EURÓPA TANÁCS
PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE
1201 (1993) AJÁNLÁS
az Emberi Jogok Európai Egyezménye
a kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatban [1]
1. A Közgyűlés emlékeztet a kisebbségi jogokra vonatkozó 1134/1990-es és 1177/1992-es Ajánlásaira, valamint a 456/1990-es és a 474/1992-es Direktíváira. Az 1992 február 5-én elfogadott két dokumentumban a Közgyűlés felkérte a Miniszterek Bizottságát arra, hogy:
i. mielőbb fejezze be a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának kidolgozását és tegyen meg mindent, ami csak lehetséges a charta gyors érvényesítése érdekében;
ii. dolgozzon ki egy kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez a kisebbségek jogairól;
iii. lássa el az Európai Tanácsot egy megfelelő közvetítési eszközzel.
2. Azzal, hogy elfogadta, 1992. június 22-én, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját - az Európa Tanács Egyezményét - a Miniszterek Bizottsága eleget tett a fenti első pontban megfogalmazott igénynek. A Charta, amelynek alapul kell szolgálnia tagállamaink törvényhozásában jó néhány más állam számára is útmutatást adhat egy bonyolult és kényes témakörben.
3. Hátra van még a Charta gyors évényesítése. Bátorító jelnek tekinthető, hogy aláírásra történt megnyitásának napján, 1992 november 5-én, az Európa Tanácsnak már tizenegy tagállama látta el aláírásával. De tovább kell lépni.
4. A Közgyűlés tehát felhívást intéz azon tagállamok felé, amelyek még nem írták alá a Chartát, hogy ezt tegyék meg, egyben felkéri valamennyiüket arra, hogy rövid időn belül ratifikálják a Chartát az abban foglalt minél több tétel elfogadásával.
5. A Közgyűlés fenntartja magának azt a jogot, hogy egy későbbi alkalommal visszatérjen az Európa Tanács megfelelő közvetítési eszközének kérdésére, mely eszköz létrehozását a Közgyűlés javasolta.
6. A Közgyűlés tájékoztatást kapott arról a megbízatásról, amelyet az Emberi Jogok Igazgató Bizottsága és a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó szakértői bizottsága kapott a Miniszterek tanácsától. A Közgyűlés teljes támogatást kíván adni ehhez a munkájukhoz és aktívan szándékozik azt előmozdítani.
7. A kisebbségekhez tartozó személyek egyes jogainak az Emberi Jogok Európai Egyezményébe történő beiktatásával, ezek a személyek, valamint a képviseletükre illetékes szervezetek élhetnének az Egyezmény által javasolt jogorvoslási folyamodási lehetőségekkel, nevezetesen azzal a joggal, hogy kérelmekkel fordulhatnának az Emberi Jogok Európai Bizottságához és Európai Bíróságához.
8. Következésképpen a Közgyűlés azt ajánlja a Miniszterek Bizottságának, hogy a jelen Ajánlás szerves részét alkotó alábbi dokumentum alapján fogadjon el egy kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez a kisebbségek jogairól.
9. Miután rendkívül sürgős kérdésről van szó, olyanról, amely jelenleg az Európa Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, a Közgyűlés a munka menetrendjének felgyorsítását is ajánlja a Miniszterek Bizottságának annak érdekében, hogy az állam- és kormányfők konferenciáján (Bécs, 1993. okt. 8-9.) kerülhessen elfogadásra a kisebbségek jogaira vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv és e konferencia alkalmából lehessen azt aláírás végett megnyitni.
JAVASLAT
AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOK VÉDELMÉRE LÉTREJÖTT EURÓPAI EGYEZMÉNY KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYVÉRE A KISEBBSÉGEKHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓAN
PREAMBULUM
Az Európa Tanács jelen jegyzőkönyvet aláíró tagállamai,
1. Figyelembevéve, hogy a népek sokfélesége és az azt megtermékenyítő sokféle kultúrák az európai civilizáció gazdagságának és életerejének egyik leglényegesebb forrása;
2. Figyelembevéve, hogy a nemzeti kisebbségek milyen jelentős mértékben járulnak hozzá az európai államok kultúrájának sokszínűségéhez és dinamizmusához;
3. Figyelembevéve, hogy egy államon belüli nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak az elismerése és e jogok nemzetközi védelme útján lehet csak tartósan véget vetni az etnikai összeütközéseknek és ilymódon hozzájárulni az igazság, a demokrácia, a stabilitás és a béke biztosításához;
4. Figyelembevéve, hogy olyan jogokról van szó, amelyeket bárki, akár egyedül, akár másokkal közösen gyakorolhat;
5. Figyelembevéve, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének alapvető alkotó eleme és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés egyik területe
az alábbiakban állapodtak meg:
1. FEJEZET: MEGHATÁROZÁS
1. Cikkely
Ezen Egyezmény értelmében nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy államon belüli olyan csoportja értendő, amelynek tagjai:
a. ennek az államnak a területén laknak és annak állampolgárai,
b. régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal,
c. sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellegzetességekkel rendelkeznek,
d. kellően reprezentatívak, bár számszerűleg kisebbségben vannak ezen állam egy körzetének lakossága körében,
e. arra törekednek, hogy közösen megőrizzék azt, amiből közös identitásuk fakad, nevezetesen kultúrájukat, hagyományikat, vallásukat vagy nyelvüket.
2. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK
2. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad döntésén múlik.
2. E tartozás felvállalása vagy az arról való lemondás semmiféle hátrányt nem vonhat maga után.
3. cikkely
1. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát és akarata ellenére nem vethető alá semmiféle asszimilációs kísérletnek.
2. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személy egyénileg vagy másokkal társulva gyakorolhatja és évezheti a jogait.
4. cikkely
A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga van a törvény előtti egyenlőséghez. Tilos mindennemű hátrányos megkülönböztetés egy személlyel szemben egy nemzeti kisebbséghez való tartozás miatt.
5. cikkely
Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szánt szándékkal ennek a kisebbségnek a rovására megváltoztatni.
3. FEJEZET: ANYAGI JOGOK
6. cikkely
Egy nemzeti kisebbséghez tartozó összes személynek jogában áll létrehozni a saját szervezeteit, a politikai pártokat is beleértve.
7. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll anyanyelvének szabad használata mind a magánéletben, mind a nyilvánosság előtt, szóban és írásban egyaránt. A saját nyelvhasználat kiterjed a kiadványokra és az audiovizuális eszközökre is.
2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy anyanyelvén használja nevét és utóneveit és joga van ez utóbbiak hivatalos elismeréséhez.
3. A jelentős mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak anyanyelvük használatára a közigazgatási szervekkel való érintkezések, valamint a bírósági és jogügyi eljárások során.
4. A jelentős mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek joga, hogy saját nyelvükön tüntessék fel a helyi elnevezéseket, cégtáblákat, feliratokat és a nyilvánosságnak szánt egyéb tájékoztatást. Ez nem jelenti akadályát annak, hogy a hatóságok éljenek azzal a jogukkal, hogy a fenti információkat az állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein adják közre.
8. cikkely
1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó minden személynek joga, hogy megtanulhassa az anyanyelvét és anyanyelvén történő oktatásban részesüljön, a kisebbség földrajzi elhelyezésének figyelembevételével és megfelelő számban és helyen létrehozott közoktatási és képzési intézményben.
2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek jogukban áll saját iskolákat és oktatási, ill. képzési intézményeket létrehozni és fenntartani az állam jogi rendszerén belül.
9. cikkely
A jelen jegyzőkönyv által oltalmazott jogok vélelmezett megsértése esetén egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek vagy egy nemzeti kisebbség bármely reprezentatív szervezetének jogában áll, hogy tényleges jogorvoslásért forduljon egy állami szervhez.
10. cikkely
Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy az állam területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával szabadon és akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn egy másik ország állampolgáraival, akiket etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságok, illetve a kulturális önazonosság köti össze saját nemzeti kisebbségével.
11. cikkely
Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.
IV. FEJEZET: A JEGYZŐKÖNYV ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI.
12. cikkely
1. A jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyképpen, hogy korlátozását vagy leszűkítését jelenti egy szerződő állam törvényhozásában vagy ezen állam által aláírt nemzetközi egyezményben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részére biztosított egyéni jogok vagy egy nemzeti kisebbség számára biztosított kollektív jogok egyikének.
2. Nem tekinthetők diszkriminatívnak azok a rendelkezések, amelyek kifejezetten a nemzeti kisebbségek védelmére és megfelelő fejlődésük elősegítésére irányulnak, amelyeket közigazgatási, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb téren jogegyenlőségük és a lakosság többi részével azonos bánásmód biztosítására hoznak.
13. cikkely
A jelen jegyzőkönyvben előírt jogok és szabadságjogok gyakorlása maradéktalanul vonatkozik azon személyekre, akik olyan csoporthoz tartoznak, amely az állam területének egészén többséget, de a területi vagy regionális közösségek egyikében ill. több ilyen közösségben kisebbséget alkot.
14. cikkely
A jelen jegyzőkönyvben felsorolt jogok és szabadságjogok gyakorlása nem korlátozhatja az állampolgársággal járó kötelezettségeket és felelősséget. Mindazonáltal e jogok gyakorlása csak a törvény által előírt formalitásoknak, feltételeknek, megszorításoknak és szankcióknak vethető alá, amelyek egy demokratikus társadalomban szükséges intézkedéseket jelentenek a nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség vagy a közbiztonság, a rend és a bűnmegelőzés, az egészség vagy az erkölcs védelme, illetve mások jogainak és szabadságjogainak oltalmazása érdekében.
5. FEJEZET: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
15. cikkely
Az Egyezmény 15. cikkelyének megfelelően a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseitől, a 10. cikkely kivételével, eltérni nem lehet.
16. cikkely
A jelen jegyzőkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 64. cikkelye alapján semmiféle fenntartás nem fogadható el.
17. cikkely
Az aláíró államok a jelen jegyzőkönyv 1.-től 11.-ig terjedő cikkelyeit az Egyezmény kiegészítő cikkelyeinek tekintik, az Egyezmény valamennyi rendelkezése ennek megfelelően érvényesítendő.
18. cikkely
A jelen jegyzőkönyv aláírás végett nyitva áll az Európa Tanács mindazon tagjai előtt, amelyek a Szerződést aláírták. A jegyzőkönyv ratifikálás, elfogadás vagy elismerés tárgyát képezi. Az Európa Tanácsnak egy tagállama csak akkor ratifikálhatja, fogadhatja vagy ismerheti el a jelen jegyzőkönyvet, ha ezzel egyidejűleg ratifikálja vagy korában már ratifikálta az Egyezményt. A ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál helyezik letétbe.
19. cikkely
1. A jelen jegyzőkönyv azt követően lép érvénybe a következő hónap első napján, hogy az Európa Tanács öt tagállama bejelentette: a Jegyzőkönyvet a 18. cikkely rendelkezéseinek megfelelően magára nézve kötelező erejűnek tekinti.
2. Minden olyan tagállam esetében, amely utólag jelenti be, hogy a Jegyzőkönyvet magára nézve kötelező erejűnek tekinti, a Jegyzőkönyv a ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó okirat letétbe helyezését követő hónap első napján lép érvénybe.
20. cikkely
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a. minden aláírásról;
b. a ratifikálást, elfogadást vagy elismerést tartalmazó minden okirat letétbe helyezéséről;
c. a jelen Jegyzőkönyv érvénybe lépésének minden időpontjáról;
d. a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos minden egyéb lépésről, bejelentésről vagy közlésről.
MINEK ALAPJÁN a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.
KÉSZÜLT Strasbourgban, francia és angol nyelven - mindkét szöveg egyformán hiteles - egyetlen példányban, amely az Európa Tanács Levéltárába kerül letétbe helyezés céljából. Az Európa Tanács Főtitkára erről hiteles másolatot juttat el az Európai Tanács minden tagállamának.
[1] Közgyűlési vita: 2003. február 1. (22. ülésszak) (lásd a 6742. sz. dokumentumot, a Jogi és Emberjogi Bizottság jelentése, jelentéstevő: Mr. Worms, és a 6749 dokumentumot, a Politikai Bizottság véleményezése, jelentéstevő: Mr. de Puig). A szöveget a Közgyűlés 1993. február 1.-én a 22. ülésszakon fogadta el.
Székely Nemzeti Tanács
