Minekutána az Európai Bizottság elutasította a "Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" címet viselõ polgári kezdeményezés bejegyzését, az azt benyújtó polgári bizottság úgy döntött, hogy az Európai Bírósághoz fordul. A polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselõje és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be az alábbi keresetet:

KERESETLEVÉL

Az Európai Unió Bírósága, Greffe du Tribunal de l’Union Européenne, Rue de Fort
Niedergrünewald, L-2925 Luxemburg

I. Felek
Felperesek:
Izsák Balázs-Árpád, Lakhelye...
Dabis Attila, Lakhelye: ..
Képviselõ: A kereset beterjesztésének napján a felperesek nem neveznek meg
Alperes: Európai Bizottság

II. Kérelem
Alulírott felperesek kérjük, hogy a Törvényszék:
- semmisítse meg a „KOHÉZIÓS POLITIKA A RÉGIÓK EGYENLÕSÉGÉÉRT ÉS A REGIONÁLIS KULTÚRÁK FENNTARTHATÓSÁGÁÉRT” nevû polgári kezdeményezés (1. és 2. számú melléklet) bejegyzése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013.07.25.-én meghozott európai bizottsági határozatot (3. számú melléklet);
- kötelezze a Bizottságot, hogy jegyezze be a fenti kezdeményezést, és rendeljen el minden, a jog által megkövetelt intézkedést;
- az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;

III. Tényállás
Alulírott felperesek, 2013. június 16.-án, öt másik, az Európai Unió tagállamaiban állandó lakhellyel rendelkezõ személlyel közösen, egy polgári kezdeményezésre vonatkozó javaslatot terjesztettünk az Európai Bizottság elé, az Európai Unióról szóló szerzõdés 11. cikkének 4. bekezdése alapján, a 211/2011/EU rendelet elõírásainak megfelelõen. A kezdeményezés címe: "Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért." A kezdeményezés bejegyzését a Bizottság 2013. július 25.-én elutasította.
A jelzett polgári kezdeményezés arra tesz javaslatot, hogy „Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az õket körülvevõ régióktól.” A kezdeményezéshez mellékeltünk egy háttéranyagot, amely érveket tartalmaz a javasolt jogi aktus megalkotásának és elfogadásnak alátámasztására, valamint a kezdeményezõk néhány elképzelését, hogy milyen elõírásokat kellene tartalmaznia egy ilyen jogszabálynak ahhoz, hogy a fentiekben leírt cél elérhetõ legyen.
A Bizottság jelen keresettel megtámadott határozatában közölte, hogy a kezdeményezés bejegyzését elutasítja.

IV. Jogalapok és érvek
1). A felperesek az elsõ jogalapot a Parlament és Tanács 2011. február 16.-án kiadott, 211/2011 számú a polgári kezdeményezésrõl szóló rendeletének 4.(2) cikkére alapozzák, amely elõírja azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy polgári kezdeményezést bejegyezzenek. A felperesek álláspontja szerint a javaslatuk teljesíti az összes, bejegyzéshez szükséges feltételt.
A felperesek álláspontja szerint megalapozatlan az Európai Bizottság azon állítása, miszerint: „a javasolt polgári kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.”
A felperesek szerint a kezdeményezés az EUMSZ 4.(d) pontjában meghatározott hatáskörön belül (gazdasági, társadalmi és területi kohézió) fogalmazta meg a javaslatát, amely nyilvánvalóan nem esik kívül a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson

2). A felperesek a második jogalapot az EUMSZ 174. cikkére alapozzák. A felperesek szerint megalapozatlan az Európai Bizottság azon állítása, miszerint kimerítõ (exhausztív) az EUMSZ 174 (3). cikke által meghatározott "hátrányok" felsorolása, melyek alapján egy régiót kötelezõ módon "kiemelt figyelemmel" kell kezelni.
Felperesek szerint az EUMSZ 174 (3). cikke által meghatározott "hátrányok" felsorolása, melyek alapján egy régiót kötelezõ módon "kiemelt figyelemmel" kell kezelni nem kimerítõ (exhausztív), hanem példálózó (exemplifikatív):
„Az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévõ régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”
(Among the regions concerned, particular attention shall be paid to rural areas, areas affected by industrial transition, and regions which suffer from severe and permanent natural or demographic handicaps such as the northernmost regions with very low population density and island, cross-border and mountain regions.)

3). A felperesek a harmadik jogalapot az EUMSZ 174. cikkének és az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének 3 (5) cikkének, valamint preambuluma (10) cikkének együttesére alapozzák. Teljesen függetlenül attól, hogy a 174 (3). cikkben a felsorolás kimerítõ, vagy példálózó, a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkezõ régiók mindenképpen az EUMSZ 174. cikkében megjelölt, az Unió kohéziós politikája által „érintett régiók” (regions concerned) kategóriájába tartoznak, mivel a kultúra az EU másodlagos joga szerint is a területi, társadalmi, gazdasági kohézió fontos tényezõje. Ezt támasztja alá az 1059/2003/EU számú rendelet 3 (5) cikke, valamint a preambulum (10) cikke, amelyek a NUTS régiók kijelölésénél a kulturális és történelmi körülmények figyelembevételét is elõírják.

4). A felperesek a negyedik jogalapot a Parlament és Tanács 2011. február 16.-án kiadott, 211/2011 számú, a polgári kezdeményezésrõl szóló rendeletének 4.(2) cikkére és az EUMSZ 167. cikkére alapozzák. A felperesek szerint egyrészt hibás, másrészt megalapozatlan a Bizottság azon megállapítása, miszerint „az EUSZ 2. cikke nem lehet egy törvénykezdeményezés jogi alapja. A 153, 167, és 170. cikkek sem lehetnek a javasolt jogszabály jogi alapjai, mivel ez nem járulna hozzá az azokban rögzített politikák célkitûzéseinek a megvalósulásához.”
A megállapítás abban az értelemben hibás, hogy a kezdeményezõknek nem a törvénykezdeményezés jogi alapját kell megadniuk, amint azt a Bizottság állítja, hanem a Parlament és Tanács 2011. február 16.-án kiadott, 211/2011 számú, a polgári kezdeményezésrõl szóló rendeletének 4.(1) cikke értelmében „a szerzõdések azon rendelkezéseit, amelyek a szervezõk megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak.” (The provisions of the Treaties considered relevant by the organizers for the proposed action)
A megállapítás másrészt megalapozatlan, mivel 167. cikk értelmében „az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva, regionális és Hogyan tud hozzájárulni az Unió a tagállamok „kultúrájának a virágzásához” és miképpen tudja tiszteletben tartani regionális sokszínûségüket, ha nem teremti meg a jogi garanciáját annak, hogy kohéziós politikája ne legyen felhasználható a regionális identitások felszámolására, vagy a jelzett régiók „nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére”?
Nyilvánvaló, szemben a Bizottság állításával, a javasolt polgári kezdeményezés hozzájárulna a 167. cikkben megjelölt politikák megvalósításához is.

5). A felperesek az ötödik jogalapot az EUMSZ 19 (1) cikkére alapozzák. A felperesek szerint a Bizottság megalapozatlanul állítja határozatában, hogy az Unió intézményei, bár kötelesek tiszteletben tartatni a kulturális és nyelvi sokszínûséget, és tartózkodni a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésétõl, viszont „ezen elõírások az intézmények semmilyen cselekvésének nem szolgáltatnak jogi alapot.”
Egyrészt az elõterjesztett polgári kezdeményezés szempontjából nem releváns a Bizottságnak ez az érvelése sem, hiszen nem a kezdeményezés tárgyára vonatkozik, még akkor sem, ha a javasolt jogszabálynak - túl a területi, társadalmi, gazdasági kohézió erõsítésén, - lenne egy kulturális sokszínûséget védõ, és diszkriminációt elhárító következménye is.
Másrészt a Bizottság állítása ellentétes az EUMSZ 19(1) cikkével, amely kimondja: „A szerzõdések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerzõdések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követõen, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelõ intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyõzõdésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.”

6). A felperesek szerint a Bizottság tévesen értelmezi a kezdeményezést, azt állítva: „A nemzeti kisebbségek helyzetének elõmozdítása nem érthetõ úgy, mintha az segítene csökkenteni a "régiók közti fejlõdési egyenlõtlenségeket", és egyes régiók elmaradottságát, ahogy azt az EUMSZ 174(2). cikke (Promoting the conditions of national minorities cannot be understood as
helping to reduce „disparities as to the level of development between regions” and the underdevelopement of certain regions, as set out in Article 174 (2).)
Hiszen a kezdeményezõk nem a „nemzeti kisebbségek helyzetének a javítását” javasolták, azt viszont igen, hogy az Unió kohéziós politikáját ne lehessen e régiók „nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére” használni, és ne lehessen az Unió gazdasági eszközeit és céljai kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé tenni.
Kérdezzük a Tisztelt Bíróságot, az EUMSZ 174. cikkében célként megfogalmazott „harmonikus fejlõdés” kategóriájába beleillenek-e ezek, a fentiekben idézett elvárások?
Kérdezzük a Tisztelt Bíróságot, egy olyan uniós jogi aktus, amely az Unió „harmonikus fejlõdését” szolgálja az EUMSZ 174. cikke szerint, nyilvánvalóan kívül esik-e a Bizottság jogalkotási hatáskörén?
Kérdezzük a Tisztelt Bíróságot, az EUMSZ 174 cikkében célként megfogalmazott „átfogó fejlõdés” megvalósulhat-e, ha ebbõl a nemzeti, nyelvi, kulturális szigetként létezõ régiók kimaradnak?
Kérdezzük a Tisztelt Bíróságot, egy olyan uniós jogi aktus megalkotása, amely az Unió „átfogó fejlõdését” szolgálja az EUMSZ 174. cikke szerint, nyilvánvalóan kívül esik-e a Bizottság jogalkotási hatáskörén?

7). A Bizottság polgári kezdeményezésünk bejegyzését elutasító határozat érvelésének legtöbb állítását arra a háttéranyagra építi, amely a 211/2011/EU számú rendelet II. melléklete szerint nem kötelezõ, ezért számos, a Bizottság által bejegyzett kezdeményezés nem is tartalmaz ilyent. Innen is kiderül, hogy a Bizottság maga is elismeri hallgatólagosan, hogy az elutasító határozat indoklását képtelen a fent említett mellékletnek megfelelõen megadott, a kezdeményezésre vonatkozó kötelezõ információkra alapozni, ezért lemond arról is, hogy a polgári kezdeményezések bejegyezhetõségének megítélésével kapcsolatos gyakorlata konzisztens legyen.

8). A felsorolt érvek alapján alulírott felperesek kérjük a Tisztelt Bíróságot, állapítsa meg: a Bizottság érvei, amelyek alapján a kezdeményezésünk bejegyzését elutasította, egyrészt a Szerzõdések és a 211/2011/EU rendelet elõírásainak téves értelmezésén, másrészt a kezdeményezésünk félreértésen alapulnak, és ezért a kérelemben megfogalmazottaknak megfelelõen a jelzett bizottsági határozatot semmisítse meg, és kötelezze a Bizottságot a kezdeményezésünk bejegyzésére.

V. Mellékletek

Jelen keresetlevélhez mellékletként csatolom:

1. A javasolt polgári kezdeményezés Bizottsági nyilvántartásba vételhez szükséges információkat, amelyeket a Bizottság elé terjesztettünk, és annak magyar nyelvû fordítását.

2. A javasolt polgári kezdeményezés tárgyával, céljával és hátterével kapcsolatos bõvebb tájékoztatást (háttéranyag) és annak magyar nyelvû fordítását.

3. Az Európai Bizottság a 2013.07.25-én Brüsszelben kibocsátott, C(2013) 4975 final, SG.G.4/CR/ic-Ares(2013) sg.dsg.3.g.4.(2013)2910784 számmal ellátott határozatának másolatát, és magyar nyelvû fordítását.

4. A jogalapok és a felhozott fõbb érvek összegzését.

Izsák Balázs Dabis Attila
Marosvásárhely- Budapest, 2013.IX.23.

A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata