Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

A Törvényhozási Tanács alkotmányos hatásköre véleményezni minden törvénytervezetet és törvényjavaslatot. A Tanács véleménye a törvényhozóra nem kötelező!
A Tanács a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvényjavaslatot negatívan véleményezte.

A Tanács negatív véleményezése elfogadhatatlan.
Alkotmányra, érvényben levő törvényekre, sőt, a nemzetközi jogra hivatkozva fogalmazza meg a kifogásokat, amelyek ellentmondanak az EBESZ, az Európa Tanács dokumentumainak és az Európai Unió jogállamaiban alkalmazott gyakorlatnak.
1. A Tanács megállapítja: a törvényjavaslat gyakorlatilag az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő.
Íme: az Alkotmány által egységes nemzetállamnak minősített Romániában, törvény által nem ismerhető el Székelyföld autonómiája!
Székelyföld Autonómia Statútuma:
- olyan régió kialakítására vonatkozik, amelynek különleges hatáskörei az őshonos, többségben levő közösség magyar nemzeti önazonosságának védelmére szolgálnak,

- nem hoz létre az államtól különálló és azzal párhuzamos adminisztratív felépítést, hanem az Európa Tanács 2003/1334. Sz. Határozatának megfelelően aszimmetrikus régió kialakítását javasolja,

- a történelmi régió többségi őshonos lakossága problémáinak demokratikus megoldását jelenti,

- nem hoz létre külön államiságot, hanem egy autonóm területet egy demokratikus és egysége jogállamon belül,

- nem jelent párhuzamos különállóságot az egységes állammal, hanem egy olyan régiót a román államon belül, amely döntéshozó és végrehajtó testületekkel rendelkezik, hasonlókkal, mint a meglévő tartományok és különleges státussal.
2. A Tanács a nemzetközi jogra hivatkozva önkényesen minősít: ”Az európai intézmények nem támogatják az aszimmetrikus, egyenlőtlen vagy egyedülálló autonóm régióknak, mint államon belüli entitásoknak kizárólag etnikai alapon való létrehozását.
E megállapítás ellentmond az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatában foglalt rendelkezéseknek!
a) A Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményre hivatkozva azt mondja, hogy ezen Egyezmény a nemzeti kisebbségek számára nem szavatol közösségi (kollektív) jogokat. Megállapítja, hogy a teljes és tényleges egyenlőség szavatolására irányuló sajátos intézkedések csupán a vallásra, nyelvre, hagyományokra és a kulturális értékekre irányulhatnak, s ezek alkalmazásakor kerülni kell a többi polgár jogainak megsértését, illetve azok diszkriminálását.
A Keretegyezmény 4. szakaszának 2. és 3. bekezdése a következőket tartalmazza:
„(2) A felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy – amennyiben szükséges – megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és tényleges egyenlőség előmozdítása érdekében. E tekintetben kellő figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire.
(3) A 2. pontban foglaltaknak megfelelő intézkedéseket nem lehet hátrányos megkülönböztetésként értékelni.”
A Tanács átértelmezése nyilvánvaló!
b) Az Európa Tanács 1993/1201. sz. Ajánlásának 12. szakaszára hivatkozva a Törvényhozási Tanács azt írja, hogy az Ajánlás egyetlen rendelkezése sem korlátozhatja valamely személy egyéni jogait és nem értelmezhető egy nemzeti kisebbség kollektív jogaként.
Az Ajánlás 12. sz. bekezdése a következőket tartalmazza:
„Nem tekinthetők diszkriminatívnak azok a rendelkezések, amelyek kifejezetten az etnikai csoportok védelmére és megfelelő fejlődésük elősegítésére irányulnak, amelyeket közigazgatási, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb téren jogegyenlőségük és a lakosság többi részével azonos bánásmód biztosítására hoznak.”
Az Ajánlás 11. Szakasza pedig ilyképpen szól:
„Azokban a régiókban, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelően és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban, megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási hatóságokkal, vagy különleges státussal rendelkezzenek.”
E rendelkezést a Törvényhozói Tanács tudatosan mellőzi és a kedve szerint értelmezi!
c) Az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatára hivatkozva, a Törvényhozói Tanács általános megállapítást tesz, ahelyett, hogy elfogadná annak határozott megállapítását, mely szerint a központi hatalom és a nemzeti közösség közötti feszültségek megelőzésének demokratikus eszköze a területi autonómia!
3. A Törvényhozói Tanács szerint Székelyföld Autonómia Statútuma szöges ellentétben áll a román állam alkotmányos rendjével. Bizonyíték: a törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan.
Ismét az egységes nemzetállamra való hivatkozás! Azt persze nem hajlandók figyelembe venni, hogy az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatának megfelelően sem a nemzetállami minősítés, sem az egységes állam, mint állami berendezkedés nem lehet akadálya a nemzeti közösségek önazonossága védelmére szolgáló területi autonómiának!
4. Törvényhozói Tanács ismét hivatkozik az Alkotmányra: a nemzeti szuverenitás a román népé. E szuverenitás sérthetetlen és oszthatatlan, sem egyén, sem csoport nem gyakorolhatja. A Tanács szerint a Statútumban a Székelyföldet megillető sajátos hatáskörök gyakorlatilag megszüntetik a román állam jogát „legfőbb hatalmának” gyakorlására.
A Törvényhozási Tanács hivatkozik a Statútum 1. szakaszának (4) bekezdésére: a régió „az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír”, és kijelenti a következőket: úgy véljük, hogy ezek a kijelentések bizonyítékai a területi autonómia mibenlétét illetően, amely sérti az állam szuverenitását, egységes, nemzeti és oszthatatlan jellegét.
A Regionális Autonómia Európai Chartája 3. szakaszának (1) bekezdése a következőket tartalmazza:
„A regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és a kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.”
Következésképpen: a Regionális Autonómia Európai Chartájának szövege – amely megegyezik a Törvényhozási Tanács által kifogásolt statútumszöveggel -, sérti az állam szuverenitását, egységes nemzetállami mivoltát és oszthatatlanságát!
Elképesztő megfogalmazás! A demokratikus jogállam a szubszidiaritásra, a hatáskörök lebontására, a jogosítványok átjuttatására épül! Székelyföld Autonómia Statútumában ugyanazok a hatáskörök, jogosítványok, intézmények jelennek meg, mint az Európai Unió államaiban működő területi autonómiákban, ugyanolyan demokratikus eszközök fogalmazódnak meg, mint amilyenekkel az autonóm közösségek az EU államaiban rendelkeznek!
5. Törvényhozói Tanács az Alkotmány 4. szakaszának 2. bekezdését idézi, mely szerint Románia minden állampolgár közös és oszthatatlan hazája.
Tehát Székelyföld nem lehet autonóm, mert az ott többségben levő őshonos székelységnek nem lehet „hazája”, s e szemléletnek megfelelően nem fogadható el a Statútum 7. szakaszának előírása sem, mely szerint az autonóm régió Önkormányzati Tanácsának hatásköreit Székelyföld lakosai is meghatározzák! Tehát Székelyföld lakói a kiszolgáltatottságban nem rendelkezhetnek sorsukról. A Tanács azt állítja, hogy a „nemzeti önazonossághoz való jog” gyakorlása Székelyföldön együtt jár a román államban többségben lévő népesség önazonosságának kiszorításával! Ennél igaztalanabb vádat aligha lehet találni!
Ily módon, Székelyföld lakói nem dönthetnek a helyi és regionális érdekeltségű kérdésekben. A Törvényhozási Tanács szerint, Székelyföldön a nemzeti önazonosság megőrzéséhez való jog a román államban többségben levő nemzeti közösség önazonosságának kizárását jelenti a történelmi területről. Ennél súlyosabb és igazságtalanabb vádat, aligha lehet elképzelni!
6. Törvényhozói Tanács azt állítja, hogy Székelyföld autonóm régióvá nyilvánításával Románia lakossága és területe nem rendelkezne egységes politikai és jogi szervezettséggel, egységes államapparátussal, egységes államberendezkedéssel, s e területi felosztással megsértenék szuverenitása teljességében.
Tehát Székelyföld autonómiája - a Tanács értelmezésében - sérti Románia állami-területi szuverenitását! Erről azonban szó sincs, hiszen a Regionális Autonómia Európai Chartája értelmében:
- a szubszidiaritás elve Európában meghatározó jelentőségű a demokrácia építésében,

- a régió a szubszidiaritás tényleges megvalósításának megfelelő hatalmi szintjét jelenti, melyet az európai integráció során, valamint e folyamatban résztvevő országoknak sajátos belső szerveződésükben mint alapvető elvet tiszteletben kell tartaniuk,

- a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek,

- a régió, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének bizonyítéka.
7. A Törvényhozási Tanács megállapítja: Az autonómiát rosszul értelmezik, s ezen ürügy alapján az egységes és oszthatatlan nemzetállamból kiszakított területet akarnak. Bizonyíték: a tervezetben megfogalmazott szándék, hogy önálló intézményeik, kereskedelmi társaságaik, gazdasági kamarájuk, rendőrségük, társadalombiztosításuk, és saját belső közigazgatási szerkezetük legyen.
Kommentár nélkül.
8. A Törvényhozási Tanács megállapítja: Azt a tényt, hogy Székelyföld autonómiája az alkotmányos rend megzavarásához vezet, bizonyítják a Statútum 46. szakaszának f) betűjében és 123. szakaszának (3) bekezdésében feltüntetettek, amelyek előírják, hogy a Románia Parlamentje vagy Kormánya által elfogadott rendelkezések, amelyek Székelyföldre nézve is érvényes előírásokat tartalmaznak, a régió önkormányzata által a helyi feltételekhez alkalmazhatóak.
E megállapítás ellentmond a Regionális Autonómia Európai Chartájának, melynek 5 szakasza (3) bekezdésében a következők találhatók: „Ezen illetékességek végrehajtásával megbízott szerveknek, a lehetőségek és a törvényes szabályozások szerint, rendelkezniük kell saját szervezeti felépítésükben a régiók sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával, kiemelt figyelmet szentelve a hatékonyságnak és a régió lakosai igényének…”
9. A Törvényhozási Tanács kijelenti: Túllépve az alkotmányosság határát, az anyanyelvet, tehát a magyar nyelvet, az állam hivatalos nyelvével azonos státusúvá akarják tenni, ami az Alkotmány 13. szakaszának értelmében a román nyelv. Erre bizonyíték a Statútumban a következő előírás: a törvényhozásban az iratokat anyanyelven szerkesszék.
Kommentár nélkül.
10. A Törvényhozási Tanács alkotmányellenesnek tekinti, többek között, a következőket:
- az autonóm régió Önkormányzati Tanácsát,

- egyes köztisztviselői állások csakis magyar nemzetiségűek általi betöltését,

- azon politikai-közigazgatási egységeknek, amelyek nem találhatók az Alkotmányban, közvagyont adni, pénzalapokat juttatni,

- autonóm régió hatóságai által közérdekből kisajátítani, rendőrséget ellenőrizni és felügyelni, közrendészeti szervezeteket létrehozni, televízió- és rádióadásokra vonatkozó rendelkezéseket kiegészíteni,

- települések elnevezése, nemzeti szimbólumok meghatározása és a használatukra vonatkozó előírások,

- a közösségi-községi vagyonok visszajuttatása,

- a Statútumban feltüntetett pénzgazdálkodási előírások, amelyek ellentmondanak az Alkotmány 138. Szakasza (1) bekezdésében feltüntetetteknek, melyek szerint nincs régió-, illetve székekre vonatkozó költségvetés,

- a helyi adókat és illetékeket csakis a helyi tanácsok és a megyei tanácsok határozhatják meg, a törvényes előírásoknak megfelelően.
11. A Törvényhozási Tanács szerint a törvényjavaslat megszegi az alkotmányos rendet, mert megsérti a 2oo1/215 sz. Helyi Közigazgatási Törvényt, annak I. Fejezete I. címében foglaltakat, amelyek az autonómia általános elveiről szólnak:
- 2. sz., (2): a helyi autonómia és a decentralizálás elvei nem sérthetik Románia egysége, oszthatatlan nemzetállami mivoltát,

- 4. sz. (1): a helyi autonómia csakis közigazgatási és pénzügyi, amelyet törvényes keretek között alkalmaznak, kizárva az autonómia egyéb tartalmát: politikait, etnikait, vallásit, stb.
12. A Törvényhozási Tanács végső következtetése:
„A fent említettekből következik, hogy jelen törvényjavaslat egészében ellentmond az alkotmányos elveknek és normáknak, a belső jogrendnek, az európai törvénykezésnek és a nemzetközi jognak.”
Székelyföld őshonos közösségének autonómiatörekvése töretlen. Területi autonómiához való jogunkról nem mondunk le! A teljes és tényleges egyenlőséget megélő autonóm közösségként akarunk az Európai Unió tagjai lenni! Ehhez kérjük a demokratikusan gondolkodók, a demokratikus jogállamok segítségét!
U.I.
A Képviselőház Közigazgatási, területrendezési, környezetvédelmi szakbizottsága a törvényjavaslat visszautasítását javasolta a Képviselőház Plénumának. Az összeállított Jelentésben megismétli a Törvényhozási Tanács érveit, annak ellenére, hogy a szakbizottsági ülésen egyetlen hivatkozás sem történt a Tanács Véleményezésére!
Románia Kormánya a Képviselőház elnökéhez küldött Álláspontjában Székelyföld Autonómia Statútumát illetően, nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Indoklás:
- a törvényjavaslat nyilvánvalóan és gyökeresen ellentmond a román állam alkotmányos rendjének, figyelmen kívül hagyva, első sorban, az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírását, mely szerint Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam,

- Székelyföldön a nemzeti politikát a régió saját hatóságainak politikai prioritásai helyettesítenék,

- alkotmányellenesek a régió saját vagyonára, saját közvagyonára, saját pénzügyi forrásaira vonatkozó előírások, amelyek az Alkotmányban nem szereplő politikai-közigazgatási egységet illetnének meg,

- a közérdekű kisajátítás joga, a rendőrség ellenőrzése és felügyelete, a szociális védelem csakis az állami hatóságokat illetik,

- az alkotmányos normák nem teszik lehetővé a regionális, illetve a széki költségvetést,

- a helyi adók és illetékek meghatározása a helyi és a megyei tanácsok hatásköre,

- az esélyegyenlőség és a magyar nemzeti önazonosság védelmére és szavatolására már léteznek alkotmányos és törvényes garanciák,

- a Helyi Autonómia Európai Chartáját ratifikálták, amelynek során feltüntették, hogy a „regionális hatóság” a romániai jogban a „megyei közigazgatási hatósággal” megegyező,

- az etnikai kritériumok alapján szervezett területi-közigazgatási egység sajátos önigazgatási jogokkal való felruházása ugyanazon államon belül, etnikai hovatartozástól függetlenül, az állampolgárok közötti egyenlőség elvének megsértését, következésképpen a nemzetközi jog és Románia Alkotmányának semmibevételét jelenti.
Kommentár nélkül!
2004. március 19-29.

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Itt is elküldheti adományát

Adja meg az összeget!

Webfejlesztés, karbantartás: DIGITAL STUDIO