Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó, Kulcsár-Terza József tavaly decemberben iktatott egyéni törvénykezdeményezését holnap, május 8-án, 12 órától a szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága, mint jelentéstevő bizottság tárgyalja. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki ezúttal nem tud részt venni az ülésen, levélben küldte el a bizottság elnökének, Cârciumaru Florin szenátor úrnak a Törvényhozói Tanács korábbi véleményezésének részletes cáfolatát.

Április 28-án, szombaton, 17 órától a Kultúrpalota Kistermében tisztújító gyűlést tartott Marosszék Székely Tanácsa. László György leköszönő elnök beszámolóját elfogadta a küldöttülés. Ezt követően a testület elhatározta, hogy kilenc tagú elnöksége lesz Marosszék Székely Tanácsának. A választás eredményeként Marosszék Székely Tanácsának elnöke Dr. Dónáth Árpád, alelnöke László György és Vass Imre, elnökségi tagok: Engi Albert, Selyem Levente, Gáspár Sándor, Csegzi Attila és Lukács Levente. A tanács jegyzője Szűcs Péter.

A testület a továbbiakban elhatározta, hogy Marosszék területén – lehetőleg közterületen – hordozható tartóoszlopon nagyméretű székely zászlókat fog kihelyezni. Ehhez a megoldáshoz nem szükséges építkezési engedély, ilyen módon kizárható a hatósági zaklatás.

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

A tegnap, 2018. április 11-én – amint várható volt – a képviselőház elutasította Székelyföld autonómiastatútumát. A magyar képviselők határozottan, meggyőződéssel érveltek Székelyföld autonómiája mellett megértetve a román politikai elittel és a román közvéleménnyel, hogy a magyarság egységes Székelyföld autonómiájának igénylésében. A korábbi két beterjesztéshez képest ez az egyik fontos hozadéka a tegnapi vitának.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A magyarországi választások másnapján fontosnak tartjuk leszögezni: a székelység autonómiatörekvésének mozgatórugója épp az a magyar nemzeti elkötelezettség, amely tegnap Magyarországon példátlan módon mozgatta meg a szavazókat, és ez a nemzeti érdekeket markánsan képviselő FIDESZ-KDNP kormányzat győzelmét hozta el.

Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját a román határrendészet, meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, három évre kitiltotta Romániából. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad közlekedéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes, és alapjogsértő.

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Negatívan véleményezte és elutasításra javasolta a képviselőház közigazgatási és területrendezési szakbizottsága kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő terjesztett be tavaly decemberben egyéni jogszabály-kezdeményezésként.

A Székely Szabadság Napja után a nagyvilágban élő magyarok nemzeti ünnepére készülünk. Az előbbi ünnepre a székely szabadság eszménye mozgósít mindenkit, míg az utóbbira az 1848-as, valóra vált szabadságeszmény: Magyarország szabad, független állam, és az elszakított nemzetrészek legszilárdabb támasza. Nekünk, határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, nekünk, székelyeknek, létfontosságú cél, hogy Magyarország megmaradjon szabadnak, demokratikusan megválasztott intézményei hozzák meg az országra vagy a nemzet egészére vonatkozó döntéseket, és ezek soha ne kerüljenek idegen érdekek befolyása alá.

2018. március 9-én megkíséreltem áthaladni a magyar-román határon az Ártánd-Bors határátkelőnél, közép-európai idő szerint 12.44 órakor, egy svájci-magyar barátommal közösen.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március 10-én immár közel egy évtizede minden évben összegyűlünk Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Szabadság Napján, hogy emlékezzünk és Székelyföld területi autonómiáját követeljük. Emlékezzünk a székely vértanúk áldozatára, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket, merítsünk erőt a példájukból, és követeljük Székelyföld autonómiájának törvényes és intézményes garanciáit is. A ma élő székelyek számára ez a nap az összetartozás, a tudatos, közös fellépés napja, a nemzeti önrendelkezés, az autonómia jegyében.

Nyílt levél Carmen Daniela Dan Asszonynak, Románia belügyminiszterének
Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az elmúlt években megállapítottam, hogy minden egyes áthaladásomkor Románia határán a Román Határrendőrség kiemelt figyelmét élvezem. Több esetben előfordult, hogy a határrendőr utasítására kényszerparkoláson kellett akár egy órát is várakoznom, néha a számítógép meghibásodását, máskor más valótlan okokat hoztak fel ürügyként. Tanulmányoztam a román határátkelés rendszerére vonatkozó törvényeket, és könnyen rájöttem, hogy Romániában „nyilvántartott személyként” (persoană cu consemn) tartanak számon. Ezeket a személyeket a törvényes előírásoknak megfelelően sajátos módon kezelik Románia határain.

Szerdán, február 21-én hozta nyilvánosságra az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja Romániát és számos olyan a romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, amelyek az erdélyi magyar civil szervezet által készült árnyékjelentésekben szerepeltek.

Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen él az erdélyi magyarság legnagyobb magyar közössége. Ezt ma – a magyarság számának folyamatos csökkenése ellenére is – még mindig le lehet írni.

Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.