1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

A Székely Nemzeti Tanács nevében üdvözlöm a Sepsiszentgyörgyre november 24-én 12 órától szervezett autonómiatüntetés gondolatát, személyesen a kezdeményezõ Sánta Imrét, a Székely Nemzeti Tanács küldöttét, és a szervezést vállaló Erdélyi Magyar Néppártot, és arra kérem Székelyföld autonómia iránt elkötelezett állampolgárait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a megmozduláson, hozzanak magukkal zászlókat, autonómiát követelõ feliratokat. Az eddig kiadott nyilatkozatok alapján megelégedéssel állapítjuk meg, hogy minden magyar politikai alakulat jelen lesz, és ez által a rendezvény messze túlmutat a választásokon és a kampányon.

Csíki Sándor személyében új elnöke van Marosszék Székely Tanácsának, a küldöttek az SZNT ülés napirendjén szereplő határozattervezeteket is megvitatták

Állásfoglalás a hiteles autonómiaküzdelem védelmében

Frunda Györgynek a Krónika november nyolcadikai számában megjelent kijelentéseivel kapcsolatban szeretnénk leszögezni a következõket:

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága pénteken, szeptember 28.-án ülésezett Székelyudvarhelyen. Megvitatta, többek között, Székelyföld autonómia statútumának a román szenátus általi, ismételt elutasítása után kialakult helyzetet, és az elutasítás indoklásának részletes elemzéséről, és az ebből fakadó további lépésekről döntött.    

            A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet – felkérésre – Becsek Garda Dezső képviselő és Sógor Csaba szenátor terjesztette Románia Parlamentje elé. A Parlament Törvényhozási Tanácsa és az illetékes szakbizottságok jelentései alapján a tervezetet vita nélkül utasította el 2005. december 12.-én a képviselőház, majd 2012. szeptember 25-én a szenátus. A szenátusi szavazás során – a hivatalos honlapon elérhető információk szerint – a tervezet mellett szavazott Fekete-Szabó András Levente, Günthner Tiberiu, Albert Álmos és Cseke Zoltán RMDSZ, Marcu Gheorghe PSD szenátor, tartózkodtak Pop Gheorghe PSD, és Luca Raymond PNL szenátorok.

            A véleményezések közül csak a Törvényhozási Tanácsé, valamint a közigazgatási szakbizottságnak a jogi szakbizottsággal közösen kiadott véleményezése tartalmaz érdemi indoklást is, a többiek pusztán az elutasítás tényét közlik.

            A Törvényhozási Tanács úgy véli, hogy a tervezet első cikkében megfogalmazott cél, az egységes román nemzetállammal párhuzamos, de önálló állami entitás létrehozását jelenti. Valójában a megfogalmazott cél egy többlethatáskörökkel felruházott régió létrehozása a román államon belül, annak törvényeivel összhangban. A tudatos és rosszindulatú torzítás olyannyira elfogult, hogy szerzőjük azt sem veszi észre, hogy az idézett és kifogásolt részek szó szerint megtalálhatók a Regionális Autonómia Európai Chartájában, amely kimondja:  

A regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és a kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve állami jogosítványokkal is bírnak.

            Ezek után egyenesen cinikus, hogy a Törvényhozási Tanács a nemzetközi jogra hivatkozik, nem releváns általánosságokat idézve az Európa Tanács 1334/2003 számú ajánlásából, miközben tudatosan elhallgatja a legfontosabbat, hogy az ajánlás a központi hatalom és a nemzeti közösség közötti feszültségek megelőzésének demokratikus eszközeként ajánlja a területi autonómiát!

            Hasonló módon hivatkozik az 1201/1993 számú ajánlásra is, tudatosan, és rosszhiszeműen megfeledkezve annak 11. cikkéről, amely kimondja:

            Azokban a régiókban, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelően és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban, megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási hatóságokkal, vagy különleges státussal rendelkezzenek.

Ennél is súlyosabb azonban az, amit az ajánlás 12. cikkével követ el Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa. A nevezett cikk arról rendelkezik, hogy a jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza vagy beszűkítse a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogait, illetve a nemzeti kisebbségre vonatkozó kollektív jogokat, amelyek a szerződő állam törvényeiben vagy olyan nemzetközi szerződésekben foglaltak, amelynek az állam részese.

            Ezt a rendelkezést a Törvényhozási Tanács egyszerűen meghamisítja, átírja, hogy abból a kisebbségek kollektív jogainak a tagadását lehessen érteni, holott az idézett rendelkezés ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza. („A jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető egy kisebbséghez tartozó személy egyéni jogának korlátozásaként, vagy beszűkítéseként, vagy egy nemzeti kisebbség kollektív jogaként.”)[1]

            Túl azon, hogy a nemzetközi jog egyetlen kisebbségvédelmi dokumentumát sem szabad a kisebbségek ellen használni, ez a cselekmény kimeríti az okirat-hamisítás bűncselekményének tényálladékát is, és megkérdőjelezi az egész jogalkotási eljárás törvényességét.

            Fontosnak tarjuk leszögezni, hogy Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, és eme vállalásnak mindmáig nem tett eleget, mi több az ajánlás szövegét a hatóságok meghamisítják, hogy a törvényhozási eljárásban azt eredeti céljaival és szellemével ellentétes módon használják fel.

Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa tizenöt-oldalas, elutasító véleményezése nagyjából egyezik a 2004. március 12-én, a tervezet első beterjesztése alkalmával kiadott szöveggel, amelynek állításait Dr. Csapó József egyenként megcáfolta, a cáfolatot megküldte a Törvényhozási Tanácsnak és nyilvánosságra is hozta. Mindezek ellenére az újabb szövegváltozatban a téves érvek, a hamis állítások úgy ismétlődnek, mintha ez nem történt volna meg.

Az Állandó Bizottság a továbbiakban döntött az SZNT soron következő ülésének összehívásáról, amelyre Marosvásárhelyen kerül sor ez év novemberében.

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2012. október 01.

[1] A Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa által meghamisított szöveg:  “…nici o dispoziţiei a Protocolului nu poate fi interpretată ca limitând sau restrângând un drept individual al unei persoane aparţinând unei  minorităţi naţionale sau ca un drept colectiv al unei minorităţi naţionale.” Ugyanez a szöveg a valóságban: "Nici una din dispoziţiile acestui protocol nu poate fi interpretată ca o limitare sau restrângere a unui drept individual al persoanelor aparţinând unei minorităţi naţionale, sau a unui drept colectiv al unei minorităţi naţionale cuprins în legislaţia statului contractant sau într-un acord internaţional la care acest stat este parte". A szöveg angol eredetije: Nothing in this protocol may be construed as limiting or restricting an individual right of persons belonging to a national minority or a collective right of a national minority embodied in the legislation of the contracting state or in an international agreement to which that state is a party.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felsõ háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gõggel.

Barcelonai látogatása második napján a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét dolgozószobájában fogadta Josep Rull i Andreu a kormányzó CDC főtitkárhelyettese, a katalán parlament titkára.

Baszkföldi látogatása után Katalóniába érkezett a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázs elnök által vezetett négytagú küldöttsége, melynek tagjai Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, a Székely Nemzeti Tanács elnökének tanácsadója és Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja.

Az Igazság Napján a Székely Nemzeti Tanács elsõ üzenete népünkhöz szól:
Legyen kitartó a küzdelemben, mert Székelyföld autonómiája reális, elérhetõ cél. Megvalósításában fontos szerep hárul történelmi egyházainkra, Székelyföld önkormányzataira és civil szervezeteire, a politikai pártokra, Székelyföld minden magyar nemzetiségû lakosára. Tudnunk kell azonban: kivívása nem könnyû feladat, mindannyian tennünk kell érte, mint ma is, mikor népünk nevében és védelmében összegyûlünk és állást foglalunk.

A Székely Nemzeti Tanács megalakulásától hirdeti, hogy a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig megoldást csak az kínálhat, ha maga a Székely Nép határoz a maga ügyeiben. A szubszidiaritás elvének megfelelően csakis a közösség demokratikusan létrehozott, önálló intézményei képesek igazságos és méltányos döntéseket hozni az őt érintő kérdésekben.

2012. augusztus 4-én Makfalván ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A testület meghallgatta az utolsó bizottsági ülés után eltelt idõszakra vonatkozó beszámolót, különös hangsúlyt fektetve az önálló székely diplomácia kiépítésének koncepciójára és elsõ eredményeire.

Hivatalában fogadta a Székely Nemzeti Tanács háromtagú küldöttségét ma, 2012 július 3.-án, Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A küldöttséget Izsák Balázs elnök vezette, részt vett benne Tulit Attila alelnök, és Árus Zsolt Gyergyószék Székely Tanácsának elnöke.

Két napos látogatást tett Strasburgban a Székely Nemzeti Tanács kéttagú küldöttsége, az Európa Tanács Parlameti Közgyűlésének nyári ülészsaka alkalmával. Izsák Balázs elnököt a testület külügyi szakértője és meghatalmazott külképviselője Dabis Attila kísérte el. A két napos látogatás során a Parlementi Közgyűlés közel húsz személyiségével tárgyaltak, a küldöttséget fogdta Wojciech Sawicki főtitkár, és Luca Volonté a néppárti csoport elnöke is.

A Nemzet Házában, folyó év május 30-án ülésezett a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) regionális és önkormányzati munkacsoportja. Napirenden volt a Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának bemutatkozása, az európai polgári kezdeményezés autonómia-törekvésekben betöltött szerepe, valamint a 2012. évi választások hatása az autonómia-törekvésekre.

felhívás

A Székely Nemzeti Tanács, nem sokkal a polgári kezdeményezést lehetővé tevő Lisszaboni szerződés aláírása után, 2008 februárjában határozatot fogadott el, amelynek értelmében egy uniós szintű szabályozást kezdeményez az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. A későbbiekben ezt a határozatát megerősítette, és konkrét lépéseket tett a kezdeményezés elindítása érdekében.