Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS
KEZDEMÉNYEZŐ TESTÜLET

KÖZÖSSÉGI AKARATTAL
SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIÁJÁÉRT

Székelység - múlt és jövő 
Miért vagyunk, mire vállalkozunk

Közvetlen akaratnyilvánítás, képviseleti megbízatás
Autonómiastatútum által szavatolt önkormányzás

2003
SZÉKELYSÉG - MÚLT ÉS JÖVŐ

Székelyföld autonómiája
(Terra Siculorum)

Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását; a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.
A történelmi Székelyföldön meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. A székely székek autonómiája területi önkormányzásként működött, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal.
A székek mai polgárai - a települési gyűléseken és választott közképviseletei révén - újból kinyilvánítják a területi autonómia iránti igényüket, megfogalmazták követelésüket az önkormányzás törvényes kereteinek Székelyföld autonómia-statútuma általi szavatolására.

A székelység (siculitas) ismeri történelmét, őrzi hagyományait, megfogalmazza követeléseit, s a történelmi feltételeknek megfelelően igényli a területi autonómiához való jogot. Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai s ezek közössége a nemzeti identitás megőrzéséért védelemre szorul, a történelmi, társadalmi, kulturális sajátosságoknak megfelelő intézkedéseket igényel.
Az Európa Tanács 1993/1201. számú Ajánlása 11. szakaszában előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően, sajátos státussal rendelkezzenek.

Az Európai Parlament az Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991 november 21-i Határozata 3. szakaszában kinyilatkozza, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.

A Regionális Autonómia Európai Chartája (European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. sz. Határozata) többek között a következő alapelveket fogalmazza meg:
- a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek,
- a megfelelő európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az európai államokban,
- a régió mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanú-bizonysága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához;
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. sz. Határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003. június 24.), többek között, a következőket állapítja meg:
- Az Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszer 90-es években bekövetkező összeomlása nyomán jelentek meg.
- Ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának, valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az államoknak új elvárásokkal kell szembenézniük.
- Az államoknak a feszültséget meg kell előzniük olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségeknek önnön ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvével.
- Az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve.
- A “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat.

A székelység (siculitas) mérvadónak tekinti az említett nemzetközi dokumentumokat, igényli a történelmi és területi feltételeknek, a közösség követelményeinek, az Európában alkalmazott megoldásoknak megfelelő területi autonómia gyakorlásához nélkülözhetetlen törvényes keret megteremtését.

MIÉRT VAGYUNK
ÉS MIRE VÁLLALKOZUNK?

 

Mi a Székely Nemzeti Tanács?
- Székelyföld őshonos közösségének, a Székelységnek közképviseleti testülete.

 

Milyen önépítkező folyamat révén jön létre a Székely Nemzeti Tanács?
- Székelyföld településein szervezett állampolgári gyűlések (falugyűlések) akaratából, amelyet a széki gyűlésre kijelölt küldöttek képviselnek: minden székely település képvisele-tének szavatolásáért az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb település a széki székely tanácsba 1 (egy) küldöttet jelöl. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál nagyobb települések, minden újabb 3000 magyar nemzetiségű lakos után egy-egy küldöttet jelölhetnek - időpont október 12.
- a választott települési küldöttekből létrejövő széki székely tanácsok határozata alapján, amelyeket a széki fórumok hitelesítenek - október 20-25 között.
- a széki székely tanácsok együttes ülésén a közképviselettel felruházott tanácsokból megalakul a Székely Nemzeti Tanács - október 26.

Hogyan alakul meg a Település Székely Tanácsa?
- az október 12-én összehívott települési gyűlésen, a közvetlen demokrácia elve alapján,
- a település állampolgári gyűlése megválasztja a Település Székely Tanácsát, amely legkevesebb 3 tagból áll,
- a település állampolgári gyűlése kijelöli a széki székely tanácsba javasolt küldötteket,
- kinyilvánítják egyetértésüket az SZNT KT által munka-dokumentumként elfogadott autonómiastatútumban feltüntetettekkel,
- alapelv: a település lakói állampolgári gyűlésen a közvetlen demokráciát gyakorolják, amelynek hatáskörét - a Helyi Autonómia Európai Chartájának megfelelően - a helyi választott önkormányzati testületek hatáskörének gyakorlása nem korlátozza.

Hogyan alakul meg a Szék Székely Tanácsa?
- október 19-én a települési gyűléseken kijelölt küldöttekből megalakul a Szék Székely Tanácsa, (Kézdi-, Orbai-, Sepsi-, Csik-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, Miklósvár-Bardóc Szék), amelyet a széki közösségi fórum hitelesít,
- alapelv: a küldöttek a képviseleti demokráciát gyakorolják.

 

Hogyan alakul meg a Székely Nemzeti Tanács?
- október 26-án a székek székely tanácsainak együttes ülésén a közképviselettel felruházott tanácsokból megalakul a Székely Nemzeti Tanács,
- az SZNT KT tagjai - a küldöttek jóváhagyásával - a Székely Nemzeti Tanács tagjaivá válnak.

Mi a hatásköre a Település Székely Tanácsának?
- képviselni a közösség területi autonómia iránti igényét,
- kijelölni a települési székely tanács tagjait,
- a nemzeti önazonosság védelmében ellátni a közösség közképviseletét.

 

Mi a hatásköre a Széki Székely Tanácsnak?
- képviselni a széki székely közösség területi autonómia iránti igényét,
- ellátni a széki székely közösség közképviseletét,
- kijelöli a Széki Székely Tanács Állandó Bizottságát, amely áll az elnökből, 2 alelnökből, 2 titkárból, 2 jegyzőből,
- kijelöli a Székely Nemzeti Tanács szakbizottságainak elnökeit és minden Szakbizottság 7 állandó tagját.

 

Mi a célja és hatásköre a Székely Nemzeti Tanácsnak?
- Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját, nemzeti alapú eurórégióvá nyilvánítását,
- kijelöli a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, amely áll az elnökből, 4 alelnökből, 4 titkárból, 2 jegyzőből,
- kijelöli a Székely Nemzeti Tanács szakbizottságainak elnökeit és minden Szakbizottság 9 állandó tagját,
- közvitára bocsátani, véglegesíteni, elfogadni Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét,
- a közakaratot képviselve, jóváhagyás végett Románia Parlamentje elé terjeszteni Székelyföld Autonómia Statútumát,
- Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolásáig közképviselni a székelység érdekeit.

 

Milyen nemzetközi dokumentumok teszik jogossá a területi autonómia igénylését és megteremtését?
- az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Koppenhágai dokumentuma (1990),
- az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Genfi dokumentuma (1991),
- az Európai Állam- és Kormányfők Bécsi Találkozójának dokumentuma (1993),
- az Európai Parlament az Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991 november 21-i Határozata,
- az Európa Tanács 1993/1201. sz. Ajánlása,
- az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. számú Határozata által elfogadott Regionális Autonómia Európai Chartája,
- az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. számú Határozata.

 

Mi történik Székelyföld Autonómia Statútumának Parlament általi elfogadása után?
- a Statútum rendelkezései alapján szabad és általános, közvetlen és titkos választások révén megalakulnak a helyi közigazgatási önkormányzatok, a széki önkormányzatok és Székelyföld Önkormányzata - saját törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatósággal,
- ha a Székelység úgy dönt, hogy Székelyföld Önkormányzatának létrejötte után, nemzeti önazonossága védelmében, továbbra is szüksége van közösségi képviseletre, akkor saját akaratából fenntartja a Székely Nemzeti Tanácsot.

 

Mi nem a Települési Székely Tanács?
- nem jogi személy,
- nem önkormányzati testület,
- nem helyi választásokon jelölteket állító szerveződés.

Mi nem a Széki Székely Tanács?
- nem jogi személy,
- nem önkormányzati testület.

 

Mi nem a Székely Nemzeti Tanács?
- nem választási párt,
- nem önkormányzati testület.

 

Miért találkozik az autonómiatörekvés a székelyföldi román közösség érdekeivel?
- haszonélvezője Székelyföld gazdasági fejlődésének,
- részese a teljes és tényleges egyenlőségnek,
- számszerű jelenlétének megfelelően, résztvevője a különböző szintű közigazgatási önkormányzásnak.

 

KÖZVETLEN AKARATNYILVÁNÍTÁS,
KÉPVISELETI MEGBÍZATÁS

 

A küldöttek képviseleti arányáról
A települési gyűlések, amelyek a helyi székely tanácsok megalakulásáról döntenek, s megfogalmazzák igényüket Székelyföld autonómiájára, a közvetlen demokrácia, a közakarat érvényesülésének megtestesítői.
Azért szükségszerű a települési gyűléseket kezdeményezni, mert az önkormányzatok létrehozása céljából kiírandó szabad, általános, titkos, közvetlen választásokat az autonómiastatútum érvénybe lépése után lehet megrendezni.
A közösségi akarat megjelenítésére tehát az állampolgári (települési) gyűlések a legalkalmasabbak és a hitelesek.
E hitelesség késztethet arra, hogy ezen települési gyűléseken kijelöljék a küldötteket a széki székely tanácsokba, azaz a széki székely tanácsok tagjait, s a széki székely tanácsok megválasztják saját döntéshozó-, végrehajtó- és ellenőrző testületeiket.
Miért nem lehetséges, hogy széki gyűlés hozza létre a széki székely tanácsot? Azért, mert a széki népgyűlés megrendezése kivihetetlen. Ilyen feltételek közepette, a települési gyűlés döntése és az általa kijelölt képviselet sokkal hitelesebb egy esetleges fórumnál, illetve annak határozatainál!
A közakarat hitelességét továbbvíve, a széki székely tanácsokból megalakuló Székely Nemzeti Tanács közösségi közképviselettel felruházva nyilváníthatja ki újból a székelység területi autonómia iránti igényét, szavazhatja meg Székelyföld Autonómia Statútumát és juttathatja ezen Statútumot törvényre emelés végett a Parlament elé, s képviselheti - létrehozott testületein keresztül - a székelység érdekeit mindaddig, amíg Székelyföld törvényerejű statútuma lehetővé nem teszi Székelyföld önkormányzati testületeinek szabad, általános, közvetlen és titkos választásokkal való létrehozását!
Sarkalatos kérdés: a küldöttek képviseleti aránya. A sepsiszentgyörgyi ülésen az SZNT KT elfogadta a települési képviselet elvét, s marosvásárhelyi ülésén kiegészítette az arányos képviselet elvének alkalmazásával.
E határozat védhető, megmagyarázható, indokolható:
- a települési gyűlés (egyébként az is megfogalmazódott, hogy a székeken a “település” fogalma rugalmasan értelmezhető, tehát jelenthet falut, falvakat magába foglaló községet, kisebb települések csoportját, a fontos, hogy a települési képviselet kimutatható legyen) nem számszerűsíthető! A kezdeményezett falu (települési) gyűléseken nem kötelező a részvétel, a számszerű jelenléttől függetlenül érvényes, a család vagy rokonság képviseletében is részt vehet a polgár és képviselheti álláspontjukat. Nem szavazás, hanem közakarat kinyilvánítás történik, amikor hatáskörükbe tartozó kérdésekről döntenek, s ez leginkább akkor történik, amikor a közakarat kinyilvánít, például azt, hogy autonómiát akar, mégpedig olyan hatáskörökkel és intézményekkel, amelyeket a statútum-tervezet magába foglal! - esetleg a gyűlésen résztvevők nyilvánosan, kézfelemeléssel fejezik ki véleményüket a javasolt küldött vagy küldöttek képviselettel való felruházásáról,
- a demokratikus jogállamokban ma már a demokrácia nem a többség (diktatúrája) demokráciája, hanem a számbeli kisebbség esélyegyenlőségének, teljes és tényleges egyenlőségének szavatolása!
Az SZNT KT ajánlja, hogy a települési gyűlések a széki székely tanácsokba jelölt küldöttek számának meghatározásakor az arányos képviselet elvét is juttassák érvényre.
Ennek megfelelően:
a. Minden székely település képviseletének szavatolásáért az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb település a széki székely tanácsba 1 (egy) küldöttet jelöl.
b. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál nagyobb települések, minden újabb 3000 magyar nemzetiségű lakos után egy-egy küldöttet jelölhetnek.
Figyelmeztető:
Ha valaki hatalmi pozíciót akar megszerezni, annak számolnia kell azzal, hogy a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld többségi lakosságának képviseletét látja el, és nem “diktál” az autonóm széki székely tanácsoknak, amiképpen a széki székely tanács a szék többségi lakosságát képviseli, és nem “diktál” az autonóm helyi (települési) közösségeknek.
A közképviselet tehát szolgálat és nem hatalom!

 

AUTONÓMIASTATÚTUM ÁLTAL
SZAVATOLT ÖNKORMÁNYZÁS

 

Székelyföld Autonómia Statútuma a történelmi terület önkormányzásának jogi garanciája. A Statútum Parlament általi törvényre emelésekor Székelyföld - történelmi azonosságának kifejezéseként - önkormányzati közösséggé alakul, az ott többségben levő lakosság nemzeti önazonosságának védelmében sajátos hatásköröket gyakorol, az eurorégió minden polgára számára teljes és tényleges egyenlőséget szavatol.
Székelyföld lakói, szülőföldjükön, a történelmi hagyományoknak megfelelően, a demokratikus jogállamokra jellemző regionális önkormányzás szellemében, maguk döntenek sorsukról. Akaratukat a saját kebelükből választottak révén juttatják érvényre, akik a közösség megbízásából, annak érdekében döntenek és hajtanak végre.
Székelyföld Autonómia Statútuma tartalmazza mindazokat a hatásköröket, jogosítványokat és intézményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a székelység, a történelmi régió magyar nemzetiségű polgárai és minden más nemzetiséghez tartozó lakos teljes és tényleges egyenlőségben élhessen, önazonosságát megőrizhesse, az autonóm terület fejlesztésének előidézője és részese lehessen.
Az Autonómia Statútum szerint Székelyföld Románia Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régió, amely a jelenlegi Kovászna-, Hargita-, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros szék területét foglalja magába, s helyi közigazgatási egységként tartalmazza a történelmi régióban levő községeket, valamint a területi közigazgatási egységként újraszerveződő székely székeket.
Székelyföld önkormányzati intézményei: az autonóm régió intézményei (Székelyföld Nemzeti Tanácsa - mint döntéshozó, Önkormányzati Bizottsága - mint végrehajtó, Székelyföld Elnöke - mint képviseletet ellátó), a székek intézményei (a döntéshozó széki tanács, a végrehajtó széki bizottság, a képviseletet ellátó széki elnök), valamint a települési önkormányzatok intézményei (a községi-, városi-, municípiumi tanács és polgármester).
Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú lesz az állam hivatalos nyelvével.
Székelyföldön anyanyelvét mindenki szabadon használhatja a magán- és a közéletben, különösen a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a gazdasági élet minden területén, a bank- és pénzügyekben, a kulturális intézményekben.
Székelyföldön megteremtik a magyar anyanyelven tanulás lehetőségét az oktatási intézményekben - óvodától egyetemig. Legyen Székelyföldnek önálló Tudományegyeteme!
Székelyföldön a magyar anyanyelvű kulturális intézményekben teljes értékűvé válik a nemzeti önazonosság megőrzését szavatoló művelődés, hagyományápolás, a nemzet történelmének megismerése és ápolása.
Székelyföld anyagi alapjainak hasznosítása, Székelyföld pénzügyi autonómiája a régióban élők közös haszna és gyarapodásának záloga.

 

Kérjük, a kiadványt adja át barátainak is!

 

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt