Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

Négy hosszú év után készülünk újra a Székely Szabadság Napjának megünneplésére. A világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések arra kényszerítettek, hogy olyan alternatív megemlékezéseket gondoljunk ki, ahol nem kell tömegeknek összegyűlni. Az elmúlt négy év során többször megfogalmazták közösségünk tagjai az igényt egy tömeges megmozdulásra. Eljött ennek is az ideje. A 2019 februárjában kiadott mozgósító felhívást elevenítjük fel: 

2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit. 

Levél a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz

Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

Ez év október 27-én egy közleményben tájékoztattam a közvéleményt arról, hogy szeptember 19-én a román rendőrség autója követett bennünket, amikor Székelyföld egyik útvonalán - a makfalvi székely szekérúton - végighaladtunk, és polgármestereket kerestünk meg, emberekkel tanácskoztunk Székelyföld jövőjéről. Lucian Nicolae Bode belügyminisztert tájékoztattam erről a jogsértésről, és magyarázatot kértem ennek okairól. November 2-án érkezett meg a Román Belügyminisztérium főfelügyelőségének válaszlevele, amely elismeri, hogy az adott útvonalon megfigyeltek és követtek bennünket, azzal indokolva ezt, hogy a "negatív események" megelőzése, a közrend és a közbiztonság fenntartása volt a Hargita megyei rendőrök feladata. A válaszlevél nem tér ki a beadványunknak arra a kérdésére, amely a közrend fenntartására vonatkozó stratégiával kapcsolatos, és amely az autonómiatörekvést "bűnügyi jelenségként" – fenomen infractional – minősíti. A kérdésünk az volt, hogy ez a stratégia érvényes-e még?

Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes uraknak

Tisztelt Elnök Urak!

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a romániai magyar közélet legfiatalabb szereplőjét, az Erdélyi Magyar Szövetséget. Ez az időrendi besorolás szükségessé teszi a kiegészítést is, évtizedek óta fegyvertársak vagyunk, legyen szó a Reform Tömörülésről, a Magyar Polgári Pártról vagy az Erdélyi Magyar Néppártról.

2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.

Székelyföld Autonómiájának Napja 2022-ben számos tanulságot hozott. Ebben az évben a rendezvények számát, népszerűségét tekintve átléptünk egy olyan küszöböt, amely világosan jelzi: Székelyföld jövője, a székelyek sorsa a magyar nemzet figyelmének középpontjába került. Ezt igazolják a fellobanó lángok az egész Kárpát-medencében. Az erdélyi magyar nemzeti közösség jogai pedig elválaszthatatlanul összefonódtak Székelyfölddel, a székely jogkövetelésekkel. A székelyek küzdelme az autonómiaharc lándzsahegyévé vált. 

Ma, október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.

Románia belügyminiszteréhez fordultam egy hónappal ezelőtt egy levélben, amelyben magyarázatot kértem arra, hogy szeptember 19-én feltűnő módon, a megfélemlítés feltehető szándékával a Belügyminisztérium autói követtek minket a Makfalva és Réty közötti úton.

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – ez a Tamási Áron-idézet a jelmondata az idei rendezvénynek.

Mottó:

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Tamási Áron

2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel szembeni kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk. A szülőföld, a székely haza mindenek előtt. Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron, utókornak címzett üzenete, amelyet közleményünk mottójául választottunk.

A Baszk Nemzeti Párt meghívására a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 25-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda nevű településen tartotta éves nagy találkozón, amelyre a világjárvány miatti három éves kimaradás után került sor.

A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő. Felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tíz-, húsz- vagy harmincéves évfordulójára emlékezünk.

Mi elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 20 éve történt megalakulását idézzük fel, de tízéves évfordulója lesz a Székelyek Nagy Menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogjuk felidézni és megismételni a Székelyek Nagy Menetelésének egyik fontos eseményét.

Egy lengyel filmrendező, Mariusz Pilis dokumentumfilmet forgatott Trianon következményeiről. A film a békediktátum hatására, a magyar nemzetpolitikára és a határontúli magyarokra összepontosít. A budapesti nemzeti összetartozás emlékhelyének örökmécsese egyformán uralja a film nyitóképet és zárójelenetét. Meg is fejti az emlékhely allegorikus üzenetét: a láng, Magyarország rejtett lángja - ez különben a film címe is - mi vagyunk, határontúli magyar közösségek.

Május 27-én ülésezett Marosszék Székely Tanácsa. A gyűlés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek a két, méltatlanul elfeledett székely vértanúról, Benedek Dánielről és Bertalan Lászlóról, akiket 1854. május 27-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten, és akiknek az emlékét nem őrzi az emlékmű. Ezt követően Marosszék Székely Tanácsa megvitatta a székelyföldi személyi kártyára vonatkozó határozattervezetet, amelyet végül egyhangúlag megszavazott.