A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. 2004-ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székely-magyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyföld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait mai napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői.
Az utóbbi hetek politikai fejleményei megerősítik, hogy helyesen döntött a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, amikor azt javasolta székely honfitársainknak, hogy az államelnök-választáson vegyenek részt minél nagyobb számban, és érvénytelenítsék szavazólapjukat.
2009. szeptember 19.-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Kiértékelte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, megvitatta az RMDSZ és EMNT, Csíkszeredában elfogadott és utólag módosított memorandumát, és egy erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról határozott.
Egy héttel az Önkormányzati Nagygyűlés Csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata.
Bár kétségtelen, hogy a több oldalas szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul.
Állásfoglalás a közigazgatási reformról
A Székely Nemzeti Tanács mint a Székely Önkormányzati Nagygyűlés kezdeményezője, üdvözli Tőkés László EP-képviselő brüsszeli felhívását az összefogás érdekében.
Összehívom Marosszék Székely Tanácsának küldöttgyűlését 2009. augusztus 31.-ére, hétfő 17 órára, Marosvásárhelyre, a Bocskai István Tanulmányi Központ (M. Eminescu utca 28. szám) nagytermébe.
Állásfoglalás a közigazgatási reformról
Tisztelt Polgármesterek, Alpolgármesterek és Önkormányzati Képviselők!
Érthetetlennek tartjuk a sajtóban megjelent hírt: "Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5.-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést." , illetve annak indoklását, miszerint: azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5.-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Folyó év augusztus 15-én, szombaton, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága.
Az Erdély Online egy ismeretlen forrásból származó, a Székely Nemzeti Tanácsot érintő, névtelen levelet közölt a mai nap folyamán, amelyet a szerzők néhány újságnak is elküldtek. A rossz magyarsággal fogalmazott, valótlanságokat állító iromány alatt egy fiktív testület neve, - az SZNT védő testülete - szerepel.
Eleget téve a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatába foglalt azon meghatalmazásnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi szervezettségével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, megerősítve a népszavazáson az autonómia mellett leadott szavazatokkal, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2009. július 10.-én elfogadott határozata alapján meghívom
2009. szeptember 5.-ére, délelőtt 11 órára Székelyföld önkormányzatait, hogy vegyenek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, amelyet a Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban fogunk megtartani.
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soros munkaülését 2009. szeptember 26-ára, Gyergyócsomafalvára, a helyi Művelődési Házba 12 órai kezdettel. Az ülés javasolt napirendjén szerepelni fog annak a bizottságnak a megválasztása és meghatalmazása, amely Székelyföld autonómia statútumának állampolgári törvénykezdeményezésként történő benyújtásával kapcsolatos, törvényben előírt feladatokat elláthatja.
Két évtizeddel a Tienanmen téri vérengzés után a kínai kommunista hatalom ismételten az emberi jogok brutális megsértésével hívta fel magára a világ közvéleményének figyelmét.
A Székely Nemzeti Tanács törvénytervezete részletesen leírja az autonóm Székelyföld intézményeit, ezek között Székelyföld Elnökének hatáskörét, megválasztását, feladatait. Románia Parlamentje kétszer utasította el Székelyföld autonómia statútumát, a kormány megyei helytartói megakadályozták a helyi népszavazások kiírását, és a hátrányos megkülönböztetést az államhatalom nem egyszer a 1989 előtti rendszer gátlástalanságával gyakorolja.
Ismételt felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására
Örömmel tudatjuk, hogy alig három nap alatt közel négyezer támogató aláírásával hitelesítette a székelyföldi legfelső szintű tartománynevet.
Mától aláírásával támogathatja a .sic legfelső szintű tartománynevet (doméniumnevet). Az alábbi honlapcímen(http://pontsic.org/hu/index.php) a jelentkezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Székelyföld önálló kulturális és földrajzi identitása a világhálón is megjelenjen.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére sikerül a virtuális térben megjeleníteni Székelyföldet. A doméniumnevek kiosztását és legfelső szintű felügyeletét ellátó szervezet, az ICANN május 13-án kelt írásbeli tájékoztatása szerint jóváhagyta - a siculitas rövidítéseként - a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, így 2010 első negyedévétől ez lehet Székelyföld saját internetes tartományneve. A "siculitas" mai fordítása "székelység", viszont a középkori magyar közigazgatásban azt az önkormányzó, szabadságjogokkal felruházott közösséget jelentette, amelyre a névválasztással visszautalunk, és amely ilyen módon nemcsak a regionális identitást jelöli, hanem a székely szabadság történelmi gyökereit is.
Ez év január 22.-én került a nyilvánosság elé a Székely Nemzeti Tanács nevében megfogalmazott felhívás, amely felkéri a székelyföldi önkormányzatokat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. A kezdeményezés alapja azon elgondolás volt, hogy cselekvően elébe menjünk Románia küszöbön álló közigazgatási reformjának, és ez alkalommal a választott köztestületek lépjenek fel az autonómia igény érvényesítéséért.
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soros munkaülését 2009. május 23-ára, Sepsiszentgyörgyre, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe, 13 órai kezdettel. Az ülés javasolt napirendjén szerepelni fog annak a bizottságnak a megválasztása és meghatalmazása, amely Székelyföld autonómia statútumának állampolgári törvénykezdeményezésként történő benyújtásával kapcsolatos, törvényben előírt feladatokat elláthatja.
A Nemzeti Kisebbségek Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés, amelyet az RMDSZ egyeztetett a Romániában hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőivel, feltételezhetően jó a megkérdezetteknek, de rossz az erdélyi magyar nemzeti közösségnek!
Közös Nyilatkozat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kisebbségi törvénytervezetéről
2009. február 21-én, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Megvizsgálva az EP választások előtti helyzetet, az EMNT és RMDSZ küszöbön álló megállapodását, az EMNT és az SZNT viszonyát,
Az RMDSZ által kezdeményezett és a Románia kormánya által a Parlament elé beterjesztett Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról című törvénytervezet tárgyában,
Az autonómia, beleértve Székelyföld területi autonómiáját is, a romániai magyarok számára közösségi jogaink intézményes garanciáját jelenti, amely nem sérti sem Románia területi integritását, sem a románság érdekeit. Az Európai Unióban működő kisebbségi autonómiák a demokrácia intézményeiként működnek, és mintaként szolgálhatnak Románia számára, miként ültetik a gyakorlatba európai módon a szubszidiaritás elvét.
Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására
Az önrendelkezés népeket megillető joga egyetemes emberi jog, amelyet a Polgári és Politikai, valamint a Gazdasági Társadalmi és Kulturális Jogok egyezségokmányai szavatolnak. Románia akkor lehet minden állampolgárának közös hazája, ha számukra az alapvető emberi jogokat, köztük az önrendelkezés jogát egyformán biztosítja.
A választók tömeges távolmaradása a 2008-as parlamenti választásoktól, paradox helyzetet teremtett a túlközpontosított Romániában. Olyan hatalom fog az állampolgárok életet befolyásoló tényezők nyolcvanöt százalékáról dönteni, amelynek a választópolgárok tizenöt százaléka szavazott bizalmat.
Székely Nemzeti Tanács
