Néhány önkormányzat magáévá teszi Horia Grama Kovászna megyei prefektus „érvelését” és úgy értékeli, hogy a népszavazás kiírása törvénybe ütközik. Az állítást határozottan visszautasítjuk, az érvelés szomorú példája annak, hogy miként lehet önkormányzati hatáskörrel felruházva a Székelyföldön számszerű töbségben élő nemzeti közösségünk érdekei ellen fellépni.
Újólag vegyük sorra a történteket. Immár mindenki hangoztatja (egy évvel ezelőtt még az autonómia szó sem hangzott el nyilvánosan politikai közéletünkben!): Székelyföld területi autonómiája nemzeti közösségünk fennmaradásának egyik legfontosabb pillére.
A Székely Nemzeti Tanácsot e közösségi igény hozta létre, ezért megalakulása óta a következő sarkalatos lépéseket tette:
A parlamenti demokrácia eszközét használtuk, amikor a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezéssel a Képviselőházhoz és a Szenátushoz fordultunk. A törvényhozás elutasította jogos igényünket.
A közvetlen demokrácia eszközének használatát, a helyi népszavazást indítványozzuk, hogy Székelyföld 76%-os többségű őshonos közössége kifejezhesse akaratát a nemzeti önazonosság védelmére szolgáló különleges hatáskörökkel is felruházott közigazgatási régió létrehozására.
A kérdés: Székelyföld közigazgatási régió törvény általi létrehozásának igénylése tárgyában ki az illetékes? Székelyföld 613 ezer lélekszámú, 76% részarányú őshonos közössége, vagy az ország egész, a többségi nemzethez tartozó lakosa? Vagyis: magunk dönthetünk saját sorsunkról, vagy ismét mások határozzák meg, mi a jó nekünk?
Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozásának igényét a székelységnek kell megfogalmaznia, mert helyette ezt senki meg nem teszi, meg nem teheti!
A népszavazás megszervezéséről és lebonyolításáról rendelkező törvény lehetőséget teremt a helyi népszavazásra. A hatáskör a megyei tanácsé, illetve a helyi tanácsé - a helyi érdekű fontos kérdésekben!
Indokok:
A népakarat népszavazás révén való kifejezése Székelyföld közigazgatási régió létrehozására, nem sérti a nemzeti szuverenitást, a területi integritást, nem vonatkozik a helyi közigazgatás, a területszervezés, a helyi autonómia általános rendszerére és kérdéseire.
A helyi népszavazás nem Székelyföld autonómiájának kikiáltására, hanem az adminisztratív régió törvény általi létrehozásának igénylésére vonatkozik! Helyi közösség akaratának kinyilvánításáról van szó, helyi népszavazás révén, amelynek tárgya éppen a törvényes keretek létrehozása, a törvényes feltételek megteremtése!
Aki e törekvést törvényellenesnek minősíti, annak azt is meg kell indokolnia, miként lehet egy demokratikus jogállamban egy helyi őshonos közösség demokratikus akarat- és vélemény-nyilvánítását megakadályozni!
A félrevezetés és diverziókeltés azok eszköze, akik meg akarják félemlíteni a választott helyi (megyei) önkormányzati tanácstagokat, akik törvényes fellépéssel fenyegetnek! Ezt az érvelést választott magyar elöljárónak elfogadni: saját közössége elleni vétek, sőt, történelmi bűn.
Az érvényes jogrend lehetővé teszi, hogy a kormányt képviselő illetékes a tanácsi határozatot a Közigazgatási Bíróságra juttassa. Ennek következménye lehet a határozat megsemmisítése, anélkül, hogy e döntésnek bárkire nézve büntetőjogi következménye lenne!
Az Európai Unióhoz tartozó demokratikus jogállamokban, az európai demokratikus értékrendben a nemzeti önazonosság védelmére, az őshonos közösségek teljes és tényleges egyenlőségének szavatolására törvény által létrehozott területi autonómia - a mindennapok gyakorlata! Románia is ennek az államközösségnek kíván tagja lenni.
Az Európa Tanács dokumentumai és a területi autonómiára vonatkozó határozata, mint a nemzeti önazonosság megőrzésének, a konfliktusok megelőzésének demokratikus eszköze, megerősíti azon törekvésünket, hogy a történelmi Székelyföld közigazgatási régióvá minősítését demokratikus úton érjük el.
Az autonómia ügyét valóban lejáratja, aki a Székelyföld közigazgatási régió szerves törvény általi létrehozására vonatkozó igény kinyilvánítását országos népszavazás tárgyává akarja tenni! Csakhogy, ezt nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem éppen az SZNT, illetve a széki tanácsok indítványát elutasítók teszik.
Csapó József, elnök
Ferencz Csaba, alelnök
2004. szeptember 23.