Ez év október 27-én egy közleményben tájékoztattam a közvéleményt arról, hogy szeptember 19-én a román rendőrség autója követett bennünket, amikor Székelyföld egyik útvonalán - a makfalvi székely szekérúton - végighaladtunk, és polgármestereket kerestünk meg, emberekkel tanácskoztunk Székelyföld jövőjéről. Lucian Nicolae Bode belügyminisztert tájékoztattam erről a jogsértésről, és magyarázatot kértem ennek okairól. November 2-án érkezett meg a Román Belügyminisztérium főfelügyelőségének válaszlevele, amely elismeri, hogy az adott útvonalon megfigyeltek és követtek bennünket, azzal indokolva ezt, hogy a "negatív események" megelőzése, a közrend és a közbiztonság fenntartása volt a Hargita megyei rendőrök feladata. A válaszlevél nem tér ki a beadványunknak arra a kérdésére, amely a közrend fenntartására vonatkozó stratégiával kapcsolatos, és amely az autonómiatörekvést "bűnügyi jelenségként" – fenomen infractional – minősíti. A kérdésünk az volt, hogy ez a stratégia érvényes-e még?
Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes uraknak
Tisztelt Elnök Urak!
A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a romániai magyar közélet legfiatalabb szereplőjét, az Erdélyi Magyar Szövetséget. Ez az időrendi besorolás szükségessé teszi a kiegészítést is, évtizedek óta fegyvertársak vagyunk, legyen szó a Reform Tömörülésről, a Magyar Polgári Pártról vagy az Erdélyi Magyar Néppártról.
2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.
Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált.
Ma, október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.
Románia belügyminiszteréhez fordultam egy hónappal ezelőtt egy levélben, amelyben magyarázatot kértem arra, hogy szeptember 19-én feltűnő módon, a megfélemlítés feltehető szándékával a Belügyminisztérium autói követtek minket a Makfalva és Réty közötti úton.
Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – ez a Tamási Áron-idézet a jelmondata az idei rendezvénynek.
Mottó:
„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”
Tamási Áron
2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel szembeni kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.
A Baszk Nemzeti Párt meghívására a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 25-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda nevű településen tartotta éves nagy találkozón, amelyre a világjárvány miatti három éves kimaradás után került sor.
A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő. Felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tíz-, húsz- vagy harmincéves évfordulójára emlékezünk.
Mi elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 20 éve történt megalakulását idézzük fel, de tízéves évfordulója lesz a Székelyek Nagy Menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogjuk felidézni és megismételni a Székelyek Nagy Menetelésének egyik fontos eseményét.
Egy lengyel filmrendező, Mariusz Pilis dokumentumfilmet forgatott Trianon következményeiről. A film a békediktátum hatására, a magyar nemzetpolitikára és a határontúli magyarokra összepontosít. A budapesti nemzeti összetartozás emlékhelyének örökmécsese egyformán uralja a film nyitóképet és zárójelenetét. Meg is fejti az emlékhely allegorikus üzenetét: a láng, Magyarország rejtett lángja - ez különben a film címe is - mi vagyunk, határontúli magyar közösségek.
Május 27-én ülésezett Marosszék Székely Tanácsa. A gyűlés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek a két, méltatlanul elfeledett székely vértanúról, Benedek Dánielről és Bertalan Lászlóról, akiket 1854. május 27-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten, és akiknek az emlékét nem őrzi az emlékmű. Ezt követően Marosszék Székely Tanácsa megvitatta a székelyföldi személyi kártyára vonatkozó határozattervezetet, amelyet végül egyhangúlag megszavazott.
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) közgyűlése 2022. május 13-án, Las Palmasban Szilágyi Zsoltot, Az Erdélyi Magyar Néppárt külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének a vezetőjét az elnökség tagjává választotta. A Székely Nemzeti Tanács és általában az erdélyi magyar autonómiatörekvés szempontjából ez egy fontos esemény. A pártszövetség frakciójával az együttműködés 2007-ben kezdődött, attól a pillanattól, amikor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Európa Parlamenti választások után a frakció tagja lett. Így kerülhetett sor 2008. július 2-3-án, Marosvásárhelyen egy precedens nélküli, székelyföldi kihelyezett frakcióülésre, amelynek napirendjén az autonómia szerepelt. Az esemény szervezésében a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének partnere volt Szilágyi Zsolt, és az akkori közös munka alapozta meg a hosszútávú együttműködést az Európai Szabad Szövetséggel. Következetes és bátor kiállásukat a székely autonómiatörekvés mellett a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal ismerte el.
A Székely Nemzeti Tanács már megalakulásának pillanatában nagy jelentőséget tulajdonított a székelység jelképeinek, nemzeti jellegzetességeinek, úgy tekintve, hogy a célként megfogalmazott területi autonómia részének kell tekinteni a székely terület himnuszát, zászlaját, címerét, saját nyelvét, kultúráját, hivatalos ünnepeit és határait. A történelmi hagyományokra építve alkotta meg Székelyföld címerét és zászlaját és kezdeményezte, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nyilvánítsa a székely himnuszt Székelyföld himnuszává.
Különös módon emlékezik meg a román politikai osztály és a román sajtó a székely himnusz centenáriumáról. Ha futólag áttekintjük a román sajtót, vezető román politikusok nyilatkozatait, amellyel reagáltak a román jégkorong-válogatott ljubljanai székely himnuszéneklésére, megállapíthatjuk: eme emlékezés nélkülözi a tiszteletet, amely egy nép, egy közösség himnuszát megilletné.
Attól a szándéktól vezetve, hogy kellő időben felhívjuk a figyelmét a Kárpát-medencei jogvédő szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak és jogászoknak, a tényleges évforduló előtt – reméljük, elsőként – köszöntjük a Kisebbségi Jogvédő Intézetet megalakulásának tizedik évfordulóján.
2013. június 22-én a Székely Nemzeti Tanács március 10-ét a székely vértanúk emléknapját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. 1854-ben ezen a napon végezték ki Marosvásárhelyen Horváth Károlyt, Gálfi Mihályt és Török Jánost, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés időpontja nem volt véletlen: fenyegető üzenet volt a székelységnek, a magyar nemzetnek: így jár az, aki március 15-ét, a magyar szabadság napját felidézve újra fel akarja lobbantani a szabadságharc lángját.
Harmadik éve kell szembenéznie Marosszék Székely Tanácsának azzal a helyzettel, hogy a járványtani korlátozások akadályozzák a Székely Szabadság Napjának hagyományos megünneplését. Az elmúlt évben egy olyan fotókiállítással emlékeztünk Marosvásárhely főterén a Székely Szabadság Napjának történetére, amely átfogta 2013-tól 2019-ig a nagygyűléseket, menetoszlopokat, a kiáltvány átadását a kormányhivatal épülete előtt.
Hagyományosan március 10-én a Székely Szabadság Napján adjuk át a Gábor Áron-díjat az előző évre. Az idei kitüntetések az elmúlt év legnagyobb nemzetközi sikeréhez köthetők, amely méltán viselte a Székely Nemzeti Tanács jelmondatát: Székelyföldért megmozgatjuk Európát! A 2021-es évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére az Állandó Bizottság döntése alapján a következő személyiségek vehetik át a díjat:
A Székely Nemzeti Tanács a fenti címmel 2011. október 13-án tette közzé álláspontját a tíz évvel ezelőtti romániai népszavazás kapcsán. Álláspontunk, mint ahogy helyzetünk azóta nem változott, ezért – a 2022-ben esedékes népszámlálás előtt megismételjük azt.
Tegnap, 2021. december 20-án a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzése lezárult. A szervezőkhöz megérkezett a Magyar Választási Bizottság tájékoztatása, hogy jogerőre emelkedett a tanúsítványt is magába foglaló határozat, amely szerint 901 758 aláírásból 826 826 érvényes. Két nappal korábban Portugáliából és Ciprusból is tájékoztattak az érvényes aláírások számáról, és ezzel teljessé vált az a táblázat, amely mind a 27 uniós tagállamból érkező aláírásokat tartalmazza, és amely jelen közlemény része.
Karácsony előtti örömhír és ajándék érkezett a Székely Nemzeti Tanácsnak. A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés érvényes támogatásainak száma egészült ki félszázezer aláírással. A Nemzeti Választási Iroda elvégezte még 57 000 magyarországi online aláírás ellenőrzését, amely első alkalommal technikai okokból nem jutott el hozzájuk. Az ellenőrzés után bocsájtotta ki az 57/2021 számú határozatát, ez év december 13-án, amely megállapítja, hogy Magyarországról 901 758 aláírást gyűjtöttek a szervezők, és ezekből 826 826 érvényes.
Tíz nappal ezelőtt fogadta el a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a székely személyi kártyára vonatkozó határozattervezetét. A dokumentum komoly visszhangot keltett a román és a magyar sajtóban. Folyamatosan érkeznek a közösség tagjaitól a vélemények, javaslatok. Már ilyen rövid idő után is megállapíthatjuk, hogy a székely/székelyföldi személyi kártya a székelység önszerveződésének legfontosabb eszköze lesz.
2021. december 3-án, sepsiszentgyörgyi székházában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Javaslatot tett a Székely Nemzeti Tanács következő ülésének napirendjére, amelyet a járványügyi korlátozások enyhülése után lehet megtartani. Ez egyben elnökválasztó/tisztújító küldöttgyűlés is lesz.
Ma, 2021. november 10-én ítéletet hirdetett az Európai Törvényszék a T-495/19 számú, Románia kontra Bizottság ügyben. Románia 2019. július 8-án – tehát két hónappal a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének megkezdése után – megtámadta az Európai Bizottságot az Unió Törvényszékén, kérve a nyilvántartásba vételről szóló határozat megsemmisítését. Ezt a pert Románia elvesztette.
A Nemzeti Választási Bizottság tegnap, 2021. november 3-án hivatalos levélben közölte a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezőivel a 45/2021 számú határozatát, amely a fenti kezdeményezés támogatására Magyarországon gyűjtött nyilatkozatokból 774 441-et nyilvánított érvényesnek. Ezzel a Székely Nemzeti Tanács és szövetségesei által indított polgári kezdeményezés teljesítette a 2011/211 és 2019/788 (EU) rendeletekben előírt kritériumokat. November 3-ától tehát hivatalosan is sikeresnek lehet nyilvánítani a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.
2021. október 31-én a Székelyföld Autonómiájának Napján, a koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések ellenére számtalan Székelyföldi településen lobbantak fel a lármafák. Köszönjük a Székely Nemzeti Tanács nevében az önkormányzatoknak, helyi gyülekezeteknek, önkénteseknek, akik őrtüzet gyújtottak Marosvásárhelyen, Makfalván, Sepsiszentgyörgyön, Nyárádremetén, Szentdemeteren, Farkaslakán, Alsóboldogfalván, Vargyason, Székelykeresztúron, Égén, Siklódon, Zetelakán, Baróton, Készdiszentléleken és más településeken, ahonnan még nem kaptunk visszajelzést.
Néhány nappal Székelyföld Autonómiájának Napja, október 31-e előtt szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt a gyülekezési jogot Románia egész területén korlátozták a hatóságok.
Október utolsó vasárnapján, az idén 31-én immár évek óta Székelyföld történelmi autonómiájára és újkori autonómiatörekvésekre hívjuk fel a figyelmet. Arra a hagyományra, amely évszázadokon keresztül megtartotta a közösséget, és amely a huszonegyedik században is – a területi autonómia intézményei révén – megmaradásunk alapját képezi. Ezen a napon ismételten jelezzük, hogy az autonómia iránti igény töretlen, nem mondunk le az önrendelkezés jogáról, nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról.
„Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat...”
Amint immár közel egy évtizede minden évben, október utolsó vasárnapján közös imára hívjuk a nagyvilág keresztény, magyar gyülekezeteit. A templomi fohász az elszakított magyar közösségek megmaradását biztosító önrendelkezés igényét erősíti, a hagyománynak megfelelően este őrtüzekkel hívjuk fel a világ figyelmét Székelyföld autonómiatörekvésére. Tegyük mindezt az eukarisztia évében, a reformáció ünnepén, a magyar összefogást erősítő ökuménia jegyében.