavazásra, vagy a törvényes előírásoknak megfelelően, a közügyek rendezésében való egyéb részvételi formákra, mint például az állampolgári gyűlések illetékességére! A székelyföldi választásokkal párhuzamosan rendezik meg a széki- és a települési tanácsok megválasztását is. Ezek a választások pedig demokratikusak, nem lehet majd megakadályozni sem polgárt, sem szervezeteket, hogy szabadon jelölhessenek és szabadon választhassanak!
Az autonóm régió választott önkormányzata pedig nyomban kijelöli Székelyföld székhelyét, saját hatáskörben kialakítja intézményrendszerét, amely csakis a székely székek önkormányzatai közötti összehangoló szerepet láthatja el, ezen önkormányzatok felhatalmazásából és anyagi támogatásával!
A Statútum olyképpen rendelkezik, hogy „Székelyföldi autonómiája megillet minden olyan romániai állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik, mindenkit, aki székelyföldi születésű, akik netán külföldön lakik, de utolsó törvényes lakhelye a Székelyföldhöz tartozó település volt!
Ily módon az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség.
2005. február 1.