Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése

EURÓPA REGIONALIZÁCIÓJA

1811 AJÁNLÁS (2007)

1. A Parlamenti Közgyűlés megállapítja, hogy az Európa Tanács országainak legnagyobb része föderális állam, esetleg konföderációs vagy regionális modellt alkalmaz, és olyan régiókból áll, amelyek jelentős önkormányzatisággal, vagy legalább fokozott adminisztratív decentralizációval rendelkeznek.

2. A Közgyűlés úgy véli, a létező regionális politikai szféra - mint a kormányzás államon belüli intézménye - kiemelten fontos intézményesített forma a legtöbb Európa Tanácsi tagállamban, hiszen a régió, méretének és közelségének köszönhetően ideális szint a kormányzás gyakorlására.

3. A Közgyűlés hangsúlyozza, hogy az általa hirdetett politikai elvek alapján az Európa Tanács mindig támogatta Európa regionalizációját, amely - fokozva az állampolgárok lehetőségét, hogy aktívan részt vegyenek a politikai ügyek intézésében - többletgaranciát biztosít a demokrácia gyakorlására.

4. A Közgyűlés rámutat, hogy az Európa Tanács is támogatja a regionalizációt, mint hatékony politikai, adminisztratív és pénzügyi eszközt, a régiókat pedig olyan kormányzási szintnek tekinti, amely közelebb áll az állampolgárokhoz, mint maga az állam.

5. A Közgyűlés kiemeli, hogy a közelmúltban sok európai állam jelentős előrehaladást tett saját föderális, regionális és önkormányzati rendszerének kialakításában és/vagy újraépítésében.

6. A Közgyűlés megjegyzi, hogy az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat. Ennek ellenére látható megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére.

7. A Közgyűlés úgy gondolja, hogy szükség volna egy szilárd, államon belüli rendszerre, legalább azért, hogy hatékonyabban működjön olyan államok kormányzása, amelyek a jelenlegi formában legtöbb esetben nem tudják biztosítani az egész ország területén az állandó és hatékony állami tevékenységet.

8.A Közgyűlés megjegyzi, hogy az az impulzus, amellyel a regionális mozgalom bír, a hatékony kormányzás gondolatának késztetéséből, a szubszidiaritás elvének érvényesítéséből és a regionális szerveződések állampolgári követeléséből származik.

9. A Közgyűlés a közös európai tervezet érdekében hangsúlyozza a regionalizmus fontosságát, annál is inkább, mert az Európai Unió strukturális pénzalapot különített el regionális fejlesztésre, és ezrével készített pályázatokat, amelyek egy része már kifejtette jótékony hatását a régiók szintjén. Mindezt annak érdekében, hogy nagyobb társadalmi és területi kohézió valósuljon meg.

10. A Közgyűlés megjegyzi, hogy léteznek olyan államok, amelyek még mindig ellenzik a regionalizmus bármilyen formáját, legyen az a legminimálisabb, és kitartóan tagadják nemzetiségek létét a saját határaikon belül.

11. A Közgyűlés szilárd meggyőződése, hogy a tagországok lakóinak nagy többsége az államot olyan alapvető intézményként szeretné fenntartani, amely ellenőrzi a politikai folyamatokat, elsődlegesen gyakorolja a jogokat a nemzetközi politikában, és az európai intézmények keretein belül a legvégső döntéshozó szintet jeleníti meg.

12. A Közgyűlés megjegyzi, hogy ennek ellenére, az utóbbi időben jelentős számban alakultak új államok Európában, további államok megalakulása pedig folyamatban van, és ezek függetlenségét és államiságát elismeri a nemzetközi közösség.

13. A Közgyűlés Montenegró függetlenségét, mind a feltételek, mind a tanulságok tekintetében precedens értékűnek tekinti, és tanúságot tesz Koszovó függetlenségi útjáról, amelyet látszólag a nemzetközi közösség egy része elfogadott.

14. A Közgyűlés figyelembe veszi, hogy az Európa Tanács néhány tagországában mélyen gyökerező nemzeti identitással és politikai öntudattal rendelkező közösségek vannak, olyan nemzeti kisebbségek, amelyek saját államiságuk elérése érdekében függetlenséget követelnek.

15. A Közgyűlés emlékeztet arra, hogy nemzeti/kulturális/nyelvi/vallási és határmelléki kisebbségek között léteznek etnikai alapú konfliktusok, és szükség van a potenciális konfliktusok békés és tartós kezelésére, úgy, hogy mindkét érintett fél elégedett legyen.

16. A Közgyűlés tudatában van annak, hogy új államok létrehozása egy sor konfliktussal, a társadalmak megosztásával jár együtt, a kisebbség és többség, a különböző kisebbségek, illetve a szomszédos országok között konfliktusok alakulhatnak ki, és ez az Európa-tervezet lényeges destabilizációs kockázatát is magába hordozza.

17. A Közgyűlés fontosnak tartja az európai államok demokratikus jellegét, ebből következően az említett helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végső döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végső soron az állampolgároké a döntés joga.

18. A Közgyűlés meg van győződve arról, hogy ezek a problémák kielégítő módon oldhatók meg egy intézményesített államon belüli szerv keretein belül, a szubszidiaritás, a regionalizmus és az önkormányzatiság valamint a föderalizáció elveit szem előtt tartva.

19. A Közgyűlés megjegyzi, hogy ott, ahol a regionalizmus már kialakult Európában, ez jelentős sikerrel járt, példa rá Ausztria, Belgium, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, és az Egyesült Királyság.

20. A Közgyűlés továbbá meg van győződve a regionális kormányzás erényeiről, a szubszidiaritás hatékonyságáról, a polgár-közeliség demokratikus erejéről, amely jobban bevonja az állampolgárokat a közügyek intézésébe.

21. A Közgyűlés hiszi, hogy a kisebbségek jogainak érvényesítése összeegyeztethető az államok tevékenységével, amelynek kötelessége elismerni a nemzetiségeket, és fenntartani a nemzetiségek kulturális, nyelvi, vallási és politikai jogait.

22. A Közgyűlés tudatosítani kívánja a regionális szervezetek Európában betöltött szerepét, főleg olyan európai szervezetekét, mint az Európa Tanács Kongresszusa vagy a Régiók Európai Uniós Bizottsága, illetve olyan szervezetekét, mint az Európai Regionális Törvényhozói Testületek Értekezlete (CALRE), amely az európai regionalizmust parlamentáris szinten képviseli.

23. A Közgyűlés támogatja az Európa Tanács Kongresszusának kezdeményezését, hogy egy új dokumentumot szerkesszenek a regionális demokráciáról, amely 2008 márciusában kerülne elfogadásra, és amely rugalmas és reális megoldásokat kínál oly módon, hogy elfogadást nyerjen a tagállamok többsége által is. A Miniszterek Bizottsága megfelelő keretet biztosíthat, annak érdekében, hogy olyan törvényes eszköz jöjjön létre, amely - összhangban a legtöbb európai ország belső fejlődésével - intézményes keretet biztosít.

24. A Közgyűlés üdvözli az Európai Nemzeti Parlamentek 2007. szeptember 12-én, Strasbourgban tartott első Konferenciáját és a Regionális Közgyűlést, amely létrehozásában együttműködött a CALRE-vel.

25. A Közgyűlés folytatni kívánja együttműködését az európai regionális szervezetekkel, főleg az Európa Tanács Kongresszusával és annak Regionális Kamarájával, azért, hogy közös eljárást fejlesszen ki és kiaknázza azt az óriási potenciált, amely a jövő Európájának regionalizmusában rejlik.

26. A Közgyűlés olyan régiókkal, illetve szervezetekkel kívánja fejleszteni kapcsolatát, amelyek törvényhozói hatalmat gyakorolnak, illetve amelyek képviselik eme régiókat, mint például a REGLAG a regionális kormányok szintjén, illetve a CALRE a regionális közgyűlések szintjén.

27. A Közgyűlés különös figyelmet fordít a CALRE-vel és a regionális parlamentekkel kialakított kapcsolatra olyan régiókban, amelyek törvényhozási jogokkal rendelkeznek, annak érdekében, hogy a parlamenti demokrácia keretei között együtt működjenek , összehasonlítva a regionális és állami parlamentek, illetve a parlamentek nemzetközi szervezeteinek – mint például az ET Parlamenti Közgyűlése - szerepét.

28. Következésképpen, a Közgyűlés felhívja a Miniszterek Bizottságának figyelmét arra, hogy a tagállamoknak ajánlja a következőket:

28.1 tegyenek határozott lépéseket a regionalizmus fejlesztése érdekében, olyan országokban, ahol még nem léteznek és szükséges államon belüli regionális rendszert annak érdekében, hogy a korszerűsített intézmények megfeleljenek az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívásoknak, összhangban az Európa Tanács által hirdetett elvekkel.

28.2 válasszák ezt az utat az intézmények szerkezeti problémáinak, a nemzeti ambíciókkal rendelkező régiók követeléseinek megoldása érdekében, mert így biztosítható számukra a megfelelő szintű önkormányzatiság, eme közösségek politikai megvalósulásának eszközeként, együttműködve a kormánnyal és más intézményekkel, amennyiben lehet, az Európai Unió intézményeivel is.

28.3 ezáltal korrigálható az a marginalizálódás, amelyet nagy európai régiók szenvednek az európai intézményeken belül, és megadható számukra az az elismerés és pozíció, amely lehetővé teszi számukra, hogy hozzájárulásukkal összhangban szerepet vállalhassanak az egységes európai terv megvalósításában, ekképp számolva fel a mostani frusztráltságukat.

29. A Közgyűlés ugyancsak felhívja a Miniszterek Bizottságának figyelmét arra, hogy:

29.1 szorgalmazza az emberi jogok szigorú betartását, különös tekintettel a kisebbségek jogaira, hiszen ezen közösségek olyan megoldási modellt láthatnak a regionalizmusban, amely biztosítja számukra a teljes és tényleges egyenlőséget, a hangoztatott jogok alkalmazását, összhangban az Európa Tanács elveivel.

29.2 olyan széleskörű és rugalmas koncepció érvényesüljön a regionalizmusról, amely lehetővé teszi, hogy egyik vagy másik fajta regionális berendezkedés sohase legyen kötelező érvényű. Ez azt jelenti, hogy lesznek államok, amelyek maguk döntenek, hogy mikor, milyen formáját alkalmazzák a regionalizmusnak, aszerint, hogy a végső döntési joggal rendelkező állampolgároknak a legmegfelelőbb megoldást nyújtsák

29.3. támogassa az európai regionális szervezeteket, ’inter alia’, így adva nagyobb mozgásteret az Európa Tanács Kongresszusának annak érdekében, hogy a regionális mozgalmat tágabb hatáskörrel ruházza fel, és az egyes országok jellegzetes követelései fölött inspirálja az európai logikát

30. A Közgyűlés szinten felhívja a kongresszust, hogy:

30.1 vállalja, a regionális mozgalom minden formájának, az adott helyzethez legmegfelelőbben alkalmazható fejlesztését, annak érdekében, hogy rávilágítson a regionális berendezkedésű állam pozitívumaira, jó kormányzási tapasztalatára

30.2 folytassa a munkát a regionális demokráciáról szóló dokumentum-tervezeten, olyan aktuális és rugalmas szempontokat alkalmazva, amelyek lehetővé teszik a tervezet elfogadását mind a Miniszterek Bizottsága, mind a tagállamok többsége által.

30.3 a Régiók Kamarájában csakis a tagországok képviselői számára tartsa fenn a tagsági státust, a Helyhatóságok Kamarájában pedig csak a köztes vagy helyi hatóságok képviselői számára

30.4 azoknak a régióknak, amelyek saját külön politikai jellegük fényében törvénykezési jogkörrel rendelkeznek, adjanak sajátos profilt és elismerést, és olyan strukturális megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tárgyalás útján a saját szintjükön döntéseket hozzanak.

31. A Közgyűlés felszólítja az Európai Uniót, hogy:

31.1 könnyítse meg a nagy európai régióknak, hogy részt vegyenek a közös politikai és döntéshozási folyamatokban, valamint a Közösség szabályzatainak gyakorlatba ültetésében, megfelelő elismerést és státust garantálva nekik

31.2 erősítse meg a régiók szerepét az Európai Tanácsban, „inter alia” fejlesztve azok hatáskörét

31.3. a Kormányközi Értekezlet által létrehozandó új Szerződés kontextusában ismerje el a regionális politika fontos szerepét.

Közgyűlési vita: 2007. október 3. (33. ülés) (lásd a 11373. sz. Dokumentumot, jelentés a környezetvédelmi, mezőgazdasági, helyi és regionális ügyekről, jelentéstevő Mr de Puig). A szöveget a Közgyűlés 2007. október 3-án a 33. Ülésén fogadta el.